Rozsdaövezetből világbajnokság: az atlétikai központ
Az atlétikai központ Budapest legújabb hídjával. MTI fotó: Máthé Zoltán
A Nemzeti Atlétikai Központ Budapest későbbi fejlődésének talán legmeghatározóbb pontjára épült. A Csepeli-szigetcsúccsal szemközt, a Soroksári-Duna kiágazásánál, a Kopaszi-gát és a MOL-székház túloldalán. Megannyi rozsdaövezeti fejlesztés és további, eddig kiaknázatlan területek határolják tehát. Nemzetközi és egyre több hazai példa is mutatja, hogy a jó elhelyezkedésű rozsdaövezeteket egy-egy hasonló nagyberuházással lehet életre kelteni, amit további, többnyire magánerős beruházások követnek. Erre talán legjobb példa a 2012-es londoni olimpia, aminek helyszíneit szándékosan hasonló övezetben helyezték el. Az Atlétikai Központ területéhez több tervezett (egyelőre félbemaradt) fejlesztési terület csatlakozik: az új gyalogoshíd túloldalára, a szigetcsúcsra tervezik a főváros legújabb nagyterületű parkját, és a Soroksári-Duna mentén a Diákváros/Fudan Egyetem fejlesztéseit az art deco-modernista Nagyvásártelep épületének felújításával. Maga a soroksári ág is nagy jövő előtt áll: a jelenleg még feliszapolódott, nem megfelelő vízminőségű folyóág Budapest egyetlen olyan Duna-szakasza, ahol nem kell árvízi védekezésre kényszerülni, ennél fogva a part szabadon formálható. És akkor még nem is említettük a csatlkozó Külső-Ferencváros alulhasznosított egykori iparterületeit.
Az éveken át üresen álló VITUKI-toronyház a 2020-as bontás előtt. Képek forrása
A Központ mai területét a Soroksári-Dunaág kiágazásához kapcsolódó területfelhasználás határozta meg. 1910-ben építették a Kvassay-, valamint az ág alsó végén a Tassi-zsilipet, ezzel jött létre a mai, szabályozott vízszint. A Kvassay-zsilip mellé települt az ötvenes években a VITUKI, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, aminek torony-irodaháza 1976-ban épült. A ház és a telep 2012 óta üresen állt, a terület a szélén haladó csepeli hév-vonallal klasszikus rozsdaövezet volt.
A létesítmény légifotója, előtérben az új gyalogoshíd, háttérben a régi Nagyvásártelep csarnoképülete. MTI fotó: Máthé Zoltán
Budapest legújabb hídja, a Csepel-szigetcsúcsra, illetve a jövőben felépülő parkba vezető gyalogos átkelő. MTI fotó: Máthé Zoltán
A terület bejárata a csepeli hév-vonal felől. MTI fotó: Máthé Zoltán
A területet a város többi részétől a csepeli hév magasvezetésű vonala vágja el. A világbajnokságra nyilván nem lehetett ezt a helyzetet kezelni, így - szó szerint - egy áthidaló megoldásra volt szükség: a létesítmény egy széles híd alatt közelíthető meg. A vonal áthelyezése, belvárosba vezetése régóta napirenden van, már csak azért is, mert az egykori külvárosi szakaszt mára alaposan körbenőtte a város, a vonal a Müpától északra kialakult új beépítésű részt is elvágja a Dunától.
A stadion a park felől. MTI fotó: Máthé Zoltán
A stadion tervezőjét 2017-ben, építészeti tervpályázat keretében választották ki. Az első díjas Ferencz Marcell (Napur Architects) kapta a tervezés jogát is. Fontos szempont volt, hogy a férőhelyek bővíthetők legyenek, így 15 000 fős befogadóképesség a nagy versenyek (így a világbajnokság) idején 35 000-re növelhető. Az építkezést 2020 végén kezdték, ekkor bontották le a toronyházat is. A létesítmény idén június 17-én el is készült, azóta a magyar atlétikai bajnokságot is itt rendezték meg.
A stadion előlépcsője a világbajnokság grafikai elemeivel. MTI fotó: Bruzák Noémi
A stadionok és sportcsarnokok környékének parkosítási lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a nézők beáramlásához, valamint a menekítési előírások miatt óriási burkolt felületekre van szükség. A tágabbi területen természetesen lehetőség nyílt zöldfelületek kialakítására, jól láthatók a frissen ültetett fák a légifotókon.
A stadion a rendezvény miatt kissé telítődött parkkal. MTI fotó: Máthé Zoltán
A néző-és küzdőtér. MTI fotó: Balogh Zoltán
A néző-és küzdőtér. MTI fotó: Balogh Zoltán
A Központ a MOL-székházzal, háttérben a belvárossal. MTI fotó: Máthé Zoltán
A Központ az esti kivilágítás másik árnyalatában a MOL-székházzal, háttérben a belvárossal. MTI fotó: Máthé Zoltán
... és egy harmadik-féle kivilágítással. MTI fotó: Máthé Zoltán
A stadion és az új híd a MOL-székházból nézve. Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu
A másik fejlesztési területről nézve is meghatározó az új stadion. Természetesen a MOL-székházból is látható, mögötte a Nagyvásártelep csarnoka, a Soroksári-Duna, valamint a szigetcsúcs, ahová az új közparkot tervezik. Mindezek mögött jól látható a Külső-Ferencváros részben felhagyott ipari övezete, ami bizonyára alaposan meg fog változni a fejlesztések hatására. Valószínűleg tíz, húsz, vagy harminc év múlva egész más kilátás nyílik a székház ezen oldaláról.
A túlparti kiegészítő létesítményekhez vezető új gyalogoshíd. Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu
A stadion a Kopaszi-gát felől. MTI fotó: Máthé Zoltán
A stadion előtt hajóállomás is létesült, így a nézők, vagy akár később a csepeli szigetcsúcs felé sétálni, futni igyekvők a Duna felől is megközelíthetik a területet.