Triga a levegőben - leemelték a Kúriát megkoronázó szoborcsoportot
A leemelés előtti pillanatok. Fotó: Csató Csaba/MTVA
Noha a Parlament árnyékában kevésbé van szem előtt, mégis a főváros egyik legszebb épülete az egykori (és jövőbeli) Kúria, vagyis a Legfelsőbb Bíróság székháza. Az 1896-os milleniumi ünnepségek keretében átadott palotát Hauszmann Alajos tervezte, és egyébként a névadó testület mellett a Budapesti Ítélőtáblának és a Budapesti Főügyészségnek is helyet adott. Hauszmannak különlegesen nehéz dolga volt, hiszen már gyakorlatilag állt a jóbarátja és műegyetemi kollégája, Steindl Imre által megtervezett Országház, amivel érthető módon nem kívánt konkurálni. Az épület funkciója mégis megkövetelte az ünnepélyességet, de a veszély is fenyegetett, hogy bármilyen új épület szinte nevetségesen hat a hatalmas neogótikus mű mellett. A feladat megoldása sikeres volt, az épület úgy sugároz rendkívüli méltóságot és komolyságot, hogy szinte magától értetődő a jelenléte a téren, és a legkevésbé sem zavarja az Országház feltárulását, noha teljesen más stílusban készült. Az épület különlegessége a homlokzati szobrászati elemek egész sora, úgy mint a vádló és a vádlott, az elítélt és a kiszabadult, vagy éppen a törvényt hozó és a törvényt tartó alakja. A főhomlokzatot pedig egy csodálatos, három lovas diadalszekér, a triga koronázza, amint a törvény (más források szerint a felvilágosodás) lángját és a béke pálmáját tartó géniusz hajt. Ezt a szoborcsoportot emelték le a napokban, hogy a palotával együtt szakértő kezek által nyerje el új alakját.
A szoborcsoport, vagyis a lovasszekér a géniusszal. Kép forrása
A lovasszekér Senyei Károlynak, a kor egyik ünnepelt szobrászának munkája. Műhelyéből került ki a Hősök tere Szent István és II. András szobra, a Nemzeti Bank, a BME főépület, valamint a budai várpalota több épületszobra is. Mindenhol a hagyományos, akadémikus stílusban, de nagyon magas színvonalon dolgozott, alakjai gyakran megfeszülnek, hatalmas erőt fejtenek ki, ahogy a triga szekerének paripái is minden erejüket bevetve húzzák a törvény géniuszát.
A leemelés előtti pillanatok. Fotó: Csató Csaba/MTVA
Az épületet 1945 után funkciójának nem megfelelő módon hasznosították. Előbb a Nemzeti Galéria, később a Néprajzi Múzeum és a Párttörténeti Intézet került ide. Talán mondani sem kell, hogy egy bírósági épület szinte egyáltalán nem felel meg a múzeumi céloknak, ezért is rengeteg átalakítást kellett elvégezni a belső terekben, nagyvonalú tárgyalótermeket osztottak több részre, értékes belsőépítészeti elemek kerültek takarásba vagy semmisültek meg. Arról nem is beszélve, hogy az épület gondosan kialakított szimbólumrendszere az előbb említett szobrokkal egyáltalán nem illett a néprajzi, pláne a párttörténeti funkcióhoz. Annak idején nem véletlenül került a legfelsőbb bírói fórum a törvényhozás épületével szembe, egy térre. A szomszédos Földművelési Minisztériummal együtt ugyanis mindhárom hatalmi ág - törvényhozó, végrehajtó, ítélkező - megjelent a Kossuth téren. A visszaköltözéssel ez a rendszer is helyreáll.
A leemelés előtti pillanatok felülnézetből. Fotó: Csató Csaba/MTVA
A Prágai Nemzeti Színház trigái. Kép forrása
A trigát, vagyis a három lovas diadalszekeret viszonylag ritkán ábrázolták. A Prágai Nemzeti Színház homlokzatán két ilyen is megjelenik, de sokkal kedveltebb volt a quadriga, vagyis a négylovas szekér alkalmazása. Quadriga látható a Brandenburgi kapu, a Louvre-val szembeni kis diadalív tetején. Érdekes módon Senyei, vagy Hauszmann, esetleg a megbízók úgy gondolták, hogy a Kúria tetejére három lovas szekér, vagyis triga dukál.
A leemelés előtti pillanatok. Fotó: Csató Csaba/MTVA
A szoborcsoportot a kilencvenes években már helyreállították, azonban ez a munka nem volt teljes körű, ráadásul a restaurálási módszerek és anyagok az utóbbi években szinte robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül, így szükségessé vált az együttes leszerelése és műhelyben való restaurálása. Ez több ütemben történt, a géniusz alakja már nem is szerepel a képeken. A három lovat és a szekeret egyesével emelték le a tetőről, a poszt írásakor már "mindenki" a műhelybe került.
A leemelés előtti pillanatok. Fotó: Csató Csaba/MTVA
A leemelés előtti pillanatok. Fotó: Csató Csaba/MTVA