Megújuló szülőház: a Borsi Rákóczi-várkastély

 A várkastély főkapuja az egykori vizesárokkal. Képek forrása

Sátoraljaújhely központjától alig pár kilométerre, a határ túloldalán fekszik Borsi. A falu szélén, egykor vízesárokkal körülvett szigeten áll a várkastély. Az épületet a fejedelem dédanyja, Lórántffy Zsuzsanna építette át fényűző reneszánsz kastéllyá, de rezidenciaként sosem használták. Rákóczi is csak véletlen folyamán született itt, Zrínyi Ilona épp úton volt Munkácsról Regécre. A kastély mindenesetre e véletlen miatt fontos szerepet játszik a magyar emlékezetben. A "kuruc fészek" a XVIII. századtól főként gazdasági célokat szolgált, de egyre rosszabb állapotba került, a XX. század elején egyik szárnyát le is bontották. A már szinte romos épület helyreállítása 2000-ben kezdődött, majd 2018-ban kapott nagyobb lendületet, mikor jórészt a magyar, kisebb részben a szlovák kormány finanszírozásában 1,6 milliárd forintos projekt keretében elkezdték a felújítást. Ez a munka ezekben a napokban fejeződik be, a kastély a tervek szerint nyáron nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

A kastély alaprajza. Látható, hogy az egykor szabályos, belsőudvaros épület mintegy felét lebontották. Kép forrása

A kastély a munkák előrehaladtával. Kép forrása

Az épület első komolyabb hasznosítási kísérletére 1940-ben, a Felvidék visszacsatolása után került sor. Lux Géza elkészítette a felújítás terveit, és elkezdték egy új szárny építését is, a kastélyhoz illeszkedő, visszafogott stílusban, hogy ott múzeumot létesítsenek. A szárny felépült, a múzeum a háború miatt már nem nyílt meg. A fenti képen jól látható, hogy a lebontott épületszárnyak alapfalait feltárták és valamennyire felfalazták, hogy látogatók számára is értelmezhetővé váljon az egykori elrendezés.

A főhomlokzat a vízesárokkal. Kép forrása

A felújítást a Teleki László Alapítvány és Borsi önkormányzata koordinálja, a vezető tervező Wittinger Zoltán, aki a régió több műemlékének felújítását tervezte. A munkák során az épület legfőbb értékének számító eredeti reneszánsz kőkereteket gondosan restaurálták, kiegészítették, és végül kékesszürke színűre festették. A fal törtfehér színt kapott, de a fenti képen megfigyelhető, hogy nem "simán" bevakolták a falat, hanem a korabeli vakolási technikát alkalmazták, így a fal rücskös hatású lett. A párkány alatt láthatók az eredeti falfestés-minták, amiket szintén gondosan restauráltak és kiegészítettek.

Az egykor múzeumnak tervezett épületszárny. Kép forrása

A múzeumnak tervezett szárnyban most szálloda kap helyet. Ennek az épületszárnynak a kialakítása modernebb, ugyanakkor önmagában is emlék, mutatja, hogy a korábbi évtizedekben hogy próbálták ezt a fontos épületet kiegészíteni, helyreállítani. Az épület egységes cserepezést kapott, ami most eléggé új hatású. Ez amiatt van, hogy nem "antikolt", mesterségesen régies hatású anyagból készült, hanem hagyományos agyag cserépből, ami viszont az évek során sokkal szebben öregszik, patinásodik, mint az "antikolt" termékek.

Aládúcolt, az idők során súlyosan sérült ablakkeret a felújítás előtt... kép forrása

... és hasonló ablakkeretek a felújítás után, a már beépített ablakokkal. Kép forrása

Műszaki bejárás az építkezés során 2019 májusában. Érdemes megfigyelni a még nyers famennyezetet, valamint az ajtó feletti kőcímert. Kép forrása

Minden új kastélynál, várnál fő kérdés a megfelelő funkció. Borsi sok szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen Rákóczi szülőházaként még romos állapotban is szinte zarándokhely volt (kifejezetten megindító volt a romos kastélyban mindenfelé elhelyezett koszorúk, nemzeti színű szalagok, virágok látványa), ráadásul nagyon közel van Sárospatak, Tokaj, vagy a Zempléni-hegység. A kastélyban múzeum kap helyet, amit tervezését a MOME végezte. Továbbá konferenciaközpont, étterem, és az 1940-ben épült szárnyban szálloda létesül. A későbbiekben, a Bodrog közelségét kihasználva vízitúra-központot is terveznek. Műemlékes fórumokon kisebb vitát kavart, hogy szabadulószoba is létesül. Ez sokaknak valóban kissé furcsának tűnhet, ugyanakkor egy ilyen létesítmény csak egy berendezés, semmilyen építészeti vonatkozása nincs, vagyis, ha majd a jövőben már nem lesz divatos, minden további nélkül át lehet alakítani. Viszont fontos a "mai fiatalok" bevonása a történelmi emlékek életébe, és valljuk be, egy tematikus szabadulószoba minden bizonnyal jobban vonzza ezt a korosztályt, mint egy múzeum (bár a kiálltás maga is izgalmasnak ígérkezik).

A Rákóczi életrajzkiállítás egyik terme. Kép forrása

A Teleki László Alapítvány szervezésében Borsin kívül már számos határon túli magyar építészeti emlék újult meg, többek között az erdélyi Magyarremetén, vagy a felvidéki Lakszakállason, sőt népi építészeti program is indult. Pusztuló, és értékes határon túli magyar  építészeti emlék pedig sajnos még akad bőven, Aranyosmeggyestől Alsómicsinyéig. Remélhetőleg még ezek az értékek is időben, szinte az utolsó percekben megmenekülhetnek a pusztulástól, hasonlóan a Borsi várkastélyhoz.