Firenze az Oktogonon - Budapest Itália bűvöletében

A firenzei Palazzo Strozzi és másolata - az Oktogonon. Képek forrása

A napfényes Itália óriási hatást gyakorolt és gyakorol ma is a világ kultúrájára és mindennapjaira. Ha valaki el akar adni valamit, a jó minőséget akarja bizonyítani, gyakran olaszos csengésű nevet használ, gondoljunk csak a közismert, egyébként német étteremláncra. Építészeti téren a hatás hasonlóan erős már évszázadok óta. Néhol ez csak áttételesen jelenik meg - a Velencébe visszavágyódó egri érsek, Pyrker János a Szent Márk bazilikára hasonlító főtemplomot emeltetett székvárosában. Ybl Miklós átfogalmazva, egyénileg továbbfejlesztve alkalmazta az olasz reneszánsz formáit. Akadtak viszont, akik konkrét épületek másolatát emeltették Budapesten, egyfajta szuvenírként. 

Palazzo Strozzi, Firenze - Batthyány-palota, Budapest

A budapesti és a firenzei paloták lámpásai. Saját felvétel, illetve kép forrása

Az Oktogonon álló Batthány-palota valószínűleg az ország legdrágább útiemléke. Batthyány Géza, a kor arisztokrata ifjúihoz hasonlóan bejárta Itáliát és teljesen lenyűgözte Firenze egyik legszebb és legautentikusabb reneszánsz palotája, a Palazzo Strozzi. Az eredeti épületet Benedetto da Maiano majd a Corancanak is nevezett Simone del Pollaiolo tervezte a Mediciek nagy ellenfele, idősebb Filippo Strozzi számára a 15. század végén. Batthyány Hauszmann Alajost bízta meg a másolat megtervezésével, ami az akkoriban megnyitott elegáns útvonalon, a Nagykörúton épült fel. A két épület rendkívül hasonlít egymásra, de a telekadottságok miatt jelentősek az eltérések is: a firenzei palota saroktelken áll, és kilenctengelyes, pesti párját mindkét oldalról lakóházak övezik és a keskenyebb telek miatt csupán héttengelyes. Alaprajzi megfontolásból a kapu sem középen kapott helyet, hanem bal oldalon. Viszont a homlokzat egésze, sőt az egyes részek is hű másai a firenzeinek, még a földszinti fémkarikák is hasonlóak - ezekhez Firenzében lovakat kötöttek, de a pesti városi legenda szerint a körút helyére tervezett csatornán kikötő csónakok rögzítésére szolgáltak az elemek. 

Ide kötötték volna ki a csónakokat - legalábbis a pesti városi legenda szerint. Kép forrása

Biblioteca Marciana, Velence - Eötvös utca 11., Budapest

Balra a pesti bérpalota, jobbra a velencei könyvtár. Saját felvétel, illetve kép forrása

Az Eötvös utcai palota építtetőjének, vagy tervezőjének, Weber Antalnak egy velencei utazás adhatott ihletet, ugyanis a homlokzat a velencei Biblioteca Marciana mása. Vagyis pontosabban a homlokzati erkélyek nyílásai hasonlítanak a híres könyvtárra, hiszen a velencei épület egyemeletes, míg a pesti bérház kétemeletes. Weber ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy az első emeletet megtükrözte, kis változtatással. A második emeleten ugyanis korinthoszi oszlopokat használt, míg az elsőn - a velencei épülethez hasonlóan - ión oszlopok tartják az íveket. 

Az ihletadó könyvtár a Szent Márk téren (kép forrása)...

és az Eötvös utca 11. homlokzata. Kép forrása

Palazzo Bevilaqua, Verona - Régi Műcsarnok

Verona és Budapest. Képek forrása

A veronai Bevilaqua-család palotáját a nagyközönség talán kevéssé ismeri, de a reneszánsz egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású épületéről van szó. Építésze sem túl ismert, Michele Sanmicheli főleg hadmérnökként tevékenykedett, hozzájárult ahhoz, hogy a kor hadiépítészetében (is) Itáliáé volt a vezető szerep. Az 1530-ban épült palota 1877-ben "került" Budapestre. Ekkor adták át a Képzőművészeti Társulat székházát és kiállítótermét, a régi műcsarnokot. Az építész Lang Adolf pályázat útján nyerte a megbízást. A csodálatos homlokzat (ami veronaitól eltérően két oldalt kissé előreugrik) és a hasonlóan színvonalas belső terek ellenére az épület nem tekinthető sikertörténetnek. A zártsorú beépítésben álló ház kiállítóterei rossz adottságúak voltak, a megvilágítás sem volt kedvező. Így új Műcsarnokot kellett építeni a Hősök terén, az épület pedig kissé módosult fukcióval működött tovább, ugyanis máig a Képzőművészeti Egyetem használja, a szomszédos, szintén itáliai ihletettségű régi Mintarajziskolával együtt.

Ca' d'Oro, Velence - Szent István tér, Budapest

A velencei Ca' d'Oro és a Szent István tér 12. Képek forrása

A 19. század közepének emberét nem csak az itáliai reneszász, hanem a különleges velencei gótika is lenyűgözte. Pichler Ferenc nagykereskedő a velencei Ca' d'Oro (aranyház) mintájára építkezett az akkoriban a Szent István tértől északra is kiépülő Lipótvárosban. A Wieser Ferenc tervezte házba 1857-ben költöztek be. Az épület a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő példája, de sajnos, ami a tengerparton nyitott loggia, az Budapesten beüvegezett homlokzat. De ez nem csökkenti az épület értékét, különlegességét. Az épület belseje kissé illúzióromboló: a homlokzat hasonló hangulatú belsőt sejtet, árkádos udvarral, esetleg kerttel. A kapun belépve viszont a hagyományos bérházudvart láthatjuk, ganggal és cselédlépcsővel. Szép és igényes, de a velencei varázs elillant - ahogy ez a másolatok esetében gyakran előfordul.