Szende András
Szende András

tájépítész

Pusztuló reneszánsz kastélyok

A múlt héten bemutatott megújuló borsi Rákóczi-kastélyon kívül számos reneszánsz kastély várja sorsa jobbra fordulását a Kárpát-medencében. A legtöbb sajnos a végpusztulás szélén...

A magyar reneszánsz építészet legtöbb emléke a mai határokon kívül található. Ezek között több kastély, várkastély is van, különösen sok Erdélyben és a Felvidéken. A felvidéki kastélyok legtöbbje viszonylag jó állapotban van (bár itt is találni erősen romosodót), több éppen az elmúlt években újult meg, viszont az erdélyi kastélyok állapota egy-két kivételtől eltekintve elkeserítő. Pedig ezek az épületek valóban különleges emlékei a magyar kultúrának: akkor épültek, mikor az ország közepe török hódoltság alatt pusztult, jelentős főúri családok, a Rákócziak, Báthoryak, Bethlenek megbízásából.

A szentbenedeki Kornis-kastély 1940-ben és napjainkban. Képek forrása


Szentbenedek, Kornis-kastély

A nagymúltú erdélyi család mezőségi kastélya 1573 és 1593 között épült, és a fényképek tanulsága szerint a világháború elején még jó állapotban, pompás rezidenciaként működött. A soktornyos főépületet falrendszer vette körül további tornyokkal, így az együttes messziről szinte egy városnak tűnt. Az épületbe még az első világháború előtt bevezették az áramot és a fűtést. 1945 után kezdték elhordani a kastély berendezését, majd magát az épületet is, a főépületből csak két falcsonk és alapfalak maradtak. Pár éve még a családra utaló, addig megmaradt unikornis szobrok egyikét is ledöntötték, azóta biztonságos helyre szállították. A kastélyt a család sikeresen visszaigényelte, jelenleg a felújításra való pénzt próbálják előteremteni, ami valljuk be, nem kis feladat...

A messziről szinte kis középkori városnak tűnő kastélyegyüttes 1940 körül. Kép forrása

Aranyosmeggyes, Lónyay-várkastély

Aranyosmeggyes a két háború között és napjainkban. Képek forrása

Aranyosmeggyes Szatmár megyében, a Partiumban fekszik. Hatalmas, reneszánsz várkastélya már a középkorban állt, de Lónyay Zsigmond építette át reneszánsz stílusban 1630-ban. Az épület valódi "hibrid" legalább annyira szolgál védelmi célokat, mint amennyire kényelmes főúri otthon volt. A külső oldalakra viszonylag kis ablakok nyíltak, a védett udvar volt elegánsabb, kastélyszerű, sajnos éppen ezt az épületrészt hordták el leginkább. Az épület sorsa a szentbenedeki kastélyhoz hasonló: a második világháború alatt folyamatosan "kóstolták" az épületet, először vitték a berendezést, majd a nyílászárókat, a tetőt, végül a falakat... A kastély sorsa bizonytalan, elvileg a román királyi család visszaigényelhetné, mert a trianoni szerződés után Mária román királyné megvásárolta az épületet, azonban visszaigénylési szándékról egyelőre nem hallani.

Alvinc, Martinuzzi-várkastély

A várkastély, ami már szinte teljesen rommá vált. Kép forrása

A Gyulafehérvárhoz közeli Alvinc kastélya 1551. december 17-én valódi dráma színhelye volt. Két bérgyilkos, Marcantonio Ferrari, Sforza Pallavicini és néhány társuk, I. Ferdinánd és erdélyi kormányzója, Giovanni Battista Castaldo megbízásából behaltoltak a kastélyba és megölték tulajdonosát, Martinuzzi Györgyöt (más néven Fráter György), a kor egyik vezető politikusát, mert a gyanú szerint át akarta játszani Erdélyt a törököknek. További hátborzongató (szinte már bulvárlapba illő) részlet, hogy a barát rendkívül szőrös fülét küldték el futárral Bécsbe bizonyítékként. A kastélyt egy korábbi kolostorból építette át a szerencsétlenül járt szerzetes-politikus, aminek sorsa szinte állandó szerencsétlenségek sorozata, tulajdonképpen kisebb csoda, hogy az épület még valamennyire áll. A Báthoryaké, majd a Bethleneké volt az épület, de a tatárok 1658-ban felgyújtották, de 1792-ben újra leégett. A szocializmus idején raktár és húsüzem működött benne, ma a gyulafehérvári katolikus érsekségé, de üresen pusztul.

Betlenszentmiklós, Bethlen kastély

A kastély kerti homlokzata. Kép forrása

Az erdélyi szászföld peremén álló kastély az előzőekhez képest jobb állapotban van, ami annak köszönhető, hogy sokáig volt funkciója, igaz, többek között sertésfeldolgozó üzemként is működött az erdélyi reneszánsz egyik legszebb emléke. A kastély rendkívül különleges épület, maga az építtető, Bethlen Miklós tervezte, itáliai útjáról hazatérve, 1667-ben. Az épület három oldala szinte szokványos várkastélyt mutat, a negyedik, a napfényes déli oldal viszont valóban egy itáliai loggiát idéz - ahogy azt egy erdélyi főúr a XVII. században magának megálmodta. A kastélyt a Bethlenek még a XIX. században az erdélyi szász Brukenthal-családnak adták el, tőlük államosították. Sokáig iskola, szükséglakások és a már említett húsüzem működött a kastélyban, amit így legalább nem hordtak szét. Jelenleg viszont üresen áll.

Beregszentmiklós, Perényi-Telegdi-Rákóczi kastély

A kastély a falu felől. Kép forrása

A sok nagyon pusztuló kastély után egy kevésbé pusztuló Kárpátaljáról. Munkácstól keletre, a Latorca völgyében, már a hegyek között található Beregszentmiklós, aminek kis várkastélya középkori várként épült a határvidék őrzésére, viszont a Perényi-család reneszánsz stílusban átalakította, "kényelmesítette". Telegdi, majd Rákóczi tulajdonban is volt, végül a szabadságharc bukása után, szinte az összes Rákóczi birtokkal együtt a Schönborn család kapta meg. A kastélyt 1943-ban, Kárpátalja visszacsatolása után már régészetileg feltárták és helyreállították, ebből az állapotból pusztult le újra, mikor kárpátaljai magyar művészek, értelmiségiek Bartos József munkácsi festőművész vezetésével nekiálltak a megmentésének. A munkákat a magyar állam is támogatta, így az épület már új tetőt is kapott, sőt néhány reneszánsz ablakkeretet is restauráltak és az épületben múzeumot, kiállítótermeket is kialakítottak.

Alsómicsinye, Beniczky-várkastély

A várkastély mai állapota. Kép forrása

A felvidéki Alsómicsinye fölötti dombon, Besztercebányához közel áll a Beniczky-család különleges formájú várkastélya. Messziről akár silónak is tűnhet a hengeres bástyákkal erősített, magas épület, de természetesen nem az, 1667-ben építette Beniczky Tamás. A család kevésbé ismert a magyar történelemben, pedig jelentős építészeti emlékeket alkottak, Besztercebánya főterén ma is áll reneszász városi palotájuk. A város környéki "családi várkastélyt" az 1970-es években a csehszlovák műemlékvédelem magas színvonalon felújította, az értékes kőemlékeket sikerült megmenteni, funkciót viszont nem találtak az épületnek, jelenleg üresen állva pusztul.

Az épület a XIX. század végén, Könyöki József felmérési rajzán. Jól látható a különleges épületforma. Kép forrása