Szende András
Szende András

tájépítész

Modern városkapuk építésze: Pfaff Ferenc

Pfaff Ferenc nem tartozik az ismert magyar építészek közé, pedig alkotásaiban milliók fordulnak meg nap mint nap: Kolozsvártól Pécsig, Aradtól Miskolcig 28 város "modern városkapuját", vagyis pályaudvarát tervezte. Épületei szépek, elegánsak, ma is jól használhatók, meghatározó elemei a városok arculatának és erős építészeti jelei az egykori magyar államnak és kulturális-építészeti jelenlétnek.

Válogatás Pfaff Ferenc munkáiból (balról jobbra, fentről lefelé): Pécs, Miskolc-Tiszai, Kolozsvár, Kaposvár, Temesvár (lebontott), Szeged pályaudvarai. Képek forrásai.

A XIX. század második felében épült vasúti épületek és műtárgyak (vagyis hidak, alagutak, töltések) nagyban befolyásolják egy-egy adott ország képét. A hatalmas mennyiségű tervezési feladatot megkönnyítendő, a társaságok típustervekkel dolgoztak, így fordulhat elő, hogy a történelmi Magyarországon lépten-nyomon gyakorlatilag ugyanolyan állomásépület fogadja a vasúton érkezőt (ahogy Nagy-Britanniában, Németországban és több nagy vasútépítészeti hagyománnyal rendelkező országban is). Ez nem csak praktikus megoldás volt, hanem ezáltal egy közös és markáns "arculat" vonul végig az egész országon: ennek részei a különféle méretű települések állomásai, az pályaőrök lakóházai, sőt még a kerítések is. A nagyobb városok pályaudvarai szintén típustervek alapján épültek, ugyanakkor a MÁV főépítésze, Pfaff Ferenc mindegyiket egyedivé formálta, úgy, hogy közben nagyon is hasonlítanak egymásra. 


Fiume (ma: Rijeka) pályaudvara. Kép forrása.

Magyarországon a századforduló előtt jött el az az időszak, mikor meg kellett oldani a nagyvárosok méltó, reprezentatív, de ugyanakkor jól működő és viszonylag olcsón felépíthető pályudvarainak kérdését. Ez fontos feladat volt, hiszen a gépkocsi-korszak előtt gyakorlatilag minden utas, vendég ezeken az épületeken át érkezett meg az adott városba. A MÁV, ami ekkor virágkorát élte, "házon belül", saját főépítészével kezdte megterveztetni ezeket az épületeket. Pfaff Ferenc első megbízása a kikötőváros Fiume pályaudvara volt 1890-ben. Itt már elkezdte kikisérletezni a fentieknek megfelelő állomásípust: a középső csarnok megfelelően reprezentatív fogadótere az adott városnak, a hozzá csatlakozó földszintes épületrészekben elhelyezhetők a pénztárak, irodák, várótermek, a két oldalsó szintén emeletes szárnyakban pedig a szolgálati lakások. A füzesabonyi városi legenda szerint az ottani és a fiumei állomás terveit a posta összecserélte. Valóban nagy a hasonlóság.

Debrecen második világháborúban lebombázott pályaudvara. Kép forrása.

A Fiuméban kikisérletezett típus továbbfejlesztésével Pfaff szinte az összes magyar nagyváros arculatát meghatározó építész lett. A városok listája ugyanolyan impozáns, mint épületei: Arad, Bátaszék, Cegléd, Celldömölk, Debrecen (elpusztult), Fiume, Füzesabony (Eger közelsége miatt kapott nagy pályaudvart), Gyimesbükk, Győr (elpusztult), Kaposvár, Károlyváros, Kassa (lebontották), Kolozsvár, Lipótvár, Miskolcon a Gömöri és a Tiszai-pályaudvar, Nagykároly, Nyíregyháza (elpusztult), Pécs, Piski, Szatmárnémeti, Szeged, Szolnok (lebontották), Temesvár (lebontották), Versec, Zágráb és Zsombolya pályaudvarait tervezte.

Gyimesbükk pályaudvara. Kép forrása

A Keleti-Kárpátokban túrázóknak talán furcsán hat, hogy egy kis falunak, mint Gyimesbükk, miért van ilyen hatalmas pályaudvara. Noha az ezer éves határ és a nevezetes vasúti őrház néhány kilométerrel arrébb található, ez ez épület volt a határállomás, itt végezték a vámkezelést és az utasok ellenőrzését. 

A pozsonyi pályaudvar mai formája. Kép forrása.

Pfaff pályaudvarainak jórészét megtépázta a XX. század: több elpusztult a második világháborúban, hiszen a bombázásoknak a vasúti területek kiemelt célpontjai voltak. Más pályaudvarokat lebonottak, vagy éppen átépítettek, mint a pozsonyit. A kép tetején látható az eredeti épület teteje, ami elé a hetvenes években új várócsarnokot emeltek. Hogy az átépítésnél mennyire volt szándékos a magyar múlt eltűntetése, vagy mennyire csupán a korszellem diktálta, nem tudjuk, mindenesetre ma hamisítatlan "csehszlovák" hangulat fogadja a városba érkezőt.

A kaposvári pályaudvar várócsarnoka. Kép forrása.

A magyarországi Pfaff-pályaudvarokat a MÁV egy húsz állomást érintő program szerint haladva újítja fel. A már megvalósult projekteken látszik, hogy ezek az épületek milyen kiválóan használhatók ma is: a csarnokok mai szemmel is tágasak, világosak, elegánsak, emelett jut hely a pénztáraknak, üzleteknek, sőt kormányablakoknak is, amik új, hasznos funkciót jelentenek ezekben a történeti épületekben.

A kisvárdai állomás látványterve. Kép forrása.

A vasúti létesítmények építészeti kialakítása ma is ugyanolyan fontos, mint Pfaff idejében. Az igények azóta megváltoztak és megnőttek: perontetők, aluljárók, akadálymentesítés, információs rendszer, parkolóhelyek nélkül ma már nem építhető korszerű állomás. Ugyanakkor ezeknek az igényeknek ugyanolyan színvonalon kell (kellene) megfelelni, ahogy Pfaff Ferenc tette: egységes, elegáns megoldásokkal, jól működően, könnyen tisztán tartható és pótolható-javítható módon. Hiszen, a vasút - ugyanúgy, mint száz éve - ma is meghatározó eleme az országnak: a helyiek akár naponta használják, a külföldiek meg gyakran itt szerzik első benyomásaikat Magyarországról.