"Teleportált" épületek
II. Ramszesz templomának áttelepítése 1967-ben. Kép forrása
Az épületek legjellemzőbb tulajdonsága a helyhez kötöttség. A sokszor mélybe nyúló alapozáson nyugvó kőszerkezetek nem éppen könnyen mozdíthatók. Mégis, számos példa van "elköltöztetett" épületekre, építményekre, hazánkban is több ilyen található. Az ok legtöbbször a műemlékvédelem. Bizonyos esetekben csak úgy lehet biztosítani a történelmi épületek túlélését, ha másik helyre kerülnek. Az alábbiakban a leghíresebb áthelyezett épületeket mutatjuk be, valamint egy olyan épületet, aminek áthelyezése csupán városi legenda.
Bakócz-kápolna (1510 körül, áttelepítés 1823)
A kápolna új helyén, az esztergomi bazilikában. Kép forrása
Az egyik legkorábbi épület-áttelepítés hazánkban történt. Ez azért is úttörő dolog, mert a 19. század elején még előszeretettel bontottak középkori, sőt reneszánsz épületeket is. Így járt a régi esztergomi székesegyház is, ami, ha sérülésekkel is, de átvészelte a török hódoltságot, illetve a felszabadító háborúkat. Az épületet az akkori Magyarországon egyszerűen csak "széptemplomnak" nevezték, így elképzelhető, milyen rangos és méltó épületről lehetett szó. A 19. század elején az érsekség visszaköltözött Nagyszombat városából és Rudnay Sándor érsek egy nagyszabású, "magyar Siont" tervezett a várhegyre, a régi vár és a székesegyház helyére. Utóbbit el is bontották, az új bazilikát tervező Packh János viszont elérte, hogy a Bakócz Tamás megrendelésére készült, a korai reneszánsz egyik legszebb Alpokon túli emlékének számító kápolna megmaradjon. A kápolna belsejének vörös mészkő falait 1600 darabra szedték, beszámozták, majd a bazilika oldalkápolnájaként beépítették. Sajnos a kápolna külső falai megsemmisültek, de a belső, mégha az eredetihez képest elforgatva és 11 méterrel magasabban is, de megmenekült.
Sopron, Szent-János-kápolna (1764, áttelepítés 1899)
A Lővérek villái között új helyet kapó kápolna. Kép forrása
A barokk kápolna eredetileg az előkapuban, a tűztoronyhoz vezető felvonóhíd mellett állt. Védőszentje, Nepumuki Szent János a hidakon átutazókat óvja, így nem volt véletlen az elhelyezés. A 19. század végén új városházát építettek és a környéket is rendezték. Ráadásul jelentős római kori leletek is előkerültek, amiket be akartak mutatni, így a kápolna sajnos útban volt. A soproniak azonban nagyon szerették ezt a kis épületet, ezért a város vezetése úgy döntött, hogy a köveket - az esztergomihoz hasonló módon - beszámozzák, és átszállítják a Lövérek egyik szép pontjára, ahol csodás panoráma tárul fel a városra és a Fertő-tóra. Az oromzatra vésett latin felirat ezt a kalandos történetet mondja el.
Bécs, Laimgrube-templom (1692, replika 1907)
A régi és az új templom 1907-ben. Kép forrása
A képen egy furcsa állapot látható, két, szemmel láthatóan ugyanolyan templom helyezkedik el egymás mögött. A felvétel 1907-ben készült, amikor a Mariahilferstrasse-hoz kapcsolódó rendezési munkákat végezték. A már akkor nagyon forgalmas bevásárlóutcát ki kellett szélesíteni, viszont a barokk templom jócskán belelógott az új szabályozási vonalba. Itt a megőrzésnek érdekes módját választották (mondhatni, nem teleportáltak, hanem klónoztak), a templom replikáját megépítették az új helyen, majd azután lebontották a régi épületet. A fénykép azt a csupán pár hónapos állapotot mutatja be, mikor mindkét templom állt. Az új templom ma is látható a híres bevásárlóutcától alig pár házra, az arra járók bizonyára nem sejtik, milyen kalandos történetet rejt az épület.
Abu Szimbel templomai (Kr.e. 1200 körül, áthelyezés 1950-1968)
Az Abu-Szimbel-i templomok régi és új helyét szemléltető makett. Kép forrása
Minden bizonnyal a leghíresebb és legértékesebb áttelepített építészeti emlék az egyiptomi Abu-Szimbel templomegyüttese. Az 1950-es évektől tervezett hatalmas gátrendszer egész Egyiptomot átformálta, modernizálta, viszont egy sor, a Nílus partján álló műemlék víz alá került volna. Az áttelepítés megtervezése és levezénylése tulajdonképpen nagyobb tervezést igényelt, mint a gáté. A munkák nemzetközi összefogásban és finanszírozásban készültek, amerikai, német, svéd, francia, olasz, holland és spanyol tervezővállalatok közreműködésével, de a megelőző régészeti feltárásokban szinte a világ mindegyik országa részt vett (hazánkból a Szépművészeti Múzeum munkatársai). A híres Abu-Szimbel-i templomok mellett összesen 24 ókori műemléket helyeztek át. Az áthelyezés a Bakócz-káponához hasonlóan történt, az elemeket szétvágták (illetve a kötéseket feloldották), beszámozták majd az új helyen újra összeállíttották. Persze, itt nem az esztergomihoz hasonló méretek jellemzők, az egyes elemek több tíz tonnát is nyomtak, komoly daruzás volt szükséges a szállításhoz. Ráadásul az épületek korábbi környezetét is újjá kellett teremteni, Abu-Szimbelben egy mesterséges dombba ágyazták a templomokat. A munkák valóban bravúrosak és elismerésre méltóak, azonban az épületek eredetisége, a Nílussal való több ezer éves kapcsolat, a környezet eredetisége megszűnt. Ismerve az ötvenes-hatvanas évek Egyiptomának vezetését, az alternatíva viszont a templomok víz alá kerülése és megsemmisülése lett volna, így csak ez a kompromisszum biztosította az emlékek megmenekülését. A légifelvételeken egyébként jól látható, hogy a templomok tulajdonképpen feltűnően mesterséges környezetben állnak:
Az Abu-Szimbel-i templomok, jól láthatók az épületek mögé emelt mesterséges dombok. Kép forrása
Az áthelyezési történetben további csavar, hogy Egyiptom templomokkal "fizetett" a résztvevő országoknak: így Madridban, Torinóban, Berlinben, New Yorkban és Leidenben egy-egy áthelyezett templom található az ottani múzeumokban, illetve parkokban:
Madrid, Parque del Oeste, az áttelepített Debod-i templom. Kép forrása
London-Bridge (1831, áttelepítés 1968)
A London Bridge - Arizonában. Kép forrása
A London Bridge áthelyezése jól mutatja az 1960-as évek hozzáállását mind a műemlékekhez, mind azok reklámértékéhez. Az 1831-ben épült klasszicista kőhíd a gépjárműforgalom számára szűknek bizonyult, ezért a hatvanas években London városa úgy döntött, hogy lebontja és új hidat épít a helyére. Ekkor jelentkezett az amerikai ingatlanfejlesztő, Robert McCulloch, hogy a hidat megvenné (!) és Arizonában épülő új városába átszállítaná, hogy annak fő látványossága legyen. Az üzlet akkori áron két és fél millió dollárért megköttetett, a hidat a szokásos módon szétszedték, majd hajóval az Egyesült Államokba szállították. Itt az újonnan épült Lake Havasu City-ben összeépítették, így a névadó tavon átívelve máig a város fő bejáratát és egyben látványosságát jelenti. Az elképesztő történet a londoniakat is megihlette, a helyi városi legenda szerint a műveletlen amerikai milliomos valójában a Tower-hidat akarta megvásárolni, de csak a "csomagolás" kibontása után döbbent rá, hogy rászedték. Mindenesetre ez a "műveletlen" amerikai egy olyan műemléket mentett így meg, amit London városa veszni hagyott volna.
Budapest, Belvárosi templom (14. századtól, áthelyezés nem volt)
Budapest legrégibb templomának belső tere. Kép forrása
Makacsul tartja magát a városi legenda, hogy a Belvárosi templomot az Erzsébet-híd építéséhez kapcsolódóan a húszadik század elején áttelepítették, vagyis arrébb tolták. Ez nem igaz, a templom a középkor óta eredeti helyén áll, a város egyik legrégibb épületeként. Való igaz, hogy a híd építéséhez kapcsolódva a várostervezőknek sok fejfájást okozott a 19. század végén: készültek olyan tervek, hogy a híd a templom tengelyében állt volna, a rámpákkal két oldalt megkerülve az épületet, sőt lebontása is felmerült, aminek meghiusúlása a magyar műemlékvédelem egyik első komoly sikere volt. Egy másik fővárosi templomot, ha nem is el, de részben hátratoltak: a Krisztinavárosi templomot 1943-ban a szentély hátratolásával kibővítették, a műveletről filmhiradó-felvétel is készült. Visszatekintve kissé furcsa, hogy a világháború negyedik évében, a Don-kanyari katasztrófa után egy évvel Budapesten templomszentélyeket toltak arrébb. A művelet mindenesetre sikerült, a toldás az utcáról nézve alig észrevehető.