Pincefalu, székesegyház, malom, mauzóleum - az idei ICOMOS-díjasok
A sopronbánfalvi Kárpáti-malom a felújítás előtt és után. Képek forrása
A tavalyi és tavalyelőtti díjazottak után idén is bemutatjuk a magyar ICOMOS-díjas műemlékfelújításokat. A szervezet három projektet talált kitüntetésre méltónak, mindegyik valóban példamutató a maga szűkebb területén.
Székesfehérvár, Székesegyház belső felújítás
A díjazott munka. Kép forrása
A közelmúltban több magyar székesegyház felújítása is meglehetősen nagy vihart kavart. A hívek és az épített örökséget féltők nem csak magukat az felújítási-átépítési munkákat, hanem az ezeket övező titkolózást és sokszor kioktató nyilatkozatokat is kritizálták. Ebben a légkörben üdítő kivétel volt a székesfehérvári székesegyház belső felújítása, amit a díj átadásakor külön hangsúlyoztak. A munkák a nyilvánosság lehető legnagyobb bevonásával zajlottak, az egyházmegyében valóban minden hívő értesült az anyatemplomban folyó munkák állásáról, sőt, egy applikáción keresztül szinte élőben követhették a restaurátorokat az érdeklődők. További örömteli fejlemény, hogy a templomban "csupán" restauráltak, nem létesültek megosztó "kortárs jelek", minimalista berendezési tárgyak. A helyreállított főtemplom valószínűleg nem kerül dizájnmagazinok címlapjára, viszont valóban magáénak tudhatja a koronázóváros lakossága, az egyházmegye hívei és az érdeklődő-értő látogatók.
A templombelső állványok alatt. Kép forrása
A Szent Péter templom a középkori Magyarország egyik legfontosabb épülete volt: a hagyományok szerint a szomszédos, mára már elpusztult bazilikában megkoronázott király itt hozta meg első rendelkezéseit, sőt, IV. Bélát itt is koronázták meg. A templomot a török hódoltság alatt elhanyagolták, a későbbi barokk építkezések elfedték a régi formákat, csupán a főhomlokzaton kibontott két gótikus ablak és a homlokzat kissé vaskos formái sejtetik, hogy egy középkori épületről van szó. Az épületbelsőt viszont 1777-ben, a püspökség alapításakor jelentősen és ami fontos, magas színvonalon és egységesen átépítették Mária Terézia rendelkezésére és finanszírozásában. Ekkor jött létre a valóban harmonikus és egységes együttes, a vörös-sárga-szürke-arany márványhatású felületekkel, valamint az osztrák Johann Ignaz Cimbal freskóival. A díjazott munkák ezt a kiemelkedő értékű belsőt érintették, miután 2015-16-ban a külsőt felújították.
A restaurált oltárkép visszahelyezése. Kép forrása
A belső munkák 2016-ban kezdődtek a restaurátori és épületfizikai kutatásokkal és kataszterezéssel, aminek során 961 tárgyat azonosítottak és töltöttek fel az applikációba, hogy bárki nyomon követhesse sorsukat. Ezt követően kezdték el a mellékkápolnák felújítását, viszont a munka előrehaladásával a templomot be kellett zárni, így 2018 áprilisa és 2022 augusztusa között a székesegyház nem volt látogatható. A nagyobb munkák a régészeti feltárással kezdőtek, aminek fontosságát egy ilyen helyen nem is kell részletezni. Ezt követték a különböző szakrestaurátori munkák: Bodnár Gyula tárgyrestaurátor-művész végezte az összes fa berendezési tárgy (padok, faragott elemek és szobrok, oltárkép-keretek, stb) restaurálását, Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor-művész pedig a festett felületek megújítását. Utóbbi munka során 2000 m2 (!) területű falképet restauráltak, valamint összesen 66 m2 oltárképet tisztítottak-retusáltak. A főoltárkép visszahelyezésekor készült felvétel mutatja a munka nagyságát és bonyolultságát. Ezeken kívül restaurálták a műmárvány és aranyozott felületeket, a munkák során 424 m2 felületet aranyoztak be a szakemberek, közel 1,4 kg arany felhasználásával. Restaurálták a szószéket, a sekrestye barokk bútorait, a fémtárgyakat, és végül, de nem utolsó sorban felújították a teljes épületgépészeti és világítási rendszert. Mindezt úgy, hogy a munkákat folyamatosan dokumentálták és közzétették. Az épületbelsőben csak egyetlen helyen kellett komolyabb változtatást eszközölni: az orgonakarzat feletti freskószakaszt többször átfestették, így az megtörte az egységet. Ezért ide a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint. A jól megérdemelt díjat a fent említett szakembereken kívül a megrendelő egyházmegye képviseletében Spányi Antal székesfehérvári püspök és Smohay András művészettörténész, múzeumigazgató, valamint a tervező-koordináló építész, Vági Péter vette át.
Sopronbánfalva, Kárpáti-malom
A felújított épület homlokzata. Kép forrása
A ma már Sopronhoz tartozó Bánfalván álló későreneszánsz-korabarokk vízimalom szinte az utolsó percben került a lehető legjobb gazdához: az egykori építtető leszármazottjához, Dr. Kárpáti György háziorvoshoz, aki feleségével 2010-ben vásárolta vissza ősei házát. Ezt követően indult az aprólékos, fáradságos, de ahogy látható eredményes felújítás. Az elkötelezett tulajdonosok a létező összes pályázaton résztvettek, folyamatosan újították az épületet: 2014-ben indult a tetőszerkezet felújítása, majd a belső terek, és az épületgépészet következett, így a malom újra képes őrölni. Ezután következett a homlokzat, ami persze nem csak vakolást-festést jelentett. Restaurálni kellett a kőkeretes ablakokat, a későreneszánsz falfestéseket is.
A helyreállított belső tér. Kép forrása
Az épületben ma egy működő malom-múzeum, Kárpáti Sándor zeneszerző emlékszobája és egy kávézó kapott helyet. A "példamutató műemlékgondozásért" díjat a tulajdonos kapta, de itt valódi csapatmunka zajlott: Nemes András művészettörténész, Józsa Dávid építész, Faragó Zsolt kőfaragó restaurátor és természetesen az összes, magas színvonalú munkát végző kivitelező munkatárs is tulajdonképpen díjazottá vált.
Bonyhád, Ermel-Vojnits mauzóleum
A mauzóleum a felújítás előtt és után. Kép forrása
A Bonyhád feletti kálváriadombon álló temető kiemelkedő emléke 1905 és 1907 között épült Ermel-Vojnits Erzsébet, Perczel Mór '48-as honvédtábornok leszármazottja számára. A neoromán mauzóleum körül nyugszik a tábornok és a Perczel család többi tagja is. Az évtizedek során, ahogy annyi hasonló emlék, ez a sírkápolna is rendkívül rossz állapotba került, ahogy az "ilyen volt" képen látszik, szinte kis erdő nőtt a tetején.
A mauzóleum és a sírkert átadása 2022 novemberében. Kép forrása
A szakemberek előtt itt is összetett feladat állt: noha az épület kis méretű, több szakrestaurátor közreműködése történt meg. Az épületet a látszat ellenére nem kő, hanem Zsolnay-pirogránit burkolja, ezt na felületen javítani, pótolni kellett, a gyár közreműködésével. Szükség volt a16 ólomüveg-ablak, 234 m2 belső díszítőfestés, a kupolába belógó réz örökmécses restaurálására is. Hasonló módon újították fel az tölgyf ajtókat, padokat, és a padlóburkolatot. A környező Perczel sírköveket is restaurálták. A díjat átvevő Szász Gábor is hangsúlyozta a szakrestaurátorok és a kivitelezők munkájának fontosságát.
Györköny, pincefalu
A pincefalu rendezett "házsora". Kép forrása
A díjban nem csak egyedi épületfelújíátsok, hanem egyesületek, civil szervezetek, és az épített örökséggel példásan bánó önkormányzatok, polgármesterek is részesülhetnek. Tolna vármegye volt az idei év "sztárja", hiszen Györköny polgármestere is díjat kapott, a falu különleges pincesorának védelméért. Braun Zoltán 2006 óta végzi munkáját, egyrészt a szigorú szabályozás megalkotásával, másrészt pályázatok felkutatásával, koordinálásával, tanácsadással és meggyőzéssel. Hiszen sokszor egy személyes beszélgetés is jó irányba terelhet egy felújítást, így maradhatnak a homlokzatok egységes színűek, így lehet megőrizni egy-egy kidobásra ítélt ablakot. Így ezzel a díjjal tulajdonképpen az összes pincetulajdonos munkáját elismerték.
Szmodits Júlia, Ybl-egyesület
Ybl egyik kevéssé ismert alkotása, a Dobozi Wenckheim-magtár. Kép forrása
Az idei évben Szmodits Júlia, az Ybl-egyesület elnöke is kitüntetésben részesült. A szervezet 24 éve ápolja hazánk legnagyobb építészének emlékét, és kíséri figyelemmel alkotásai sorsát. Tennivaló sajnos-szerencsére még akad bőven, hiszen az utóbbi években jelentős Ybl alkotások újultak meg (Operaház, Várkert Bazár), de sok mű sorsa még korántsem megnyugató. Remélhetőleg a díjazás is ráirányítja a figyelmet az olyan értékekre, mint a dobozi Wenckheim-magtár, vagy a Budapest belvárosában évek óta pusztuló Unger-ház.