Kis-Prága az Ung partján

A városnegyed 1940 körül. Az épületeket ekkor már a magyar közigazgatás használta. Kép forrása

Ungvár nem tartozott a történelmi Magyarország jelentős, illetve urbanizálódott városai közé. 1910-ben csupán 17.000 lakosa volt, a városias épületek, a régi vármegyeháza, az iskolák a kissé zegzugos városközpontban koncentrálódtak. Így mikor 1920-ban Kárpátalja külön tartományként Csehszlovákiához került, a székvárossá váló Ungvár nagyszabású fejlesztését kezdte meg a prágai kormány. A város áttervezésével megbízott cseh építész, Adolf Liebscher meghagyta a régi városközpontot, és attól kissé távolabb, az egykori vásártéren jelölte ki az új igazgatási negyed helyét. Így épült ki a szomszédos rétről elnevezett Galagó-negyed, vagy becenevén Kis-Prága. Ugyanis a városrész építészeti stílusát a jellegzetes, két világháború között kibontakozott cseh építészet határozza meg, ráadásul az idehelyezett tisztviselők nagy része cseh volt, akik a beszámolók szerint egyébként igazi száműzetésként élték meg az akkor fővárossá és nagyvárossá váló Prágából való átköltözést. 

Az 1927-es, cseh nyelvű rendezési terv. Kép forrása

Liebscher a tervezéskor nagyon gondos munkát végzett: alaposan megismerte a város építészeti és táji adottságait, és ennek megfelelően dolgozta ki az új városrész alaprajzát. A kormányzati negyed az Ung szabályozott szakaszára szerveződik, az ívesen hajló utcasor az egykori holtágat követi. Mint a nagyszabású városterveknél általában, itt sem valósult meg minden épület. Ami felépült: az 1. számmal jelölt "országház" (1938 és 45 között kormányzósági palota), a 2. számmal jelölt bíróság, a 3. számú állami bérház, a 5. számú katonatiszti bérház, a 7. számú közmunkaügyi minisztériumi kirendeltség, a 8. számú városi béház, a 9. számú étterem-szálloda, és a 11. számmal jelölt középületek, postapalota, iskolák, rendelőintézetek. Nem épült meg viszont a 4. számmal jelölt katonai parancsnokság, a 6. számú színház, a 10. épület pedig nem étteremként, hanem  bankpalotaként valósult meg. A terv később kibővült, az úgynevezett Nagy-Galagón további villanegyed építését kezdték meg.

A tervekből valóság - "Kis-Prága" az 1940-es magyar légifotósorozaton. Kép forrása

Az 1940-es évek magyar honvédségi légifotózása Ungvárt is érintette. Az ekkor készült jó minőségű fényképeken látható, hogy hogyan épült ki a negyed. A kép közepén az 1. számmal jelölt - ekkor már - kormányzósági palota látható, a jobb oldalon az Ung partja. 

A városnegyed másik oldala, ugyanebből a légifotó-sorozatból. Kép forrása

A légifotó-sorozat következő képéről látszik, hogy a város felé eső oldal ekkorra már szinte teljes egészében kiépült. A képen középen az egykor 10. számmal jelölt épület láható, jobbra fent a régi Ungvár épületei is fellelhetők. A frissen kiépült széles Ung-part is látható a frissen telepített fákkal. Mára ezek a történelmi Magyarország leghosszabb fasorát alkotják. A légifotók után nézzük meg, hogy festenek az egyes utcák és épületek "emberperspektívából"!

Az egykori "országház", később vármegyeháza. Kép forrása

A legjelentősebb épület, a központi teret uraló igazgatási palota első ránézésre szovjet épületnek tűnik. A csehszlovák funkcionalizmus valóban közel áll az akkori szovjet építészethez. Tervezője, a cseh František Krupka a kor sokat foglalkoztatott építésze volt, Pozsonyban, Prágában és Ungváron is több, elsősorban hivatali és egyetemi épülete látható. Az épület homlokzata mai szemmel nézve valóban nem túl szerencsés, viszont részletei és belseje viszont megmutatja, hogy egy közép-európai újdonsült középhatalom építkezett itt. Az épületbelső inkább banképületre emlékeztet, az igényes részletek polgári hangulatot árasztanak, nem a szovjet ideológiai túlfűtöttséget:

a palota előcsarnoka. Kép forrása

A lépcsőház részlete. Kép forrása

A címlapképen már szereplő épületpár. Kép forrása

A központi térnél (ami ráadásul befejezetlen) jóval sikerültebb az Ung-parti sétányhoz csatlakozó kisebb tér, ahol a Cseh Nemzeti Bank és a adóhivatal kirendeltsége áll. Ezeket 1938 után a magyar közigazgatás használta. Mindkét épület a cseh(szlovák) funkcionalista, de a bauhausnál jóval hagyománykövetőbb építészet szép, elegáns példája. Az épületek ma is ugyanúgy néznek ki, sőt a funkciójuk sem változott, igaz, kissé megkoptak: 

A tér mai állapota. Kép forrása

A homlokzaton ma is láthatók a banki tevékenységeket szimbolizáló szobrok. Kép forrása

A postapalota. Kép forrása

1938-ban az a furcsa építészeti helyzet állt elő, hogy az alapvetően konzervatív építészetű Horthy-rendszer egy sor, megdöbbentően merész és modern középületet vett át a visszacsatolt területeken. Így a "csehszovákosan" modern ungvári postára is rákerült a "M. Kir. Postahivatal" felirat. Az épület ma is áll, de az átalakítások miatt már teljesen beleolvadt a környező posztszovjet utcaképe. 

Kis-Prágai utca tisztviselőházakkal, háttérben a régi Ungvár épületei, középen a barokk vármegyeháza kupolája. Kép forrása

A városrészben nem csak kormányzati épületek kaptak helyet, hanem több bérház is épült, többszáz lakással. Ezek többnyire magasföldszintes, kétemeletes lakóházak, előkerttel. Noha a két világháború között épültek, még hamisítatlan polgári életérzést árasztanak. Ez volt a cseh(szlovák) építészet hőskora, Prágában és az ország többi nagyvárosában egész városnegyedek épültek ebben az időszakban, igaz, négy-öt emeletes formában. 

Az utcai mai állapota. Kép forrása

Az egykori tisztviselőházak ma is kivétel nélkül fellelhetők, igaz, kissé elhanyagoltak, mindenfelé parabolaantennákat, beépített verandákat, kicserélt nyílászárókat lehet látni. 

Art deco tisztviselőház parabola-rengeteggel. Kép forrása

Tisztviselőház cseh nyelvű tervlapja 1929-ből. Kép forrása

Bejárati kapu mozaikjárdával. Kép forrása

A cseh, illetve prágai hatás nem csak az épületeken érhető tetten. A városrész járdáját terméskőből rakott, mintás burkolat borítja. Ugyanolyanok, amilyenek Prágában is megtalálhatók, szinte végtelen számú minta szerint lerakva. 

A hársfasor fiatal korában. Kép forrása

A korszak nagy érdeme az Ung partjának rendezése és fásítása. Ekkor ültették azt a két és fél kilométer hosszú fasort, amit ma is Európa leghosszabb hársfasoraként emlegetnek a helyiek.