Pollack 250 - Szekszárd, Jászberény
A szekszárdi Vármegyeháza. Kép forrása
Sorozatunk mai részében két Pollack-középületet mutatunk be. Az egyik beruházás "sima ügy" volt, Pollack megkapta a megbízást, közmegelégedettségre elkészítette a terveket, amik alapján - néhány költségcsökkentő megoldástól eltekintve - elkészült az épület, ami ma is teljes pompájában áll. A másik eset jóval kalandosabb, az épületet úgy tekintik a Pollack-életmű részének, hogy elvileg nem is ő készítette a végleges terveket. A helyi építőmestert, jószándékú megfogalmazással "megihlette" Pollack terve - tehát minden bizonnyal plágium történt.
Szekszárd, Vármegyeháza (1827-1832)
Kép forrása
Ha a sorozatunk előző részében bemutatott vajtai kastély Pollack legolaszosabb épülete, akkor a szekszárdi vármegyeháza a legmagyarosabb. Tolna vármegye székháza úgy áll a város főterén, mintha egy felnagyított nemesi kúria volna, fehérre meszelt falaival, oszlopcsarnokával egyszerűséget és rendkívüli eleganciát sugall. Kisebb kezdeti huzavonák után a vármegye előljárói eldöntötték, hogy a korábbi székházat már toldozgatják-foltozgatják tovább, hanem új épületet emelnek. A helyszín, a Béla király tér a város szellemi központja. Itt áll a városháza, a Nagytemplom és épp a vármegyeháza helyén állt a névadó király alapította apátsági templom. 1827-ben kapta Pollack a megbízást, 1832-ben már fel is avatták a vármegyeházát. Kisebb módosítások történtek a tervekhez képest, elmaradtak a timpanonba tervezett szobrok, és a bejárati csarnok oszlopai vájolatlanok lettek, vagyis sima felületűek. Mindez talán nem is vált az összkép kárára, az épület így még keresetlenebb, még tömbszerűbb lett.
A vármegyeháza eredeti tervei a díszesebb oszlopcsarnokkal. Kép forrása
Pollack terve az első emeleti alaprajzra. Kép forrása
Az alaprajzon látható, hogy Pollack egy ma is korszerű, jól működő irodaházat tervezett. A hivatali helyiségek egy folyosóról nyílnak, ami egy hatalmas udvaron keresztül kap napfényt. A mosdókat az udvar lecsapott sarkai mögé helyezte. Tulajdonképpen a huszadik századi funkcionalistákat megszégyenítő módon modern elrendezés. További érdekessége az alaprajznak, hogy a nagyterem nem a homlokzat közepén, az oszlopcsarnok mögött helyezkedik el - ahol mindenki várná - hanem a jobb oldali szárny közepén.
Az épület oldalán már jól sejthető a homlokzat mögötti nagyterem. Kép forrása
A nagyterem. Kép forrása
A nagyterem a közönség számára kialakított karzattal. Kép forrása
A vármegyeházát egyszerű, jól áttekinthető, ugyanakkor elegáns közlekedőterek jellemzik. Kép forrása
Jászberény, városháza (1832-1839)
A városháza Lehel vezér téri homlokzata. Kép forrása
A jászberényi városháza építése jóval kalandosabb, és Pollack számára eléggé méltatlan módon végződött az ügy. A város 1832-ben új székházat akart építeni, aminek tervezésére a helyi építőmestert, Bedekovich Lőrincet kérte fel. Az elkészült terveket fel kellett küldeni József nádornak, ugyanis jászkun főkapitányként ő felelt a terület építési ügyeiért. A nádor, mint közismert, rendkívül szívén viselte a magyar építészeti és környezetkultúra ügyét, és a terveket visszautasította. Felkérte viszont Pollackot, hogy készítsen megfelelő színvonalú anyagot az új székháznak. Ekkor elkezdődött az öt évig tartó huzavona, a jászok úgy érezték, hogy a nádor felülbirálta a döntésüket, a nádor meg úgy gondolta, hogy kapitányként ehhez joga van, ráadásul mindez azért történt, hogy az épület magasabb, és a városhoz méltó építészeti minőségben készüljön el. Végül Pollack tervét visszautasították és felkérték Bedekovichot, hogy készítsen új tervet. Ez már a városnak és a nádornak is megfelelt, viszont egyértelmű volt, hogy Pollack terve "megihlette" a helyi mestert - vagyis vélhetően egyszerűen felhasználta az ötleteit. Arról nincs feljegyzés, hogy maga Pollack mit szólt az ügyhöz, lehet, hogy eleve félszívvel állt a helyzethez, hiszen nem volt tanácsos kitérni a nádori felkérés elől, figyelembe véve, hogy legbefolyásosabb megbízójáról volt szó.
A városháza Lehel vezér téri homlokzata. Kép forrása
Ami viszont a lényeg majdnem kétszáz év távlatából: a nádornak igaza volt, a városházával létrejött egy nagyon szép, igaz megfelelően ki nem használt városépítészeti együttes a barokk nagytemplommal, és további épületekkel a 19. század második feléből. Ráadásul 2015-ben a városházát felújították, visszakapta eredeti színezését és restaurálták a hiányzó szobordíszeket is.
Folytatjuk!