Helyi anyag: a badacsonyi bazalt
Badacsonyörs, nyarló (Benczúr – Weichinger Studio, 2019). Kép forrása
Egy-egy jellegzetes, évszázadok óta alkalmazott helyi építőanyaga alapvetően meghatározza egy-egy szűkebb vagy akár tágabb tájegység építészeti arculatát. És itt nem csak a hagyományokról, a történeti építészetről van szó: az effajta anyagok mai használatával is alkothatók korszerű, akár a dizájnlapok címoldalára kívánkozó épületek is. Ugyanakkor a jellegzetes anyagok határozott karaktert adnak és egyfajta kapcsot is teremtenek az adott régió történeti és mai házai között. Az ilyen helyi "ízek" egyre fontosabbá válnak a mindinkább globalizálódó és egyformává váló építészeti környezetben.
A Balaton északi partján többfajta hagyományos követ is használtak és használnak már évezredek óra. Élesen elválasztható a vörös homokkő és a Badacsony környéki bazalt vidéke. Révfülöpöt elhagyva eltűnnek a vöröses kerítéslábazatok, kőfalak - beérkezünk "bazaltországba", mindenütt a jellegzetes szürkés-barnás követ láthatjuk.
Elhagyott régi présház a Badacsony oldalában. Kép forrása
Badacsony vidékén - kezenfekvő módon - már évezredek óta a fő építési anyag a helyben bányászott bazalt. Viszont az ebből rakott falakat azonban legtöbbször vakolták, csupán a melléképületeket, istállókat, présházakat hagyták vakolatlanul (és természetesen ebből rakták a szőlőskertek teraszait is). Ez a szokás csak a 19. század második felében változott meg, mikor a nyaralóépítkezések elkezdődtek. A helyi, egyedi arculat ekkor vált fontossá, aminek legjelentősebb hordozói - szó szerint - a helyi kövek voltak, így többé már nem volt szégyen a csupaszon hagyott fal. Az egyik első épület, ami büszkén mutatja saját kőanyagát a badacsonytomaji Szent Donát-kápolna 1896-ból. A neogótikus épület kemény mészkő ablakai és fa tetőszerkezete jól kiemeli a bazalt szürkésbarna színét, a rakott kövek időtlen szépségét. (A környék kápolnáiról készült architextúra videó itt megtekinthető).
Badacsonytomaj, Szent Donát-kápolna. Kép forrása
Badacsony, vasútállomás. Kép forrása
A bazalt használata a két világháború között terjedt el széleskörben. Ekkor a népi-nemzeti és a modernista irányvonalat követő építészek is előszeretettel használták, valóban egyedivé, táji jellegűvé téve épületeiket. Az előbbi irányzatra szép példa a badacsonyi vasútállomás épülete. Az építész felismerte, hogy a sötét kő túlzott használata nyomasztó hatású lenne, ezért csak egyes részleteket -a bejárati rizalitot, a váró-tornác mellvédjét, a lábazatot - rakatta ki bazaltból.
A Kisfaludy-ház éttermbe az 1970-es években. Kép forrása
Ebben az időszakban jelentősebb üdülőhelyi fejlesztések indultak - a tájat nem túlterhelve, a helyi építészeti hagyományokat folytatva. A paraszbarokk jellegű Kisfaludy-házat a Badacsony oldalában is ekkor bővítették és alakították át étteremmé. A régi házra merőleges tengelyű bővítmény nagy ajtónyílásokat és nádfedést kapott, viszont a bazaltburkolattal teljesen elkülönült az eredeti épülettől, de összességében mégis harmonikus képet ad, mintha csak magától növögetett volna. Az együttes elé épített terasz támfalait természetesen szintén bazaltból rakták.
Modernista nyaraló bazaltlábazattal. Kép forrása
A magyar modernizmus jellegzetessége, hogy a tervezők kis játékosságot, változatosságot vittek az eredendően elég szigorú és rideg stílusáramlatba. A fenti képen látható nyaralót is számos kedves részlet és megoldás teszi egy német bauhaus villánál jóval barátságosabbá. Az alsó szint gondosan rakott bazaltlábazata és az azzal egybeépült lépcsőfeljáró teszi a házat jellegzetesen badacsonyivá.
A badacsonytomaji bazalttemplom. Kép forrása
A leghíresebb badacsonyi bazaltépület minden bizonnyal Badacsonytomaj katolikus temploma, közismert nevén a bazalttemplom. Alkotója, Fábián Gáspár alapvetően történeti stílusokban tervezett katolikus templomairól és egyéb egyházi épületeiről ismert. Ezeknek hol klasszicizáló, hol középkorias formákat adott. Előbbire példa a székesfehérvári (torony nélkül maradt) Prohászka-emléktemplom, míg középkorias formákkal épült a pécsi Pius-templom, vagy a balatonfüredi vörös-templom, ahol Fábián egy másik jellegzetes helyi anyagot, a vörös homokkövet használt. A badacsonytomaji templom hatalmas tömege teljes egészében bazaltburkolatot kapott, így az impozáns hatás mellett kissé komor benyomást tesz. Valódi középkori templomnak is hihetnénk első ránézésre, mintha a Rózsa neve helyszíne lenne, de teljes szimmetriája, a toronyórák, és szemmel láthatóan egy építési ütem azért elárulja, hogy voltaképpen egy modern épülettel állunk szemben.
A badacsonyi poharazó 1966 körül. Kép forrása
Korábban már bemutattuk a Balaton környékének későmodern, sokszor regionalista és kifejezetten a szocialista rendszerrel szembemenő építészetét. Ennek az irányzatnak az egyik legszebb példája Callmeyer Ferenc badacsonyi poharazója. A kis épületet nádtető fedi és bazaltból rakott fal határolja, amibe paraszházakat, présházakat idéző ablakokat vágtak. Mindezt 1966-ban, mikor az országban elindult a panelházak tömeges építése, és nem hogy a helyi anyagok használata nem volt divatban, de azért is küzdeni kellett, hogy egy-egy épületet ne a "házgyárban" szereljenek össze.
Tihanyi nyaraló (Grafit műterem, 2019). Kép forrása
Aki hagyományos kőből szeretne építkezni a Balaton északnyugati vidékén nincs könnyű helyzetben. A badacsonyi bazaltbányákat környezetvédelmi okból bezárták. Ez tulajdonképpen érthető az ország egyik legszebb táján, viszont ezzel megszűnt a hagyományos, évszázadok óta használt építőanyag forrása. A fent látható nyaraló követni kívánta a helyi hagyományokat, viszont az igényesen megépített kőfalak anyaga dunabogdányi andezit, ugyanis ez hasonlít leginkább a badacsonyi bazaltra. A környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett meg lehetne fontolni a bánya újranyitását kisebb kapacitással, illetve a már meglévő kőanyag bontás utáni újrahasznosítását, gyűjtését. Hiszen egy jellegzetes kő építőanyag alkalmazása alapvetően meghatározza egy-egy régió építészeti arculatát, ami nagy kincs a mindinkább globalizálódó és uniformizálódó épített környezetben.
Badacsonyörs, nyarló (Benczúr – Weichinger Studio, 2019). Kép forrása
Az anyagtakarékos, mégis mutatós és szép megoldásokra jó példa a címlapképen is szereplő badacsonyörsi nyaraló. A tervezők lapra vágott bazaltot és bontott helyi cserepet alkalmaztak, így az elkészült ház úgy fest, mintha már időtlen idők óta itt állna - persze emellett határozottan mai épület. A nyaraló a tájba illeszkedő tervezés szép és követendő példája, főleg, ha a köré telepített fiatal növények megnőnek és a terasz lugasa alá ültetett szőlő is megnő. Hiszen egy épületnél, főleg egy nyaralóépületnél a környező növényzet szinte ugyanolyan fontos, mint maga a ház.