Hangulatrekonstrukció Lübeckben
A lübecki Alfstraße a Mária-templommal. A két kép készítése között száz év, egy szőnyegbombázás, egy modernista újjáépítés és egy "hangulatrekonstrukció" történt. Képek forrása
A Haza királynőjeként is emlegetett Lübeck Európa legnagyobb összefüggő és ép középkori városa - volt, ugyanis 1942 március 29-én a brit légierő lebombázta, elsőként a német nagyvárosok közül. Az újjáépítés, főleg német viszonylatban konzervatívnak számított, a legtöbb épületet, köztük az öt középkori nagytemplomot ami a "hét torony városának" sziluettjét adta, gondosan rekonstruálták, a belváros szerkezete megmaradt, nem vezettek át rajta gyorsforgalmi utat sem, mint több német nagyvárosban. A Trave-folyó szigetén elterülő óriási belváros így nagyrészt máig megőrizte jellegzetes középkori arculatát. Nagyrészt, hiszen épp az egyik legértékesebb és legrégibb negyed, a Gründerviertel pusztult el legjobban. Helyén két nagy iskolaközpontot építettek modernista, de a helyi építészeti hagyományokat követve (klinkertégla homlokzatú, magastetős formában). A városnegyed száz éven belül harmadszor esik át teljes átalakuláson. Egy kompromisszum-jellegű városátépítés történt, úgy is mondhatnánk, hogy "hangulatrekonstrukció".
A Trave szigetén elterülő óváros, sárgával jelölve a most átalakuló terület. Kép forrása
A városnegyed 1942 előtt, a sűrűn sorakozó középkori oromzatos lakóházakkal. Kép forrása
A városnegyed az 1942-es légitámadás után... Kép forrása
... és modernista módon újjáépítve. Az utca két oldalán álló iskolaépületeket azóta lebontották. Kép forrása
A rekonstrukció tervezése 2009-ben indult el, az országszerte tapasztalható nagy kultúrharc közepette: a városvédők a régi negyedet akarták viszontlátni, a "modernisták" ragaszkodtak a háború utáni épületállományhoz (ami, ahogy a fenti kép is mutatja, igyekezett tiszteletben tartani a város építészeti hagyományait). Az eredmény egyfajta kompromisszum lett, ami valójában egyik tábornak sem volt megfelelő: a konzervatív csoportok teljes rekonstrukciót akartak volna, a modernisták viszont elvesztették kedvenc épületeiket. Ugyanis az a döntés született, hogy a régi telekstruktúrát állítják vissza, de csupán egy-két épületet rekonstruáltak, a többi "hangulatrekonstrukció", vagyis a régi épületformák, oromzatok, anyagok visszaidézése kortárs módon. Ami, ahogy a friss képekből látszik, ízléses és szép, vagyis, aki nem teljesen klisékben gondolkodik, elégedett lehet.
A rekonstrukciós projekt helyszínrajza, jobbra látható a Mária-templom, balra a Trave-ág. A szaggatott vonalak mutatják a visszaállított középkori telekstruktúrát. Kép forrása
A negyed makettje, fehérrel a projektben érintett tömbök, a Mária-templom itt bal oldalon látható. Kép forrása
A mestertervet a Lübeckben és Hamburgban működő ppp architekten dolgozta ki. Ez tartalmazta régi-új telekstruktúrát, a beépítés kontúrjait, és lefordíthatatlan német szakkifejezéssel a "tetőtájat", ami egy ilyen város esetében rendkívül fontos. Ez a munka 2012-ben záródott, ezt követte az iskola és a modern lakóházak lebontása, majd a régészeti feltárás, aminek eredményeit be kellett dolgozni az épületek terveibe. Ezzel párhuzamosan folyt az egyes épületek tervezése is. Így maga az építési munka, a kivitelezés csak 2017-ben indulhatott el, és napjainkban fejeződik be.
Három lakó - és üzletház pályázati terve. Az egyes épületekre pályázatot írtak ki, a mesterterv által meghatározott kontúrokat kellett "kitölteni". Kép forrása
Egy másik lakóház pályázati terve, középkorias kapubejárattal. Ez a terv kivitelre is került, az épület tavaly készült el.
A pályázatok lezárulása után összeállított utcakép-tervek, pár szürke helyen még nem született döntés. Kép forrása
A városvédők által készített illusztráción felül látható a tervezett és lent a háború előtti - általuk rekonstruálni kívánt - állapot. Kép forrása
2018 októbere: épül az új városnegyed. Kép forrása
A visszaálló hangulatú utcakép 2023 márciusában. Kép forrása
A városvédők által készített ellenterv a teljes rekonstrukcióra. Kép forrása
Minden vita ellenére az elkészült negyedbe beköltözött az élet, ami annyira hiányzik a modernista városokból: megnyiltak az első üzletek az épületek földszintjein. Kép forrása
Az épülő házak hátsó frontja 2022-ben. A háború előtti zsúfolt tömbbelsőket nem állították helyre, keretes beépítés készült, a tömb belsejében kertekkel. Kép forrása
Utcakép idén március 4-én. A bal oldali épület rekonstrukció. Kép forrása
Utcácska a háború előtti városnegyedben, sajnos ezt nem állították vissza, ez nagy bánata a városvédőknek. Kép forrása
A középkort talán leginkább visszaidéző épület. Kép forrása
A negyed több épülete még tervezőasztalon van, például ez a kettős saroklakóház, ami szintén jól idézi vissza az egykori városképet. Kép forrása
Az utcákon természetesen nem csak középkori patríciusházak álltak, Lübeck több épülete a barokk korban átépült. Ezek közül az egyiket idézi vissza a képen látható fehér ház, a homlokzat mai formálású, de az oromzat az egykori formákat idézi. Kép forrása
Oromzatok és tornyok - jellegzetes hanzavárosi utcakép. Kép forrása
A még alakulóban lévő városnegyed a világháborúban elpusztult területek újjáépítésének köztes útját képviselik. A skála a teljes rekonstrukciótól (mint Varsó vagy Drezda bizonyos részei) a teljes újrakezdéséig terjed - az élet pedig megmutatja, melyik megoldás működőképesebb. A lübecki eset sajátos kompromisszum, ami azt is jelenti, hogy a modernisták és a konzervatívok sem lehetnek elégedettek, vagy éppenséggel, mindkét csoport magának érezheti a régi-új utcákat, tereket. Reméljük, hogy inkább utóbbi fog megtörténni.