Kötöttpályás városfejlesztés

Orléans főutcája napjainkban és 2009-ben. Képek forrása

Franciaországban a villamosfejlesztés nem önmagában álló és önmagáért való közlekedési projekt: minden esetben komplex városfejlesztési programba illeszkedik, aminek ugyanúgy része a belváros élettel való megtöltése, mint a - gyakran súlyos szociális válságokkal terhelt - elővárosok elszigeteltségének csökkentése. A francia "villamosreneszánsz" kezdete, az 1980-as évek vége óta 27 városban indult el, vagy indult újra a kötöttpályás közlekedés, további három városban terveznek rövid időn belül villamost. Az építkezést mindenhol a csatlakozó közterületek teljes megújítása kíséri, felértékelődnek a környező ingatlanok, ami azt is jelenti, hogy a villamos olyan eszköz, amivel az adott városban történő ingatlanfejlesztések irányíthatók és megfelelően koncentrálhatók (a városfejlesztésben a közlekedési alapú beavatkozásokat TOD-nak, vagyis transit oriented development-nek nevezik). Nem mellékes, hogy az ország jelentős villamosgyártó, a francia városokban szinte kizárólag Alstom-szerelvények közlekednek, jelentősen segítve a hazai ipart (érdekes módon ezellen még nem volt kifogása az uniónak). Ráadásul ezek a villamosok nemcsak kényelmesek és akadálymentesek, hanem valóban kímélik a légkört, hiszen az ország energiaellátása nagyrészt atomerőművekből történik. Lássuk hát a legszebb és legjelentősebb példákat!

BordeauxEgy "hernyó" suhan át Bordeaux főterén, a színház előtt. Kép forrása

Aquitánia fővárosában, az egyetlen városban, ami a magyar nyelvben színt is jelöl, 2003-ban indult újra a villamos. Az új közlekedési eszköz annyira népszerűvé és forgalmassá vált, hogy az egyetlen vonal mára majdnem 80 km hosszú hálózattá fejlődött (a jóval nagyobb Budapesten összesen 150 km villamosvonal működik). A kocsik a városközpontot is keresztül-kasul átszelik, ahol egymást érik az egységes építészeti koncepció szerint kialakított terek. Emiatt kifejlesztették a vegyes, alsó és felső vezetékű villamosokat, hogy a felsővezetékek a városképet ne rontsák. Ilyen megoldás található a felső képen is, ahol az is látható, hogy a burkolatba épített három sín sem zavaró. A villamos így be tudja tölteni fontos feladatát, a belvárosok életre keltését, vagy életben tartását, hiszen, ahol közlekedési csomópont van, ott élénk városi élet indukálódik, üzletekkel, éttermekkel. Ezért sem megfelelő módszer egy belváros  teljes forgalomcsillapítása, tehermentesítése, többek között a villamos megszüntetése óta "haldoklik" Pécs belvárosa, pedig korábban hasonló módon haladt át a villamos a belvároson. Ráadásul a villamos oda is bejuthat, ahová más tömegközlekedési eszköz alig, elég elképzelni a fenti képet buszokkal...

Bordeaux, Place de la Bourse. Kép forrása

A hálózat érinti Európa egyik legszebb barokk terét, a Place de la Bourse-öt (tőzsde tér) is. A szerelvények természetesen itt is alsóvezetékes üzemmódban működnek. A villamosberuházáshoz kapcsolódó nagy átépítés során épült meg a híres "víztükör-medence", a Miroir d'eau, aminek hatását nem is kell külön bemutatni, látható a fenti képen. 

Angers

Angers, Foche-tábornok körút, 2018-2009. Képek forrása

Agersban, a magyar uralkodódinasztiának is nevet adó Anjou központjában 2011-ben indult újra a villamos, hamarosan átadják a következő vonalat is. A 12 km hosszú vonal az utóbbi évtizedekben kiépült kertvárosból indul, majd a Maine-folyó új gyalogos-villamoshídján és a belvároson áthaladva éri el a fent látható körutat, ami a régi városerődítés helyén épült ki. Látható, hogy már a vonal kiépítése előtt is külön buszsáv üzemelt itt, az útvonalnak viszont eléggé "rendetlen" jellege volt. Aztán kiépült a középen vezetett, rendezett, gyepes vágánypár, ráadásul a két forgalmi sáv is megmaradt a gépkocsik számára. Franciaországban ritkán alkalmazzák az autók teljes kitiltását, hiszen az végeredményben kiüresítené a belvárosokat. A legfontosabb bevásárolóutcák kivételével ezért mindig megmaradnak a forgalmi sávok, természetesen forgalomcsillapított módon. 

Besançon

A Doubs-folyó hídja 2020-ban és 2009-ben. Kép forrása

A gyönyörű táji környezetben, a Doubs-folyó hajtűkanyarjában fekvő városba 2014-ben tért vissza a villamos. Városszerkezeti okokból az egyik vonal négyszer keresztezi a folyót. Ez a legtöbb helyen meg lehetetett oldani a meglévő hidak felhasználásával, azonban a belváros kapujánál lévő átkelőre a rakparton haladóvillamos nem tudott volna megfelelő ívben ráfordulni. Ezért szükséges volt egy új hídra, ami a réginél jóval szélesebb, szinte egy promenádként köti össze a két partot. Különös látvány, ahogy a hídra forduló vágányok újra irányt váltanak, ez jól mutatja, hogy sokszor milyen kis helyre kell szinte bepréselni a vonalat (ami persze mindig sikerül):

Dijon

Dijon, a Porte Guillaume (Vilmos-kapu) 2020-ban és 2010-ben. Képek forrása

A "mustárvárosban" is szépen kiépült a villamoshálózat, a 2012-ben megnyitott első vonal ma már V-alakban fonódó hálózattá fejlődött. A vonalak (egyelőre) nem érintik a nagy területű középkori belvárost, hanem annak szélén, a 19. század végén átvágott "mini Párizson" haladnak át. Itt található a régi városkapu, a Porte Guillaume előtt kialakult tér, amit teljes mértékben a gépjárműforgalom uralt (a képpár alsó felén, 2010-ben már az átépítés miatti forgalomterelések láthatók). A tér tulajdonképpen egyensúlyba hozta a közlekedési módokat, gépjárművel továbbra is át lehet hajtani (igaz, a korábbinál jóval kisebb kapacitással), viszont nagyméretű gyalogosfelületek alakultak ki, amit átszel a villamos. Az átépítést a tér és az egész környék felértékelődése jelentette, a legtöbb városban ezek a városközpont szélein fekvő, zajos terek valódi közbiztonsági fekete lyukak (főleg, ha gyalogosaluljárók is épültek), amin a jámborabb városlakók csak áthaladnak, vagyis pontosabban átsietnek. 

Reims

Reims belvárosa a székesegyházzal 2020-ban és 2008-ban. Képek forrása

A székesegyházáról nevezetes Reimsben is tetten érhető egy megfelelően megtervezett TOD, vagyis transit oriented development minden jellegzetessége. A 2011-ben átadott első vonal két külvárost köt össze a belvároson át, jól elérhetővé és "útba esővé" téve azt. A történelmi környezetre kényes szemeknek sem lehet semmi kifogása, az alsóvezetékes, gyepesített vágányokat szinte alig lehet észrevenni. A legtöbb szakaszon meghagyták a gépjárműforgalmat, sőt, ahogy a képen látszik, a parkolókat is, viszont alig lehet elhinni, hogy a képpár azonos helyen készült. Az elkészült hálózatok népszerűek, bizonyítva a közlekedéstervezés alapvető tételét: a lehetőség igényt generál. Ráadásul előrelátó módon több helyen már a csomópontok is kiépültek, csak a vágányokat kell majd hozzátoldani, ha eljön az ideje:

Kiépült, de egyelőre nem továbbfejlesztett csomópont a reimsi belvárosban. Kép forrása