Kortárs magyar piacépítészet

Nagykőrös, vásárcsarnok (Járomi Irén, dr. Kiss Gyula, 2019). Kép forrása

Talán a legrégibb, ma is élő civilizációs tevékenység a piacozás. Hiába az internetes kereskedelem elterjedése, az áru kézbevételének, megkóstolásának varázsa most is él, nem is szólva az eközben létrejövő társadalmi érintkezésről. Ráadásul a piac közeli termelőktől származó áruival, kevés szállítással és csomagolással maga a fenntarthatósági spanyolviasz, amit csak újra fel kell találni. Ezért a nemzetközi csarnoképítészet továbbra is virágzik, még olyan modern arculatú városban és épülnek piaccsarnokok, mint Rotterdam. A piacok építészete hazánkban is nagy hagyományokra tekinthet vissza, elég csak a századfordulós Budapest kerületi vásárcsarnok-rendszerére gondolni, ami az európai nagyvárosok között elsőként teremtett higiénikus, modern keretet a piacok számára. A vidéki nagyvárosokban többnyire a szocializmus idején épültek vásárcsarnokok, amik iparszerű igénytelenségükkel szinte "fekete lyukként" változtatták környéküket igénytelené. Az elmúlt években legtöbb helyen ezek pótlása, lecserélése történt meg. 

Miskolc

Miskolc, a 2008-ban bővített vásárcsarnok. Kép forrása

Miskolcon - Budapest és Pozsony után - 1926-ban épült korszerű vásárcsarnok Wellisch Andor és Münnich Aladár tervei szerint. A csarnok szinte már megnyitása pillanatában szűknek bizonyult, így az évtizedek során valódi "balkáni" állapotokat mutató bódérengeteg nőtt köré. Ezért 2006 és 2008 között, Csikós Mihály tervei szerint két oldalra kibővítették, új üzleteket, raktárakat és további fedett-nyitott elárusítóhelyeket alakítottak ki. Noha a piac magas színvonalon újult meg, a környéke továbbra is rendezetlen, hatalmas beépítetlen telkek, forgalmas országos főutak határolják, így a nevében a piaci funkcióra utaló Búza tér továbbra is egy városrendezési "fekete lyuk" Miskolc belvárosának szélén.

Nagykőrős

A város új piaca 2019-ben a megnyitás után, alul a korábbi állapot. Képek forrása

Nagykőrös építészeti megújulását már egy korábbi cikkben említettük. A tudatos építészeti-városépítészeti program egyik fontos eleme volt az igénytelen bódékból álló piac új épületbe költöztetése, és ezzel együtt az egész környék felértékelése, ahol értékes, de elhanyagolt klasszicista városi kúriák állnak. Az új piaccsarnok tervezője a Járomi Irén-dr. Kiss Gyula építészpáros, akik pár éve a közeli Dabas piacán már bebizonyították, hogy egy csarnoképület több lehet a városba idegen testként beékelődő doboznál, mint azt a hetvenes-nyolcvanas évek hasonló létesítményeinél láthattuk. 

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg, Munkácsy utca 2012-ben és 2021-ben. Képek forrása

Zalaegerszegen is tudatos városfejlesztő munka zajlik. A város történelmi központja, a nagytemplom és a régi megyeháza környéke rendezetlen, lepusztult állapotban volt, főleg, miután a város súlypontja a húszadik században délre "csúszott". Ezen igyekeznek javítani, az új társasházak, közintézmények mellett a több csarnokból és szabadtéri árusítóhelyből álló piacnegyed kiépítésével. Ennek egyik fontos lépése a most elkészülő termelői piac, ami Munkácsy utca kiszélesítésének első eleme. Az épület tulajdonképpen "gótikus" csúcsivekből áll, az utcáról a piaccsarnokba lépve szinte templomi hangulatot áraszt. A csarnokot keretező épületszárnyban göcseji terméket árusító bisztró is nyílik majd.

Pécs

A jelenleg építés alatt álló pécsi vásárcsarnok látványterve. Kép forrása

Zalaegerszeghez hasonlóan az épülő pécsi vásárcsarnok is szinte szakrális hangulatú lesz. A baranyai megyeszékhelyen egy mind építészetileg, mint városszövetileg méltatlan piac működött, amit hosszas tervezés-pályáztatás után sikerült lecserélni. A Getto Tamás építész által tervezett piac nem csak hatalmas méretével, hanem a városra hagyományosan jellemző magas építészeti szinvonallal is új minőséget hoz a jelenleg lezüllött, üres telkekkel, panelházakkal, elavult buszpályaudvarral terhelt környezetbe. A terület átértékelődését jelzi, hogy a mostani piac lebontásával felszabaduló területre négycsillagos szálloda épül a tervek szerint. Az építkezés meglehetősen előrehaladt már.

Újpest

Újpest főtere 2012-ben és 2021-ben. Képek forrása

A piacokhoz kapcsolódó legjelentősebb átalakulás talán Újpest főterén ment végbe. Hagyományosan a téren működött a piac, azonban a régi képeslapokból ismert hetivásáros hangulatot az idők során felváltották a többé-kevésbé állandónak szánt pavilonok. A tér így szinte felismerhetetlenné vált, a templom körül szabályos bódéváros nőtt ki. Ezért is nagy jelentőségű a tér szélén, egy földszintes ház helyére épített vásárcsarnok. A 2015 és 2018 között, Bun Zoltán (Firka Építész Studió) tervei szerint épített létesítményben a hagyományos piaci funkciók mellett egy kulturális központ is helyet kapott a felsőbb szinten - természetsen külön megközelítéssel. Az átadás után kezdődött meg az, amit az utcakép-felvételen is láthatunk: a régi piac felszámolása és a tér parkosítása. 

Az épülő békéscsabai vásárcsarnok látványterve. Kép forrása

Ahogy a válogatásból látható, az utóbbi években a legtöbb magyar városban átépült a piac, vagy folyamatban vannak a munkák. Ez a legtöbb esetben az ipari jellegű csarnokok vagy éppen a bódérengeteg lecserélését jelenti. Az új épületek szinte kivétel nélkül magas építészeti szinvonalat képviselve folytatják a csarnoképítészet hagyományait, tágas, szinte szakrális jellegű tereket létrehozva. A korábbi épületeknél gondot jelentett, hogy az alacsony építészeti és műszaki színvonal együtt járt a környék lezüllésével is, a városi piac környéke szinte egyet jelentett a filléres boltokkal, közlekedési káosszal, üres teleken kialakított parkolókkal, átláthatatlan közterekkel. Ahogy a korábbi épületek a züllés katalizátorai voltak, az új létesítmények az átalakulást segítik elő, több városban szinte alig lehet ráismerni a megváltozott utcaképre.