Budapesti átjáróházak - Az utolsó békebeli passzázs
A hangulatos, mégis üresen álló passzázs. Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Az Architextúra vlog legújabb epizódjában Budapest legszebb, legérdekesebb átjáróházait mutattuk be. Ezek közül a legutolsó békebeli passzázs kevéssé ismert, a Párizsi utcát és Petőfi Sándor utcát köti össze.
A passzázst rejtő bérház. Kép forrása
Az egykori főpostával szemben álló elegáns épület mintha egy Poirot-epizódból bukkant volna elő. Kőburkolatos, szép arányú homlokzata a lekerekített sarokkal a modern építészetet nem kedvelők tetszését is elnyeri. A nagyatádi MEZ cérnagyár bérháza az egyik utolsó békebeli épület, 1938-39-ben tervezte Gerlóczy Gedeon, az építkezést 1940-ben kezdték el.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A hétemeletes (az utolsó két emelet visszaugrasztott tetőteraszos úgynevezett penthouse-szint), órási bérház földszintjén passzázst alakítottak ki, ami a Petőfi Sándor utcát köti össze a Párizsi utcával. A passzázs az udvarok alatt elhelyezett kis kupolákon keresztül kapja a természetes fényt. A világos, kellemes hatású passzázs üzlethelyiségei viszont szinte teljesen üresek. Ennek oka összetett, a belváros általános kiüresedése csak részben ad magyarázatot. A passzázst ugyanis elkerülte a környék pár éve tartó fellendülése, hiába fekszik a Váci utcától, Szervita tértől vagy épp a Párisi udvartól pár lépésre, egyszerűen kiesik a város életéből.
A bérház előcsarnoka. Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A passzázs két végén nyílnak a bérlakásokhoz vezető előcsarnokok és lépcsőházak. Az üvegkapukon keresztül jól rá lehet látni Metky Ödön reliefjeire. Az itt ábrázolt népi szőtteseket készítő alakok jól illenek mind a megrendelő cég profiljához, mind az akkori korszellemhez.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A passzázst megvilágító üvegkupolákat ugyanaz a Haas és Somogyi cég készítette, ami a közeli Párisi udvar üvegeit - más stílusban, de ugyanolyan minőségben.
Gerlóczy Gedeon tervezte villa a Napraforgó utcában. Kép forrása
Ki is volt Gerlóczy Gedeon, a házat, illetve a passzázst tervező építész? Pályáját a korszak egyik vezető (mára szintén kissé elfeledett) építészénél, Hültl Dezsőnél kezdte, és ahogy mestere, ő is egyre inkább a modern építészet bűvkörébe került, de épületei mégsem sivárak, mindegyiken megfigyelhető az elegancia és az igényesség. A gazdag építészeti életmű mellett úgy emlegetik, hogy a "képmentő építész". Ugyanis ő mentette meg Csontváry képeit, mikor a zaklatott életű festő halála után lomtalanítani akarták az egykori műtermet. A hatalmas méretű vásznakat fillérekért vásárolta meg és őrizte évtizedeken át lakásában. Így készülhetett az a megdöbbentő kép is, a hatalmas Csontváry festmények láthatók - egy építész zsúfoltan hangulatos szobájának falán:
Gerlóczyék Galamb utcai lakása, a Csontváry festményekkel. Kép forrása