Erdélyi reneszánsz kastélyok reneszánsza

Erdély-szerte jelentős építészeti emlékek állnak a végpusztulás szélén. Azonban egyre több helyen figyelhető meg a megújulás is. Háromszék két, egymáshoz közeli falvában egy-egy reneszánsz kastély éli napjainkban reneszánszát.

Miklósvár, Kálnoky-kastély. Kép forrása

A megújuló emlékek közé tartozik két székelyföldi, háromszéki falu kisebb kastélya is. Az egymáshoz közeli Olasztelek Daniel-kastélyát és Miklósvár Kálnoky-kastélyát az elmúlt években újították fel. Mindkét esetben az örökösök megbízásából történtek a munkák és mindkét kastély idegenforgalmi célokat szolgál. A miklósvári kastély ráadásul kiemelkedő közösségi központja a környéknek. Ezek a kastély-felújítások önmagukon túlmutató jelentőségűek: nem csak értékes épületek menekültek meg az enyészettől, hanem munkahelyek jöttek létre (már az építkezés során is), és az idegenforgalmi fejlesztés jótékony hatással van a környékre is, egy új, magas építészeti és üzletvezetési minőség honosodik meg a környéken, ráadásul a tulajdonos Kálnoky-család kiterjedt kapcsolatrendszere révén a vendégkör jó része is az európai vezető rétegek közül kerül ki.


A miklósvári kastély udvar felőli homlokzata. Kép forrása

A székelyföldi kastélyok kisebbek, ugyanakkor lakájosabbak, barátságosabbak nem csak akár nyugat-magyarországi, hanem erdélyi társaiknál is, hiszen a jobbágyságot nem ismerő katonanép szállásterületén nem alakultak ki pompás rezidenciák építését lehetővé tevő nagybirtokok. A terület 1588-tól máig Kálnoky-birtok, a kastély építéséről Kálnoky István 1648-as naplójában olvashatunk, ahol az építkezés megkezdéséről számol be, akár egy mai házépítő. Az épület ma kétarcú: az angolkert felőli oldala megőrizte eredeti, reneszánsz karakterét, az udvar felől a 19. század eleji klasszicista formát mutat. Az épület a szocializmus alatt művelődési házként működött, így állapota nem volt annyira rossz - természetesen a többi erdélyi kastélyhoz viszonyítva. A rendszerváltás után Németországból települt haza az egyik leszármazott, Kálnoky Tibor, és vette kézbe a kastély sorsát. Hogy ez mennyire nem ment egyik napról a másikra, jól mutatja, hogy a felújítás 2017-ben fejeződött csak be. A munkák során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy helyi mestereket alkalmazzanak, így is segítve a környék gazdaságát.

A reneszánsz zárterkély belseje. Kép forrása

Az épület többfunkciós: az emeleti termekben magánmúzeum működik, ami korabeli bútorok segítségével mutatja be a kastély építési idejének életét, de ezen kívül "mindig történik valami" a házban: esküvő, konferencia, vagy éppen reneszánsz kastélynap. A család ráadásul több környékbeli házat is megvásárolt és vendégházzá alakított, ami - a  család már említett kapcsolatrendszerének köszönhetően - nem csak hátizsákos turistákat fogad: rendszeres vendég itt az erdélyi Rhédey-család egyik leszármazottja, Károly herceg is. 

Olasztelek, Daniel-kastély. Kép forrása

Miklósvártól két falura található Olasztelek. Az itteni kastélyt a környék nevezetes családja, a Danielek építették reneszánsz stílusban, azonban az épület legfeltűnőbb része a 19. század végi pompás fa terasz. A Daniel-család még 1946-ban eladta az épületet két helyi családnak, így már az ő leszármazottaik, Rácz Attila és felesége, Lilla igényelte vissza az épületet, és alakítottak ki benne kastélyszállót. A beruházás annyira sikeres volt, hogy a család a közeli egykori Bethlen-kastély hasonló felújítását és hasznosítását tervezi.

A szálló egyik szobája. Kép forrása

A látszólag egyszerű épület belseje több értékes részletet rejt: az épület mai képét egy 1669 és 1680 közötti felújítás határozza meg, mikor Daniel Mihály és felesége, Haller Judit átépítették a kastélyt. Ekkor készültek a most feltárt és helyreállított falfestések is, amik egy erdélyi fejedelem életét mutatják be: többek között búcsúját feleségétől, majd az éves adó elvitelét Konstantinápolyba. A szálló nyolc szobáját és a közös helyiségeket neves belsőépítészekkel alakították ki, így valóban különleges szobákban pihenhet, aki meglátogatja Háromszék már nevében is hangulatos, Erdővidék nevű részét.

A kastélyszálló reneszánsz bejárata. Kép forrása