Nyár az üveg mögött: narancsházak, télikertek
A kismartoni narancsház Nelson-admirális látogatására épült 1797-ben. Kép forrása
A délszaki növények termesztése és fogyasztása a reneszánsz kortól élte reneszánszát. Az első narancsházakat Itáliában létesítették (itt Limonaia a nevük), hiszen egy-egy téli fagy, itt is megcsípheti az érzékeny növényket. Egy narancsház birtoklása státuszszimbólum is volt, nem csak a drága növények miatt, hanem maga az épület létesítése és fenntartása is hatalmas összegbe került. Később, az építési és fűtési technológia fejlődésével ezek az épületek, ha nem is mindennapossá, de elterjedtté váltak, és megszületett egy új épülettípus is: a pálmaház, amiket már közparkokban, botanikus kertekben is építettek.
A Versailles-i orangerie. Kép forrása
A 17. századtól az építészetben és kertművészetben mindenki Versailles-t utánozta. Ez így volt a narancsházak esetében is. A narancsházat 1684 és 86 között építették Jules Hardoun-Mansard (a "tetős" Mansard unokaöccse) tervei szerint. Az épület elrendezése nagyon praktikus, tulajdonképpen egy nyitott pince, így három oldalról melegíti a talaj hője, a negyedik oldal pedig délre néz, így még télen is bőségesen kap napot. A narancsfákat tavasztól őszig a csatlakozó kertbe helyezik, csak a leghidegebb téli napokon viszik be az épületbe.
A fertődi narancsház. Fotó: Krizsán Csaba/MTI
A narancsházak fényűző divatja természetesen nálunk is elterjedt az elit köreiben. Az Esterházán 1773 körül épült fel a narancsház, a pompához való viszonya miatt "Fényesnek" nevezett Esterházy Miklós idejében. A rövid fénykor után a narancsház a kastélyegyüttes többi elemével együtt is rossz állapotba került. Az épületet átépítették, a hatalmas, délre néző nyílásokat befalazták. Csak 2012 és 2015 között állították helyre, ekkor viszont sikerült feltárni a technikatörténetileg is érdekes fűtőcsatornákat.
A Kismartoni narancsház részlete. Kép forrása
Egy narancsház építése és fenntartása nem csupán a benne tárolt értékes növények, hanem már a nagyméretű, önmagukban is drága üvegfelületek miatt is óriási fényűzésnek, egyben státuszszimbólumnak számított. Gyakran a vendégeiket akarták ezzel lenyűgözni a főurak, Esterházy II. Miklós ("Fényes Miklós" unokája) nem kisebb személyiség, mint Nelson admirális látogatására épített narancsházat.
Potsdam, Sanssouci-kastély a szőlőskerttel. Kép forrása
A narancsok és egyéb délszaki növények kultusza északabbra haladva egyre nőtt. Nagy Frigyes, Poroszország hadvezér-királya Berlin melletti kastélya előtt egy szőlőskertet létesített. Mivel ezen az éghajlaton a szőlő már könnyen elfagy, ezért a szeretett tövek elé üvegajtókat helyeztek, így védve azokat a téli viszontagságok ellen.
A potsdami narancsház-kastély. Kép forrása
Talán a zord porosz éghajlat az oka, hogy az uralkodók folyamatosan déli hangulatot akartak Potsdamba csempészni. IV. Frigyes Vilmos 1864-ben nem csupán egy "egyszerű" narancsházat, hanem egy egész palotát épített délszaki növényeinek.
A potsdami Orangerischloss középrésze. Kép forrása
Potsdamban semmit sem bíztak a véletlenre: a központi, római villát idéző csarnokhoz kétoldalt egy-egy 100 méter hosszú, délre tájolt növénycsarnok csatlakozik. Az épületszárnyak a legkorszerűbb módon épültek, nagyméretű homlokzati ablakokkal és tetőablakokkal, így a korábbi narancsházaknál jóval több növény befogadására voltak alkalmasak már csak amiatt is, hogy ez a megoldás jóval kevesebb fűtést igényelt.
Az alcsúti pálmaház - sajnos a kastéllyal együtt ez is elpusztult. Klösz György felvétele, 1895 körül
Az ipari forradalom lehetővé tette a korábbiaknál jóval nagyobb, és egyben teljesen üveggel borított narancs - és pálmaházak létesítését. Ugyanezen elv szerint épültek a korai pályaudvarok és kiállítási csarnokok is, csak itt éppen növényeket tároltak. A magyar kertészeti kultúra fellegvárában, a Habsburgok magyar ágának alcsúti uradalmában is épült egy fantasztikusan szép pálmaház Ybl Miklós tervei szerint, 1872-ben. Az épület megdöbbentően nagy volt, a központi csarnokból két oldalt nyíltak az üvegházak, az öntözést máig korszerűnek számító módon az összegyűjtött csapadékvízből oldották meg. Sajnos az épület a közelben álló kastéllyal együtt elpusztult, mára csak a fűtőcsatornák romjai láthatók.
A tatai pálmaház. Kép forrása
Az alcsútinál szerencsésebb sorsú a tatai pálmaház. Az Esterházyak grófi ága által létesített épület hosszú elhanyagoltság után ma már közkedvelt rendezvény- és esküvőhelyszín. Az új funkciónak egyetlen hátránya van csupán, az állandó hőség miatt óriási függönyöket kellett beszerezni, amik, ha nincs rendezvény, elhúzva állnak. Nemhiába adták a klímaváltozásnak is az üvegházhatás nevet...
A schönbrunni pálmaház. Kép forrása
A 19. század második fele a valóban hatalmas, pályaudvar-méretű pálmaházak kora. Ekkor a botanikus kertek legnagyobb részében már tudományos és ismeretterjesztő munka is folyt, így ezekben a házakban már módszeresen gyűjtötték és állították ki nem csak a pálmákat, hanem a távoli kontinensek és eltérő éghajlatű területek növényeit is.
A londoni Kew Gardens bécsivel egykorú pálmaházának csarnoka. Kép forrása
Az 1909-ben épült budapesti Trombitás-ház télikertjei. Kép forrása
Az új, könnyebben előállítható fém-üveg szerkezetek azt is lehetővé tették, hogy az addig főúri luxusnak számító télikertek a polgári lakásokban is megjelenjenek (természetesen csak a módosabbak esetében). A századfordulós Budapesten már egy sor télikertes bérház épült, ahol a tervezők természetesen kihasználták a lehetőséget és a homlokzat fő kompozíciós egységévé tették.
A Lechner Ödön tervezte Sipeki-Balás villa. Kép forrása
A télikerteket a villaépítészetben is szívesen alkalmazták. Lechner Ödön egyik művén, a Városliget melletti Sipeki-Balás villán is a homlokzat egyik fő szervezőeleme a madárkalitka szerű félhengeres-félgömb záródású télikert. Az 1905-re elkészült villa rendkívül fényűző, belül teremnek is beillő, galériás hallból közelíthetők meg a helyiségek. Ezek egyikének bővülete a télikert, ami még mostani, növények nélküli állapotában is csodás látványt nyújt:
A Sipeki-Balás villa belseje a télikerttel. Kép forrása
Hogy mire használták, és hogy néztek ki ezek a polgári télikertek, azt éppen Munkácsy egyik kissé édeskés szalonfestménye (vagyis télikertfestménye), a Zongoralecke mutatja meg. A télikertben fotelek, kanapék, és természetesen pálmák sokasága látható, és persze egy zongora, amin épp gyakorolnak:
Munkácsy Mihály: Zongoralecke, kép forrása
Sheffield, Wintergarden, kép forrása
A télikert (vagyis üvegház) a kortárs építészetnek is kedvelt épülettípusa, hiszen lehetőség nyílik bravúros, lenyűgöző, és jelképszerű épületek létrehozására. Ráadásul ezek gyakran a városrehabilitáció eszközei is lehetnek. Sheffieldben, az egykor jobb napokat látott iparvárosban a belvárosban építették fel Európa egyik legnagyobb télikertjét 2003-ban. A Sir Edmund Happold által tervezett, parabolaívekből összeállított tér azóta is elegánsan lenyűgöző hatást nyújt, időtlen minőséget képvisel.
Hollandia, Grueningeni botanikus kert, üvegház. Kép forrása
Bombay Sapphire Destillery, Wiltshire, Anglia. Kép forrása
Télikertet, üvegházat már viszonylag kedvező áron, készen is lehet kapni, így, akinek van hozzá kertje és igénye, létesíthet egyet, akár konyhakerti célokra is. A kész termékek, illetve az egyedileg tervezett mai télikertek között van, ami a hagyományos, ház-szerű formát követi, de természetesen a variációknak csak a fantázia - és a pénztárca - szab határt.
Készen kapható angol üvegház, hagyományosabb formában... Kép forrása
... és mai formatervezéssel. Kép forrása