Megnyílt a felújított füzérradványi kastély
A csodálatos környezetben fekvő kastély. Kép forrása
A kissé eldugott helyen lévő, cserében viszont igazi hegyvidéki, felvidéki hangulatot árasztó együttes a Zempléni - (más néven Tokaj-Eperjesi) hegység közepén fekszik. A neoreneszánsz kastélyt óriási, 100 hektáros (vagyis Városliget méretű) park veszi körül, ami fokozatosan beolvad a környező erdőkbe. A kastélyhoz ráadásul védett fenyősor vezet. A park nagy részét már felújították 2014-16 között, a most átadott projekt a főépületet és közvetlen környezetét érintette.
A kastély főhomlokzata. Kép forrása
Az épület mostani formáját nem kisebb építész, mint Ybl Miklós tervei szerint nyerte el, aki évekig a Károlyi-család alkalmazásában álló uradalmi építész volt. Ugyanakkor az épületen az amatőr tervezés nyomai is fellelhetők: ennek oka, hogy az építettő, Károlyi Ede műkedvelő építészként "belekontárkodott" a tervekbe - a visszaemlékezés szerint családja csipkelődő gúnyolódását is kiváltva ezzel. A kastélyegyüttest egyébként a vállalkozókedvű Károlyiak már a harmincas években szállodává alakították. A felső körökben rendkívül népszerű üdülőhelyen golfpálya, úszómedence, sípálya is létesült, sőt, magát a kastélyt átalakították kissé, ekkor létesült az egyik teremben a remekbe faragott bárpult. A kert kevéssé használt részén kis luxusbungalók épültek. A szálló 1947-ig működött, sikeresen és jövedelmezően, ekkor államosították az épületet, ahol tüdőgondozó létesült.
A kastély oldalhomlokzata a korábban már felújított franciakertre néz. Kép forrása
A hányattatott sorsú együttes már évek óta látogatható volt, igaz a turisták legfőképpen üres termeken mehettek végig, ahol csak egy-két bútor utalt arra, hogy mégiscsak kastélyban járnak. A mostani felújítás 3 milliárd forintba került, ami magában foglalta az épület berendezését is - a kiállítási koncepció szerint a harmincas éveki kastélyszálló hangulata éledt újjá. A tervező az XYZ Design Labor, B. Szabó Veronika vezetésével.
A grófnői szalon a felújítás előtt és után. Kép forrása
A felújítás magában foglalta az összes külső homlokzatot, a tetőt, és a belsőépítészeti munkákat is. A fenti montázs mutatja a munka nagyságát, a falak, a menyezetek, a nyílászárók és nem utolsó sorban a parketták is felújításra, illetve rekonstrukcióra, vagyis újraépítésre, újragyártásra kerültek.
A kastély folyosója. Kép forrása
A kastély legfontosabb értékei sajátos gyűjtőszenvedélyről tanuskodnak: az építettő fiának felesége, Apponyi Franciska grófnő ugyanis itáliai reneszánsz faragványokat gyűjtött: bontásra szánt, elhanyagolt firenzei, toszkánai házakból, palotákból gyűjtötte össze a kandallókat, ajtókereteket, oszlopokat, hogy azokat a radványi kastélyába beépítse. Így a Zemplén közepén jelentős olasz reneszánsz emlékek találhatók. Így a fenti képen látható kandalló és ajtókeret is Itáliából származik.
A kastély nagyterme még a felújítás előtt, üresen. Kép forrása
Az így beszerzett és beépített elemek szinte minden helyiségben megtalálhatók. A nagyszalon nevezetessége (fenti kép) a két csavart márványoszlop, amik a belsőépítészeti kialakítás "főszereplői", és természetesen a kandalló is itáliai szerzemény. A terem a szálló időszakában a vendégek társalgója volt.
A grófi lakosztály márvány fürdőszobája még a felújítás előtt. Saját felvétel.
A kastélyt már átépítésekor minden kényelemmel felszerelték: angolvécé, külön grófi és grófnői fürdőszoba létesült, ahogy idővel telefon, villanyvilágítás, központi fűtés is.
Kilátás a kastély tornyából dél, Sátoraljaújhely felé. Saját felvétel.
Az óriási park beleolvad a környező tájba. Mind a magánhasználatú, mind a szállodai időszakban ez adta a birtok különlegességét: a környező, végtelen erdők vadászatok, később sítúrák, kirándulások ideális terepei voltak. A kastélyban, az ebben rejlő marketing-értéket felismerve a két háború között több filmet is forgattak, ezek a rekonstrukció szempontjából is különleges forrást jelentettek.
Kilátás a kastély elől a korábban már felújított, bozótmentesített parkra. Saját felvétel.
A kastély parkja, aminek felújítása az elmúlt években megtörtént, méltó kiegészítése a kastélynak: két tó és az abba befolyó patakrendszer alkotja a szerkezetét, több rekord nagyságú platán, vérbükk, fenyőfélék pedig a különleges növényzetét.
A két tó közötti patak a helyreállított híddal és egy óriási platánfával. Saját felvétel.
A patakokat több helyen hidak keresztezik, ezek közül a legjelentősebb a "téglahíd" (fenti kép), amit szintén Ybl tervezett. Mellvédje természetesen megegyezik a kastély hasonló részleteivel. Egy évtizede még a park teljesen bozótos volt, sőt, a tómeder be is erdősült, a hidak pedig vagy megsemmisültek, vagy életveszélyes állapotban voltak.
A harmincas években épült bungalók egyike, egyelőre üresen. Saját felvétel.
Az október 5-én mindenki számára megnyíló együttes nagy turisztikai vonzerővel gazdagítja a látnivalókban eddig amúgy sem szűkölködő térséget. Sárospatakkal, a füzéri várral, vagy akár a közeli borsi kastéllyal együtt a Zemplén már akár egy hétre elegendő látnivalót kínál.