Erkély, zárterkély, zárt sarokerkély - egy jellegzetes dunántúli építészeti elem

Szerencsés az a város, amelyik sajátos építészeti elemmel rendelkezik. Székesfehérvár ezek közé tartozik, ugyanis a zárterkélyek és zárt sarokerkélyek városa.

A Hiemer-Font-Caraffa ház zárterkélye. 

A zárterkély és a zárt sarokerkély nem magyar építészeti elemek. Nyugat-Európában alakultak ki, és természetesen több külföldi városban találhatunk ilyen építészeti motívumot. Azonban a Dunántúlon, és különösen Székesfehérváron és Győrben (és kisebb részben Pápán és Sopronban) valóban otthonra leltek ezek a házakat díszító kiugró épületrészek. Nem készült még semmilyen statisztika, de ebben a két városban egész zárterkély-kavalkád található (Győrben van olyan kereszteződés, ahol mind a négy sarkon ilyen elem látható). Az alábbiakban a fehérvári zárterkélyeket mutatjuk be, a gótikától az art decon át a szocreálig.


A régi vármegyeháza zárterkélye.

Székesfehérvár középkori épületei közül napjainkban három őrzi régi formáját, egy kápolna és két lakóház. Ezek közül az egyik természetesen zárterkéllyel rendelkezik. Ezeket a falazott, üvegezett erkélyeket már a középkorban is előszeretettel alkalmaztak, ezzel növelve az emeleti lakás alapterületét, és mozgalmasabbá téve a homlokzatot. Leírások szerint ezek az erkélyek jelentősen felgyorsították a városi pletykák áramlásának sebességét, hiszen az otthon ülő vénlányok és unatkozó feleségek remekül belátták az egész utcát (sarokerkély esetén egyszerre kettőt!). 

A város (ahogy az ország) életében is éles cezúrát jelent a török hódoltság. Az egykori koronázóhely 1688-ban szabadul fel, és alakul át német nyelvű barokk várossá. A szomszédos megyeszékhely, Győr csupán három évig volt török uralom alatt (1595-98), így ott már a XVII. században divatba jöttek és jellegzetes elemmé váltak a korabarokk homlokzatokat ékesítő erkélyek. Talán onnan vették át a divatot a fehérváriak. Ennek egyik legkorábbi és leghíresebb példája a főtéri Hiemer-Font-Caraffa ház, vagyis a három nevezett házból egybeépített óriási épület. 

Csupán egy sarokra, két csendes mellékutca sarkán áll a következő erkély. Pár évvel későbbi, itt már nincsenek rokokó girlandok, csupán élethűen megformált "függönyök". Talán ez a legszebb példája a fehérvári zárt sarokerkélyeknek.

A divat szokássá vált: a színházzal szemben lévő klasszicista lakóház emeletén lakók az egész fő utcát és az abból nyíló teret is szemmel tarthatták.

Hasonló stílusú, de az előzőnél szerényebb zárterkély a Szent István tér és a Megyeház köz sarkán.

A XIX. század elején a város északi és déli irányban továbbterjeszkedett. Ekkor alakult ki a Zichy-liget, ahová a város elitje költözött. A parkot nyugatról egy hosszú tömb határolja, így sarokra helyezett zárterkélyeket nem tudtak kialakítani. Ez a nagyméretű bővítmény nem csak ebben más, mint az eddigiek: nagy ablakaival mintha kifejezetten a parkot kötné össze a lakással.

A zárterkélyek városában természetesen különleges erkélyek is megtalálhatók: a városháza Szent Anna-kápolna mögötti erkélye ugyanis "teleportált". Eredetileg a főtéren álló egyemeletes házat díszítette, de azt 1937-ben lebontották a városháza bővítése miatt. A bővítést tervező építész, Kotsis Iván áthelyeztette az erkélyt az így elkészült új szárny délnyugati oldalára, annak második emeletére.

A divat előbb szokássá, később pedig hagyománnyá vált: a húszas évek art deco lakóházának tervezője (vagy a megbízó) úgy gondolta, hogy a belváros mellett kialakított tér sarkáról nem hiányozhat az immár kétemeletes zárterkély.

Csupán pár méterre az előző art deco példától, a már említett Szent István tér sarkán áll a következő erkély, klasszicizáló modern stílusban. Az első emeleten látható megkopott felirat szerint "Építette/ A Takarékpénztárak és Bankok/ Országos Nyugdíj Pénztára/ 1938-ban, Szent István esztendejében".

A sarokerkély olyan erős hagyománnyá vált, hogy még ezen az ízig-vérig modern (bauhaus) épületen is megjelenik. Így az épület jellegzetessé vált: látható, hogy a kép Fehérváron (vagy Győrben) készült.

Ez a szép építészeti hagyomány a háború utáni években is tovább élt: a pályaudvarral szemben álló szocreál vasutasházon is megjelenik (ez nem egyedülálló: Győrben két szocreál házon is megtalálható a sarokzárterkély, háromemeletes formában). Ennek haszna is van: az eltévedt utas rögtön látja, hogy Fehérváron (vagy Győrben jár), persze, csak ha tudja, hogy mindkettő a zárt sarokerkélyek városa!

A posztban szereplő képek saját felvételek.