Egy polgárváros múzeuma: a soproni Lenck-villa

Az újjáépített télikert és hűlt helye a felújítás előtt. Képek forrása

A soproni belváros és a pályaudvar között a 19. század végén épült ki a város új negyede. A területen végighúzódó, parkosított Deák téren és az onnan nyíló utcákban reprezentatív bérházak, közintézmények és villák épültek. Ezek közé tartozik a kereskedő Lenck-család által építtetett "nyári lak", ami valójában a történelmi Magyarország egyik legpompásabb nagypolgári villája. A nyári lakot nem sokáig élvezhette a  család, ugyanis 1907-ben egy bankügylet miatt csődbe mentek, és a házat kénytelenek voltak eladni a Soproni Régészeti Egyesületnek. Az Egyesület nagy gondossággal alakította át a villát múzeummá, a kertben a város középkori, reneszánsz és barokk kőemlékeit gyűjtötték össze. Az azutáni évtizedekben a villa-múzeum állapota fokozatosan romlott, végül 2006-ban életveszélyessé vált, és be kellett zárni. A felújításra 2018 és 2020 között került sor, így ma újra a Soproni Múzeum működik az épületben.

A villa az 1484-ből származó Pék-kereszttel. Kép 

Az épületet a soproni születésű, de Bécsben tevékenykedő Otto Hofer tervezte. Jól mutatja, hogy a város építészetileg jobban kötődött a közeli Bécshez, mint Budapesthez. 

A télikert visszaépítése. Kép forrása

A villa talán legnagyobb értéke a fantasztikus öntöttvas télikert. Elsőként ez a szerkezet vált életveszélyessé, ezért 2004-ben elbontották, viszont az elemeit természetesen megőrizték. A visszaépítés tervezésekor nagy kérdés volt, hogy az akkor már több mint egy évtizede raktárban lévő elemek milyen állapotban vannak. Szerencsére kb 90%-ban felhasználhatók voltak, az összeépítés természetesen hatalmas szaktudást igényelt. 

Az elkészült télikert. Kép forrása

Az épület díszterme. Kép forrása

A ház belsőépítészeti kialakítása is egyedülálló, a hasonló budapesti villákat is megszégyeníti. Jól mutatja, hogy Sopron vezető rétege micsoda gazdasági erővel rendelkezett a 19. század végén. A város a múzeumnak egyébként mindig nagyon jó gazdája volt, a 2006-os bezárás óta folyamatosan kereste a lehetőségeket a felújításra, illetve, ahogy az a télikertnél is látható volt, igyekezett minden építészeti értéket megőrizni a kedvezőbb időkre. A felújítási terveket egy, a villát, sőt az építész bécsi műveit is jól ismerő soproni iroda, az A2 építésziroda készítette, Fekete Szilárd vezetésével. A belsőépítészeti-múzeumi kialakítást a legismertebb magyar múzeumi tervezőcég, a Narmer alkotta.

A villa-múzeum átriuma. Kép forrása

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) matuzsálem a Múzeumkertben. Kép forrása

Az együttes különleges értéke a hozzá tartozó hatalmas kert, ami mára a soproni Múzeumkert lett. Nem csak az óriási famatuzsálemek különlegesek, hanem, hogy az elmúlt évszázadban több veszélyeztetett történeti kőemléket, gótikus kereszteket, reneszánsz sírköveket, barokk lépcsőket is elhelyeztek itt, a kertet határoló külső városfal mentén. Ez a kert is eléggé elbozótosodott az utóbbi évtizedekben, de most ennek felújítása is megtörtént. Több olyan fát is ültettek, amik majd száz év múlva különleges matuzsálemekké nőhetnek.

A gótikus Pék-kereszt 1484-ből és az evangélikus temető áthelyezett reneszánsz sírkövei. Kép forrása

Évszázados fák, jegenyetölgy és juhar a sirkövek előtt. Kép forrása

A kert gépészeti szempontból is értékes szökőkútja is újra működik. Kép forrása

Múzeumkerti rendezvény. Kép forrása

Bár az együttes és magas színvonalú építészeti keret, de önmagában nem sokat érne, ha nem lenne benne élet. A Soproni Múzeum erről is gondoskodik, a kiállítások mellett egymást érik a rendezvények, vezetések, ismeretterjesztő előadások, koncertek. Az egykori Lenck-villa így vált Sopron kulturális életének eleven központjává.