Szimbólumok a modern építészetben

"Dávid király hárfája" híd Jeruzsálemben. Kép forrása

Kritikusai gyakran vádolják a modern építészetet azzal, hogy kiüresedett (illetve, hogy már eleve üres volt), és az építészetet a funkciók kiszolgálására szűkíti. Való igaz, a "hagyományos modern" építészeti iskolák, például a bauhaus kifejezetten elvetették nem csak a korábbi építészeti hagyományokat, hanem az épületek mögöttes tartalmának megjelenítését is (például egy bauhaus jellegű középület, templom sosem reprezentatív). Ez a merev hozzáállást már a modern építészet hőskorában sem vették sok helyen komolyan, gondoljunk csak a két világháború közötti magyar építészet számos szép és a magyar építészeti hagyományba illeszkedő alkotására. A későbbi évtizedekben a posztmodern mozgalmak fő célja ezen üresség megtöltése volt. A kortás építészet így már kevésbé dogmatikus, számos példa mutatja, hogy a mai épületek többletjelentést is hordozhatnak.

"Dávid király hárfája" híd, Jeruzsálem. Santiago Calatrava, 2008

A híd villamosvágányok felől. Kép forrása

A "Dávid király hárfájaként" emlegetett híd (hivatalos nevén húrok hídja) jó példája annak, hogy egy közlekedési műtárgy, nevezetesen egy villamoshíd is erős szimbólumértékkel bírhat. Tervezője, a spanyol építész, Santiago Calatrava (egyébként Makovecz Imre jóbarátja) életműve nagyrészt közlekedési célú épületeket, hidakat, pályaudvarokat, reptereket tartalmaz, nagyrészük mögöttes tartalommal is rendelkezik. Ilyen a Jeruzsálem nyugati kapujában, egy autópálya fölött átívelő híd, ami nem csak bravúros szerkezetű mérnöki mű, de formája, és a kábelek "húrjai" Dávid lantját (egyesek szerint hárfáját) idézik. Ez a király állandó attríbútuma, ezzel ábrázolják például az esztergomi bazilika karzatán is.

Brazíliaváros, székesegyház. Oscar Niemayer, 1970

A székesegyház külső képe. Kép forrása

Brazília új fővárosa, amit az 1960-as években kezdtek kiépíteni már önmagában sok mögöttes tartalmat hordoz. A korábbi tengerparti (vagyis "országszéli") Rio helyett az ország közepén építették fel az új várost, aminek alaprajza madár alakú. Noha az új főváros ötlete baloldali kormány alatt született, a világ legnagyobb katolikus országának fővárosában természetesen a székesegyház építése kiemelt ügy volt. A negyven méter magas épület szerkezetileg/geometriailag egy forgáshiperboloid, azonban már ránézésre több egyszerű matematikai képlettel leírható testnél. A formánák két értelmezése is van: az egyik szerint Krisztus töviskoronájára utal a forma, a másik szerint összeérintkező és az ég felé nyitott kezet ábrázol. A templom belseje is hasonlóan látványos, amellett, hogy építészeti-statikai szempontból is kimagasló alkotás.

Delhi, Lótusz-templom. Fariborz Sahba, 1986

A nyíló lótuszvirág ihlette épület. Kép forrása

Az Indiában található templom az iráni eredetű vallás (vagy vallásos mozgalom) egyik szent helye. Tervezője is iráni származású, Fariborz Sahba, aki beton héjszerkezetből alakította ki a nyíló lótusz "szirmait". Az épületre minden bizonnyal hatással volt a pár évvel korábban felavott Sydney-i Operaház, ami hasonló beton héjakból áll, és egyébként a kikötő vitorlásainak formájára utal. Sahbra a templommal elnyerte a Brit Királyi Építőmérnöki Társaság díját is a merész szerkezettel. 

New York, 9/11 emlékhely. Michael Arad, Snøhetta, 2011.

Az emlékhely alagsorát az egykori WTC alsó szintjein alakították ki. Kép forrása

A szimbolikának leginkább teret adó építészeti műfaj az emlékmű, emlékhely. Ráadásul az Egyesült Államokban nagy hagyománya van a szimbólumokban gazdag nemzeti emlékhelyeknek, így a 2001. szeptemberi terrortámadás áldozataira emlékező együttes tele van utalásokkal. Mára közismert lett a két egykori torony helyén kialakított, az áldozatok neveit megörökítő mellvéddel övezett hatalmas víznyelő, ami valóban megrendítő látványt nyújt. Nem kevésbé megindító a múzeumi rész, amit az egykori épületek alagsorában alakítottak ki, ahol helyben láthatók az óriási erők által deformált gerendák. A gerendákkal szembeni falon 2983 különböző égszínkék árnyalatú tábla (ennyi volt az áldozatok száma) foglalja körbe a Vergilius-i idézetet: "Nem lesz nap, melyen emléktek később halaványul" (Aeneas IX. ének). Az idézet betűit a megolvadt acélból öntötték. 

Jiatong-Liverpool Egyetem, központi épület, Szucsou, Kína. Aedas, 2013

A központi épület homlokzata. Kép forrása

Az óriási ütemben épülő Kínában a tömegépületek mellett szimbólum-értéket képviselő házak is megjelennek. Erre példa a Szucsou-i brit-kínai egyetem központi épülete, ami a város környékén található szivacsos kőzetre emlékeztet, így adva helyi ízt az épületnek. A legnagyobb kínai beruházásokat egyébként nyugati irodák tervezik, ebben az esetben ausztrálok az alkotók.

Al-Warqua mecset, Abu Dhabi. Waiwai design, 2016

A mecset előudvara. Kép forrása

A modern építészet szimbólumait tekintve mindenképpen figyelemre méltó a kortárs mecsetépítészet. Az iszlám térhódítása, és a meglévő anyagi (és szellemi) erőforrások számos, a maga nemében valóban szép és méltó mecsetet eredményeztek szerte a világban. Az iszlám építészet alapvetően hagyományos, évszázadok óta kialakult elrendezést és előírásokat követ, hasonlóképpen az ortodox keresztény/bizánci építészethez, amiből nagyon sokat merített. Ezek közé tartozik a mecsetek előudvara, vagy éppen az emberábrázolás tilalma miatt a geometrikus díszítések használata. Más kérdés, hogy egy kortárs német vagy holland mecset milyen politikai jelentéseket hordoz még ezen kívül.

A fenti példákból jól látható, hogy az erős hit, identitás képes a modern építészetet is "megérinteni". Talán nem véletlen, hogy a bemutatott épületek közül egyik sem európai, hiszen az erős identitás és hit ma sokkal inkább jellemzi Izraelt, Kínát, az arab államokat, vagy még az Egyesült Államokat is, mint az öreg kontinenst.