Szende András
Szende András

tájépítész

Megújuló népi emlékek

A műemlékek tulajdonosai gyakran panaszkodnak a felújítások magas költségeire, a munkák nehézségére és elhúzódására. Különösen igaz ez a népi építészeti emlékeknél, ahol egyre nehezebb hozzáértő mestert találni, a finanszírozást megoldani. A négy éve indult Népi Építészeti Program ezeket a felújításokat pénzügyileg és szakmailag is segíti. Már többszáz épület újult meg a program keretében.

Kismányok (Tolna megye) parasztház, felújítás alatt. Kép forrása

A műemlékek tulajdonosai, potenciális beruházói részéről gyakran hangzik panasz, hogy az ilyen módott védett épületek felújítása sok megkötéssel jár, nehézkes, és ezért is költségesebb. Ebben részben van igazság, hiszen, sok országban a műemléki védelem inkább értéknövelő tényező egy ingatlan esetében, ráadásul hazánk a történelmi viharok miatt az európai átlagnál szegényebb történeti épületekben. Ugyanakkor, főleg az elnéptelenedő falusi térségekben található népi műemlék épületek esetén az állami beavatkozás, támogatás igenis szükséges. Egy ilyen támogatási rendszer többcélú: maguk a felújítások is munkát teremtenek a sokszor gazdaságilag hátrányos helyzetű településeken, továbbá mintát is közvetítenek, és azt is bemutatják, hogy a régi népi épületek a 21. században is lehetnek korszerűek, kényelmesek, sőt az újépítésű házaknál szebbek is. A meglévő épületállomány fenntartása ráadásul egybevág a fenntarthatósági, környezetvédelmi trendekkel is. 2018-ban indította el a Kormány a Teleki László Alapítvány szervezésében a Népi Építészeti Programot évi 1,5 milliárd forintból egy "pilot-év" után. A támogatás fő feltétele, hogy az épület megfelelő előkészítés, kutatás után újuljon meg. Az alábbiakban a leglátványosabb, legértékesebb munkák közül válogattunk. 


Balatongyörök, parasztház

Balatongyörök történelmi faluközpontjában számos régi, Balaton-felvidékre jellemző, nádfedeles parasztház található. Ezek az épületek viszonylag nagy alapterűek, jómódról árulkodnak, a homlokzatok kialakítása gyakran parasztbarokk stílusú. Jellemző az oszlopos tornác, bár éppen ez az épület nem rendelkezik ilyennel. A ház a műemléki elveknek teljesen megfelelően újult meg, a nádtető megmaradt (ami egyébként rendkívül gazdaságos és mai szóval fenntartható építési mód), a nyílászárók korszerűsítve megmaradtak. 

Nagykőrös, parasztpolgári ház. Kép forrása

Az alföldi városok építészetére jellemző egy népi eredetű, de polgárosultabb életformát tükröző háztípus. Ez a nagykőrösi ház is "hagyományos" parasztházként épült a 19. század ötvenes éveiben, de a századfordulón bővítették, és divatos, kissé szecessziós díszítéssel is ellátták a homlokzatot. A pályázó-tulajdonos egy, a házba beleszerető építész, így ez garantálta a különösen gondos felújítást. Az épület nagyon sok feladatot adott: újjá kellett építeni a teljes tetőzetet és eredeti formájában a kidőlt kerítést. A felújított ház jól illeszkedik az utóbbi években nagy építészeti megújuláson áteső Nagykőrös parasztpolgári városképébe. A városban nem csupán hasonló védett épületek újultak meg, de többek között különleges, új piaccsarnok is épült. 

Vejti, parasztház

Míg a fejlettebb gazdaságú alföldi városokban, vagy a Balaton-felvidéken a program egyik célja a beruházóknak-felújítóknak való példaadás is, addig a hátrányosabb helyzetű térségekben a felújítás jelentette munkaalkalom, a mesterségekbeli rutin elsajátítása, vagy a tulajdonosok segítése a fő szempont. Ez történt az ormánsági Vejtiben is, ahol a tulajdonos a nyolcvanas évek végén vásárolta az ingatlant, ahol szinte az utolsó szögig minden eredeti volt. Így újult meg az egykori módos parasztporta: maga a lakóház, a magtárak, pajták és a különleges kukoricagóré.

Balatonakali, présház. Kép forrása

A programban természetesen nem csak parasztházak, hanem egyéb épülettípusok tulajdonosai is részt vehetnek. Ilyenek a présházak, amik nagyban befolyásolják egy-egy borvidék, szőlőhegy arulatát. A balatonakali hegyen álló présház 1850-ben épült, és szerencsére gondos elődöktől vették meg mai hasonlóan gondos tulajdonosai. A pályázat előkészítésébe néprajzos szakembert is bevontak, aki különösen a kályhák nagy ismerője volt, ugyanis szinte itt maradt meg egyedül a környékre egykor jellemző présházi kályha. A felújított épület, bár magánhasználatú, előzetes egyeztetés után megtekinthető

Kismányok, parasztház. Kép forrása

Az egykori tolnai és baranyai sváb falvak építészeti értékei a kitelepítés óta jelentősen leromlottak, sőt elpusztultak. Az utóbbi években a városokból elvágyódók - magyarok és nyugat-európaiak egyaránt - felfedezték ezt a vidéket, így szerencsére egyre több ilyen ház válik ismét lakottá, noha a felújítások sajnos nem mindig az épületekhez meltó színvonalon történnek. A tolnai-baranyai sváb falvak jellegzetessége a gazdag nyerstégla homlokzatok alkotta utcakép. Ilyen, 1911-ben épült homlokzat újult meg a Bonyhád közeli Kismányokon is, a kapcsolódó ablakokkal együtt (a felújításról videó is megtekinthető).

Ócsa, pince. Kép forrása

A templomáról nevezetes Ócsa egyik kevésbé ismert látványossága a pincesor. A módos parasztportáknál, vagy akár más borvidékek pincesoránál talán kevésbé impozánsabb, de különleges, úgynevezett ollóágas szerkezetű, nádtetős pincéi értékes együttest alkotnak. A pályázó nagyapjáé volt a pince, így a kötődés a felújítás során is garantálta a gondosságot: a nádazást helyi mesterek végezték, a falak valódi, tömör téglából készültek. 

A három éve (plusz egy bevezető év) indult program keretében már többszáz népi építészeti emlék újult meg. A program az idei, illetve jövő évben újra folytatódik, a kiírás minden tulajdonos számára elérhető. Egyetlen feltétel, hogy védett népi építészeti emlékről legyen szó.