Megújuló vidéki zsinagógák

A legtöbb magyar vidéki zsinagóga osztozott az elpusztított hitközségek sorsában: üresen vagy méltatlan funkciót betöltve állt évtizedekig. Az elmúlt években több épület az utolsó pillanatban menekült meg a végpusztulástól.

A kőszegi zsinagóga a pusztulás szélén és a 2021-es felújítás után. Képek forrása

A magyar zsidóság templomai építészetileg sokáig együtt fejlődtek, alakultak a keresztény templomépítészettel: az országban találhatunk barokk, klasszicista zsinagógát is, amik kívülről úgy néznek ki, mint egy protestáns templom a türelmi rendelet idejéből: torony nélkül, többnyire egy-egy ház udvarán állva. A zsinagógaépítészetben, ahogy a zsidóság jogállásában is 1848 hozott változást: a már egyenjogúsított közösségek saját építészeti formanyelvet kerestek maguknak, amik az egykori őshaza, a Közel-Kelet építészetére utaltak. Ennek egyik legkorábbi példája (a pesti épületeken kívül) a fenti képen látható kőszegi zsinagóga, ami 1859-ben épült egy ház udvarán. A holokauszt idején ezek a virágzó vidéki hitközségek szenvedték el a legnagyobb arányú csökkenést: a megmaradt pár hívő nem tudta fenntartani az épületeket az egyházakkal amúgy is ellenséges ötvenes években így a zsinagógák sorra alakultak át bútorraktárrá, áruházzá, vagy éppen üresen állva várták a bontást. Az utóbbi időben felélénkülő magyar zsidó élet a vidéki városokra is kiterjedt, egyre több zsinagóga újul meg nem csak a mai Magyarországon, hanem a határon túl is.


Berettyóújfalu, a zsinagóga a felújítás után és előtt. Képek forrása

A századfordulón Berettyóújfalu lakosságának 10 százalékát tette ki a zsidóság, vezető szerepet játszva a város polgárosodásában. Az 1903-ban épült zsinagóga szecessziós stílusa egyértelműen a közeli Nagyvárad hatását mutatja. Az ezer fős hitközségből 650-en nem tértek vissza a táborokból, a megmaradtak nem tudták fenntartani az épületet, így az a helyi áfész raktára lett, majd évtizedeken át üresen állt. A felújított épületet 2021 nyarán adták át. Az épület amellett hogy ismét működő zsinagóga, a város egyik kulturális központjává is vált, a nyáron már hangversenysorozat várta az érdeklődőket. 

Szabadka, zsinagóga. Kép forrása

Az egyik legszebb magyar zsinagóga, és egyben a történelmi Magyarország egyik legszebb épülete Szabadkán található. Minden elemében jól mutatja a századfordulós zsidóság helyzetét és gondolkodását: a városközpontban áll, de a főtértől kissé távolabb, az utcáról látható, de védettebb kertben áll, formái a magyaros szecessziót tükrözik, de az épület formája a Szentföldre utal. Az 1901-ben átadott zsinagóga sikere hozzájárult, hogy a tervezőpáros Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte meg pár évvel később a városháza tervpályázatát. A holokauszt során egy hatezer fős, magyar identitású hitközség pusztult el, majd ezt követően a gazdátlanul maradt épület állapota is rohamosan romlott. A magyar kormány finanszírozásában 2014-ben kezdődött el a felújítás, ami négy évig tartott a restaurálási munkák időigénye miatt. Az újjáavatáson a zsinagóga terét a tervező építészekről nevezték el.

A szabadkai zsinagóga belső tere. Kép forrása

Szeged, a felújított zsinagóga. Kép forrása

A szegedi zsinagóga felújítását 2017-ben fejezték be. Bár az épület nem volt olyan rossz állapotban, mint az eddig bemutatottak (a városban viszonylag jelentős hitközség működik, akik a templomot fenn tudták tartani), a felújítás itt is időszerű volt. A csodálatos épületet Baumhorn Lipót tervezte 1900-ban. Baumhorn a legnagyobb magyar zsinagógaépítő, 22 templom viseli keze nyomát Fiumétől Brassón, Temesváron át Losoncig. Az épületet különleges kert veszi körül, ugyanis az építtető főrabbi, Lőw Immánuel bontanikusként a Bibliában említett, és a magyar fagyot még tűrő növényeket ültetett a zsinagóga köré. A felújítás a kertre is kiterjedt, ami így igazán különleges látnivalója a városnak. 

A zsinagóga belső tere. Kép forrása

Mád, a barokk rabbiház. Kép forrása

Tokaj-hegyalján már a 18. században nagyszámú zsidó lakos élt, akik nagyrészt borkereskedelemmel foglalkoztak. Egyik legszebb épületüket, a mádi zsinagógát már 2002-ben felújították, viszont a szomszédos rabbiház továbbra is romosan állt. A 2016-ban felújított épület tulajdonképpen egy szép, parasztbarokk kúria, különlegessé egykori funkciója, illetve lakói teszik. A ház a hegyaljai zsidó emlékeket felfűző  csodarabbik útja nevű útvonal kiindulópontja.