Makettek múltról, jövőről
Az Izraeli Nemzeti Múzeum kétezer négyzetmétes makettje az ókori Jeruzsálemről. Kép forrása
A tervek megfelelő szemléltetésének igénye, lehetőleg háromdimenziós formában valóban szinte egyidős magával az építészettel. A korai maketteket és látványterveket, vagyis gondosan kiszerkesztett festményeket a tervezők elsősorban a megrendelőknek és a nagyközönségnek szánták, és gyakran ők is igényelték, hiszen így lehettek biztosak, hogy a pénzükért a megfelelő eredményt kapják. A modern makettek gyakran ideológiai okból, illetve és oktatási szemléletformálási célból készülnek, vagy éppen az ingatlanfejlesztők és befektetők számára. Az alábbiakban a leghíresebb építészeti maketteket mutatjuk meg.
Nürnberg (Hans Baier, 1540)
A makett részlete. Kép forrása
A fenti évszám nem elírás, a Nürnberg városát bemutató makett valóban 1540-ben készült, és máig látható Münchenben, a Bajor Nemzeti Múzeumban. Német területeken a hasonló Stadtmodelleknek, vagyis a város nagy részét bemutató maketteknek óriási hagyománya van, máig készülnek ilyenek, sőt rendeszeresen aktualizálják is ezeket. Az 58x68 centiméteres kis műremeket Hans Baier asztalosmester készítette a város megbízásából. Aprólékosan és hitelesen ábrázolja a templomokat, lakóházakat, sőt a növényzetet is. A 17. században már egész sor német bajor városról (Augsburg, Landshut) készült makett, több ma is látható a müncheni múzeumban.
Szent Pál-székesegyház, London (1673, Christopher Wren)
A képen látható hölgy jól szemlélteti a makett óriási méreteit. Kép forrása
Sir Christopher Wren, aki matematikusból lett Anglia nemzeti építésze, a brit barokk meghatározó alakja, 86 (!) londoni templom újjáépítője, egyszerűen nem tudott döntésre jutni a Szent Pál-székesegyház új formájáról. A gótikus templom az 1666-os tűzvészben dőlt össze a már említett templomokkal együtt. Még hat évvel a tűzvész után sem tudott sem ő, sem II. Károly király döntésre jutni, pedig egymás után készültek a szebbnél-szebb tervváltozatok. Már ezekhez is készültek kezdetleges famodellek, de végül a harmadik teljesen kidolgozott, úgynevezett görögkeresztes-kupolás változathoz óriási makettet készítettek majdnem egy év alatt. A sors iróniája, hogy végül nem ez a változat épült meg, hanem egy továbbfejlesztett variáció. A megvalósult székesegyház kevésbé "római", főhomlokzata emeletes és a jellegzetes teleszkópszerű tornyok díszítik. A templom így is remekmű, nem véletlen az ott eltemetett Wren latin sírfelirata: "Vándor, az emlékművét keresed? Nézz körül!"
A makett a székesegyház múzeumában van kiállítva. Kép forrása
Esztergom, a "magyar Cion" (Páck János, 1825 körül)
A teljesen soha fel nem épült együttes makettje. Kép forrása
Az érseki székhelyet Esztergomba visszahelyező Rudnay Sándor egy Vatikánnal is vetekedő "magyar Ciont" tervezett a várhegyre. Először Kühnel Pált, majd Packh Jánost bízta meg a tervezéssel. Packh specialitása a makettépítés volt, több tervét is hasonlóképpen szemléltette a megrendelőjének, így máig látható a Pannonhalmi apátság számára készített modell. Az esztergomi együttesről készített modell már önmagában is impozáns, a bazilika egyik hatalmas termét teljesen elfoglalja. A műalkotásnak is beillő makett dokumentumértéke is hatalmas, hiszen az együttes ebben a formában nem valósult meg: az íves szárnyak, a diadalív, az obeliszkek nem épületek meg, ahogy a bazilikához kétoldalt csatlakozó épületszárnyak sem. Utóbbi talán szerencsének is mondható, hiszen nem tudták, hogy a terep alatt fekszik a középkori vár szinte teljes épségben. Pack élete egyébként szomorú véget ért, 43 évesen, 1839-ben meggyilkolták, mikor lefülelte a házába betörő rablókat. A bazilikát végül Hild József fejezte be hosszú évek múlva, így a maketten látható állapot is csak elképzelés maradt.
Róma makettek (1933-1971)
A császárkori makett. Kép forrása
A római Museo delle Civiltà Romana, vagyis a római civilizáció múzeumának 1933-as megnyitásakor két hatalmas makett építését kezdték meg. Az egyik a köztársaság kori, a másik a császárkori Rómáról készült. A kisebb, köztársasági makett viszonylag gyorsan el is készült, de a császárkorit csak 1971-ben fejezték be. Ez nem is csoda, a lenyűgöző alkotás aprólékos, 1:250-es méretarányú, 17x17 méteres, vagyis 289 négyzetméter alapterületű. Régészek, építészek, művészettörténészek gondos munkájával készült, és annyira élethű, hogy "filmhelyszínként" is szolgált, többek között a Gladiátor madártávlati jeleneteinek helyszínét is a makett adja.
A makett részlete. Kép forrása
Jeruzsálem-makett (1966, mai helyén 2006-tól, Michael Avi Yonah)
A makett részlete Salamon templomával. Kép forrása
A hatalmas makettet Hans Kroch lipcsei bankár adományozta az izraeli függetlenségi háborúban elesett fia emlékére. Az építést Michael Avi Yonah történész kezdte el a korabeli leírások alapos tanulmányozásával. A makettet eredetileg a Szentföld Szállóban állították fel, viszont az évek során egyre csak nőtt, és már nem csak a Salamon-féle templomot, hanem egész Jeruzsálemet és környékét is magába foglalta, így át kellett helyezni. A szállodából így az Izraeli Nemzeti Múzeum kertjébe került, ahol lehetővé tették a szabadtéri kiállítást. A hatalmas, 2000 négyzetméteres műre teraszokról lehet letekinteni.
Drezda-makett
A modell részlete a meglévő és tervezett épületekkel. Kép forrása
A legtöbb német város rendelkezik saját Stadtmodellel, amiket rendszerint a városháza aulájában helyeznek el. Ezekre az új beépítéseket, beruházásokat is folyamatosan rávezetik még a tervezési-előkészítési fázisban, hogy az érdekődők nyomon követhessék és veléményezzék a város alakulását. Drezda Stadtmodellje az is különleges, mert az 1945-ös bombázás miatt még mindig beépítetlen mezők övezik a belvárost. A maketten a meglévő beépítés fehér, a tervezett fa-színű, jól láthatók az arányok. A felvétel 2007-ben készült, azóta valamennyire javult a helyzet, a középen láható Frauenkiche (Miasszonyunk-templom) körüli városnegyed már kiépült, a maketten már fehér színű.
Hamburg, HafenCity (2010)
A HafenCity, Hamburg új városnegyede. Kép forrása
A maketteket gyakran használják az úgynevezett masterplanok, vagyis egy-egy városnegyed átalakítását vagy új építését keretszerűen meghatározó tervek szemléltetésére. Az Öböl-menti arab országokban, vagy Kínában sorra létesülnek az ilyen tervek, illetve makettek, de Európában is akad példa nagyléptékű átépítésekre. Ezek közül talán a legnagyobb a hamburgi HafenCity, ahol a városközpont közvetlen közelében lévő kikötői és raktári negyed alakult át. Ennek terveit és a szomszédos területekhez való kapcsolódást is makettel szemléltették, a Drezdában látható módon elkülönítve a meglévő és a tervezett épületeket - látható, milyen óriási munka zajlott itt a makett elkészülte óta eltelt 12 évben.
Parlament-makett (2014, Bojti Márton, Hajnal Péter és társaik)
A makett a kupolacsarnok felé. Kép forrása
Az Országház Látogatóközpont 2014-es megnyitására készült el ez a rendkívül részletgazdag, 1:100-as méretarányú makett. Ahogy a képen is látható, az épületből, mint egy tortából kivágtak egy szeletet, hogy a ház szerkezete, belső logikája látható és érzékelhető legyen. Erre a megoldásra sok példa van, a d'Orsay Múzeumban látható a híres párizsi operaház metszet-makettje is. A parlament-makett is rendkívül szemléletes, ki gondolná, hogy az üléstermek vagy a kupolacsarnok alatt ilyen hatalmas épülettömegek húzódnak? A maketten 19 építész és szobrász dolgozott, 9000 munkaórában. A szemfüles nézelődők a "makett makettjét" is felfedezhetik, ugyanis a látogatóközpontot mutató részen látható a makett makettje is - 1:10 000 méretarányban.
Budapest aranykora-makett (2022, Hajdú Lili, Taraczky Dániel)
A makett részlete. Kép forrása
Budapestről az első óriásmakett a városegyesítés századik évfordulójára, 1973-ra készült. A fából készült, 1:500-as méretarányú alkotás sokáig a városházán volt megtekinthető, majd sok viszontagság után a Bálnában és ma építészeti fesztiválokon látható. A Budapest aranykora makett több, mint két évig készült, a főváros 1918-as állapotát mutatja be, szintén 1:500-as mératarányban. A makett építése egyben komoly kutatómunka is volt, számos, ma már elpusztult épület, illetve épületdísz, torony, sarokkupola látható a Néprajzi Múzeumban elhelyezett alkotáson. 55 négyzetméteren a Nagykörúton-budai körúton belüli területet ábrázolták, amit kiegészít az Andrássy út és a Városliget. A makettet egy 7000 tételes adatbázis is kiegészíti az egyes épületekről.
A makett részletei több, mára már elpusztult toronnyal, kupolával. Kép forrása
Buda király - Pest királykisasszony (Lesenyei Márta, Vadász György, 1982)
A makett és modellje. Kép forrása
Városainkban az utóbbi időben egyre több helyen állítottak "tapintható szobrokat", amik már csak a tömegesség miatt is kissé közhelyessé és unalmassá váltak. A műfajban szinte az első és máig az egyik legszellemesebb és legkedvesebb a Gellért-hegyi víztározó feletti teraszon álló szoborcsoport. Buda király és Pest királykisasszony ad egymásnak randevút a stilizált, de jól felfedezhető Budapest-makett felett, a Dunán át.