Tíz év változásai az utcaképben
A Margit körút 2011-ben és 2021-ben. Hatalmas változás, hogy az egykori Kohó-és Gépipari Minisztérium 1970-ben átadott épületét és a mögötte álló gyárcsarnokokat 2014-ben lebontották, majd ott kiépítették a Széllkapu-parkot a TSPC Mérnökiroda és a 4d Tájépítész iroda tervei szerint.
A vezető internetes böngésző, a google 2011-ben kamerázta végig az országot, utcakép alkalmazása számára. Noha a későbbi években (2012, 2014, 2018) is voltak részleges frissítések, tavaly és idén nyáron újra nyakukba vették a Magyarországot, így az alkalmazást használva a legfrissebb utcaképet láthatjuk, de az "időcsúszka" funkció segítségével megnézhetjük, mennyit változott az adott helyszín tíz év alatt. Így mindennél jobban, objektívebben lehet látni, hogy mi történt az országban, az utcaképben, a közlekedési infrastuktúrában, a környezet állapotában. Némileg megtévesztő, hogy tíz éve rossz időben, szomorú, hó nélküli télen készültek a felvételek, a frissítések meg nyári időben. Ennek ellenére a változás, a fejlődés szinte bármilyen helyen járva megdöbbentő, a falvaktól kezdve a nagyvárosokon át Budapestig.
Debrecen, Kiskörút 2011-ben és 2021-ben. Debrecen legfőbb városépítészeti problémája volt eddig, hogy a nagyvárosias piac utcától már egy-két sarokra zavaros, rendezetlen, sokszor szinte falusias volt a beépítés. Ezt már a 20. század elején a városközpontba vágott kiskörúttal akarták kiegyensúlyozni, ami mentén a főutcához hasonló nagyvárosias beépítést terveztek. A tervek csak az elmúlt években valósultak meg (a körút utolsó szakasza most épül), így a beépítés is már ezt a kort tükrözi. A felső képen láható a 2008-ban, a pécsi Koller-építésziroda által tervezett bíróság, amit már a tervezett körút mentén építettek fel. Ezt követte több új bíróság építése 2016-ig, így a területen egy "igazságügyi negyed" jött létre, illeszkedve a körúthoz, ahol szemmel láthatóan a gépjárműközlekedés dominál. Remélhetőleg egyszer az út "humanizálására" is sok kerül, szélesebb járdával, villamossal.
Szombathely, püspöki épületegyüttes 2012-ben és 2019-ben. Az akkori Szombathelyt a kisvárosi létből Mária Terézia "rángatta ki", aki 177-ben megalapította a Szombathelyi egyházmegyét, aminek első püspöke, Szily János az ország egyik legszebb barokk együttesét építette ki. A székesegyház, a püspöki palota, a szeminárium és a kanonoki házak, már nagyvárosias külsőt adtak a városnak. Az együttes sajnos komoly károkat szenvedett 1945 március 4-én, mikor az angolszász légierő bombázta a várost. A székesegyház teljesen kiégett, és a püspöki palota egy része is elpusztult. Ha megnézzük a képpárt, láthatjuk, hogy a hiányzó épületrészt csak a két felvétel készítése között, 2015 és 2016 között pótolták. Jól látható, hogy ezen kívül az együttes mindhárom épületét felújították, ahogy a teret is.
Szeged, Semmelweis utca 2012-ben és 2018-ban. A meglévő, részben a két háború között, a Klebelsberg-féle egyetemfejlesztési programban épült klinikák szomszédságában adták át 2015-ben az új, helikopterleszállóval ellátott sebészeti klinikát.
Hódmezővásárhely, Ady utca 2011-ben és 2021-ben. Hosszú idő után újabb magyar városban épült villamos (a hatvanas évekig Pécsett, Nyíregyházán, Sorponban, Szombathelyen is lehetett a mára újra korszerűnek számító villamossal utazni), vagyis tram-train. Ez a különösen Németországban alkalmazott rendszer egymáshoz közeli nagyobb városok estében épül. A belvárosokban hagyományos villamosként funkcionál, a városok között a nagyvasúti pályán közlekedik. Ilyen rendszer épült ki Szeged és Hódmezővásárhely között, kiváltva zsúfolt és gyakran dugóban álló buszokat. A képen a vasútállomástól bevezető villasor vége látható, ahogy a vonal beérkezik a belvárosba.
Velence, városperem 2011-ben és 2021-ben. A városperemeken lévő, fentihez hasonló félkész, üresen álló épületek hasznosítása természetesen örvendetes dolog, viszont sajnos az elmúlt évtizedben is folytatódott a települések szétfolyása, az új lakóparkok és kiszolgáló létesítmények építése. És hogy ez miért baj? A települések meglévő, belső területein még mindig számolatlan alulhasznosított, üres ingatlan áll, ráadásul ezeken az újonnan parcellázott területeken gyakran megoldatlan a közművesítés, a közlekedés, ráadásul a települések korlátlan terjeszkedése maga alá gyűri a környező tájat.
Pécs, Gábor utca-Munkácsy utca 2011-ben és 2018-ban. A fentiek miatt különösen üdvösek a belvárosi fejlesztések, amik a meglévő területek rehabilitációját, újjáélesztését jelentik. Ez a helyezet Pécsett is, ami a történelmi Magyarország legnagyobb területű középkori belvárosával rendelkezik, épületei azonban máig meglehetősen vegyesek, sok az alulhasznosított terület, sőt üzemépület. Persze, ezek nem akármilyen épületek, hanem gyakran igen értékes házak. Ilyen az egykori Pécsi Napló szecessziós szerkesztőségi és nyomdaépülete, ami a városlakók nagy bánatára évtizedekig üresen állt. Egy nagyvolumenű, több telekre kiterjedő fejlesztés keretében lakóházként épült újjá, a városszéli lakóparkok vonzó alternatívájaként.
Sopron, Várkerület 2011-ben és 2019-ben. A képpár jól mutatja, hogy a sokszor csak "térkövezésnek" címkézett közterületi felújítás milyen fontos városkép formáló beavatkozás. A Sopron belvárosát megkerülő Várkerület meglehetősen kaotikus állapotban volt, tele ad hoc megoldásokkal. A felújítás tervezői, a Hetedik Műterem és a Geum Műterem "csupán" rendet raktak: megmaradt a gépjárműközlekedés, sőt a parkolók jelentős része is, mégis az egységes burkolattal, fasorral, a szobrok restaurálásával és a közlekedési területek átgondololásával-racionalizálásával egy egészen új minőség jelent meg. A Várkerület azóta felújított újabb szakaszai is ezzel a dizájnnal készültek. Ezek a fejlesztések Sopronra sajnos alaposan ráférnek, hiszen az évtizedes vasfüggöny-menti lét még ma is erősen érződik a belvároson.
Gyöngyös, főtér 2011-ben és 2021-ben. Gyöngyös városa 1917-ben - a háborútól teljesen függetlenül - szinte teljesen leégett. A húszas években korszerű városfejlesztési tervek szerint újjáépült (bár az akkor nagyon nagyszabású tervek csak részben valósultak meg), a nagytemplom leégett toronysisakjai helyére épített ideiglenes tetők viszont éppen százegy évig álltak fenn, a sisakokat ugyanis csak 2018-ban rekonstruálták. Jól látható a látványos változás.
Pápa, Eszterházy-kastély 2011-ben és 2021-ben. Pápa "kettős természetű" város, a polgárvárostól elkülönülten áll az Eszterházyak birodalma, aminek fő eleme a kastély. Jól látható, hogy 2011-ben nem is kifejezetten az épület állapota, hanem annak környezete volt teljesen rendezetlen. Az elmúlt évtizedben a kastély felújítása mellett a hozzá vezető út kiépítése és a háború után elbontott kerítés és kapu rekonstrukciója változtatta meg leginkább az utcaképet.
Nagyszékely 2012-ben és 2021-ben. A nagyobb, vagy éppen kisebb városok után érdemes megvizsgálni, hogyvan változott a falvak állapota az elmúlt tíz évben. Természetesen vannak kifejezetten fejlődő falusi térségek, mint a Balaton-felvidék, a nyugati határszél, vagy a budapesti agglomeráció települései, ezért a választás egy azoktól távol eső, a nevével ellentétben tolnai Nagyszékelyre esett. Itt is látható némi fejlődés, a templomot felújították, és a képen jobbra látható házban is újra laknak, ahogy a településen körbejárva és a csúszkát mozgatva is látható, hogy több házat felújították. Valószínűsíthető, hogy az új lakók a dél-dunántúli elhagyott sváb falvakba előszeretettel költöző hollandok, dánok és németek.
Budapest, Dombóvári út 2011-ben és 2021-ben. A Kopaszi-gát környékén nem csak egy budapesti léptékben is óriási fejlesztés valósul(t) meg, hanem itt épül a főváros első, igazi és természetéből adódóan nagy vitákat kiváltó "felhőkarcolója", a MOL-székház is. Azt a kortárs építészet kritikusai és a környezetért aggódók is elismerik, hogy az új negyed rozsdaövezeti fejlesztésként jóval fenntarthatóbb, mint a városszéli lakóparkok. A terület a belvároshoz egyébként megdöbbentően közel van, noha a pestiek "mentális térképén" a világ vége volt: ha az út közepén futó villamosvonal is megépül, csupán pár perc alatt be lehet jutni a Szent Gellért térre, vagy a Fővám térre.