Városépítészet műholdról

Palmanova, a Velencei Köztársaság erődvárosa. Kép forrása

A műholdképeken megfelelő "olvasás" mellett feltárul az egész történelem és várostörténet. Ezzel az ábrázolásmóddal korábban nem ismert részletességgel láthatunk mintázatokat, hadmérnöki, várostervezési újításokat, vagy éppen a legújabb folyamatokat. Az alábbiakban ebből mutatunk be néhány érdekes példát.

Palmanova

Palmanova erődvárosa egy 1600-as metszeten. Jól látható, hogy máig alig változott a város alaprajza. Kép forrása

Az erődvárost 1593-ban alapította a Velencei Köztársaság, hogy a szomszédos Habsburg területektől kiinduló támadásokkal szemben megvédje magát. A város az akkor legkorszerűbb itáliai hadmérnöki elvek szerint épült, kilenc úgynevezett olaszbástyával megerősítve, amelyekről kiválóan be lehetett (volna) lőni az ostromlott falszakaszokat. Hasonlóképpen szabályos a város alaprajza, a sugárirányú utak a központi sorakozótérből vezetnek a bástyákhoz. Szintén megmaradtak és jól láthatók a bástyák előtt kiépített földsáncok is. A város 200 évig már önmagában sikeresen ijesztette el a Habsburgokat, csak 1797 és 1866 között irányították Bécsből a területet. A városerőd stratégiai jelentőségét bizonyítja, hogy csupán pár kilométerre van az Isonzótól, illetve a hirhedt Doberdó-fennsíktól. Erről az időszakról a város melletti téglalap alakú, ciprusfákkal beültetett osztrák-magyar katonai temető tanúskodik: 

Sun City, Arizona, Egyesült Államok

A sivatagba épült "oázisváros". Kép forrása

Az "amerikai álom" környezetre gyakorolt hatása jól látszik a műholdképeken. Íves utcák, zöldellő golfpályák, végletekig széttelepült városok - mindez az arizonai sivatag közepén. Kérdés, hogy hosszú távon mennyire fenntartható egy ilyen mesterséges oázis egy száraz és meleg tájon.

Andalúzia "fóliasátor-vidéke"

Fóliasátor, ameddig a szem ellát. Kép forrása

Amikor januárban levesszük a bolt polcáról a spanyol epret, nem is sejtjük, hogy az adott gyümölcs a képen látható "fóliavidékről" származik. Andalúziában az utóbbi évtizedekben fajult el a nagyüzemi zöldség és növénytermesztés, mára csak a farmépületek és a munkások szállásai maradtak fedetlenek, körös körül mindent fóliasátrak borítanak, természetesen csak a téli időszakban. A nagyüzemi termesztés nem csak környezeti, hanem társadalmi problémákat is felvet, ezekben a szállásokon élnek román és afrikai mezőgazdasági munkások százezrei. 

 Szeged

Az 1879-es árvíz után tervszerűen újjáépített város. Kép forrása

Az 1879-es tiszai árvíz eltüntette a régi, több városrészből álló, holtágak közé épített várost és létrejött a "palotás Szeged", a Monarchia egyik legnagyobb városépítési beruházásaként. Lechner Lajos tervei szerint épült ki a két körútból, hét sugárútból és az azokra rászerkesztett szabályos utcákból álló új és modern város, ami a műholdképről is jól látható. A tervezők a zöldfelületekről is gondoskodtak, jól észrevehető a város közepén a Széchenyi tér és a Tisza túlpartján a háromszög alakú Népliget. 

Barcelona

A 19. században kibővített város műholdképe. Kép forrása

A 19. század második fele az európai városépítészet hőskora. Ekkor vált szükségessé a katalán főváros bővítése is, ekkor jött létre az Eixample (bővítés) nevű városnegyed, Ildefonso Cerdá tervei szerint. Jól látható, hogy megmaradt a középkori város, és erre rászerkesztve épült ki a szabályos, lecsapott sarkú négyzetekből álló hatalmas városnegyed, széles sugárutakkal, kávéházakkal, bérpalotákkal. Jól kivehető a középkori negyed közepén áthaladó széles, fás sétány, a híres La Rambla is. 

Firenze

A reneszánsz város az Arno-folyóval. Kép forrása

A városok alaprajza magán hordozza azok történetét. Firenze esetében is jól láthatóan elkülönül a római kori Florentia szabályos utcákból álló négyzetes területe a zegzugos középkori utcahálózat közepén. A római város északnyugati sarka beépítetlen volt, így oda építették a székesegyházat, aminek méreteit jól szemlélteti az általa vetett hatalmas árnyék. 

Kassa

A kassai belváros és a város szélére épült lakótelepek. Kép forrása

A Felvidék a történelmi Magyarország kevésbé urbanizált területei közé tartozott. 1910-ben Kassának csupán 40 ezer lakosa volt. 1990-ben ez a szám már 240 ezer volt, aminek építészeti lenyomata a műholdképen is jól látszik. A hatvanas évektől épültek fel a város hatalmas lakótelepei, az akkor divatos megastruktúra-építészetet követve. Jól láthatók a cikk-cakkos, kanyargó házkígyók, amik körbeveszik az orsó alakú főutcára szerveződő belvárost. 

Rio de Janerio favellái

A rendezett és szabályozott városnegyektől határozottan elkülönülő favellák. Kép forrása

A műholdképek sokszor a társadalmi problémákat is jól mutatják. Rio de Janeiro esetében is határozottan elkülönülnek a hegyoldalba épült informális lakónegyedek, helyi nevükön favellák a környező, rendezetebb városrészektől. A legtöbb nagyvárosban már 3d-s nézet is elérhető, ami a műholdképek, légifelvételek és térinformatikai feldolgozás kombinációjával készült, így az előző képen látható helyzet méginkább érzékelhető módon megjelenik (kép forrása):

Dunaújváros

A szocialista iparváros műholdképe, kép forrása

Dunaújváros az első magyar szocialista városként épült fel, akkor még Sztálinváros néven. A műholdképen is jól látszik, hogy a modern várostervezési elveknek megfelelően a főutakkal határolt, úgynevezett szomszédsági egységekből áll össze a város. Az egységek közepén - gyalogos távolságra - helyezték el az oktatási és kulturális intézményeket. A várostól délre található az acélmű, a lakott területektől erdővel elválasztva. A város telepítése ideológiai és nem természetföldrajzi tényezől alapján történt. A Duna felé eső lösz-magaspart hamarosan megindult, ezért rendkívül költséges rendezési munkákra volt szükség. Jól látszódnak a folyóval párhuzamos csíkok, vagyis a védőteraszok.

Budapest, Angyalföld

A XIII. kerület északi részének műholdképe. Kép forrása

A XIII. kerület északi részén is jól látható a különböző korok városépítészeti felfogásának változása. 1939-től kezdték kiépíteni a Horthy Miklós feleségéről Magdolna-kertvárosnak nevezett városnegyedet, jól láthatók az ívesen elhajló végű utcák mentén sorakozó kis kertes házak. A telep közepét városiasabb módon tervezték felépíteni, ennek befejezése a háború utánra maradt. A kertvárostól délre, a Rákos-patak mentén fűződik fel a főváros első szocreál negyede, a Fiastyúk utcai lakótelep (épült 1947 és 1949 között). A Váci út mentén pedig a teljes mértékben máig be nem fejezett "irodafolyosó" található, az üveghomlokzatú épületek között itt-ott még fellelhetők a régi gyárak, műhelyépületek.