Budapesti átjáróházak - A Párisi udvar
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Az Architextúra vlog legújabb epizódjában Budapest legszebb, legérdekesebb átjáróházait mutattuk be. Ezek közül a leghíresebb a Ferenciek terén álló Párisi udvar.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A környék már évszázadok óta a város legfrekventáltabb kereskedelmi negyede. Már a reformkorban több átjáróház, illetve fedett passzázs épült itt, a leghíresebb a Brudern-bazár épp a mai épület helyén állt.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A belváros mai arculata a 19. század végén alakult ki, mikor az Erzsébet-híd építése miatt rendezték a környéket. Jelentős bontások árán alakult ki a mai impozáns térsor a hídra vezető út menti Klotild-palotákkal, és a kiszélesített Kossuth Lajos utcával. Az átalakuló, felértékelődő telkekre a legvagyonosabb polgárok és pénzintézetek építkeztek.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Így tett a Belvárosi Takarékpénztár is, miután sikerült az egyik legjobb fekvésű telket megszereznie. Magánépítkezéseknél szokatlan módon tervpályázatot írtak ki, amit Schmahl Henrik, Hamburgból származó, de hazánkban tevékenykedő építész nyert meg. A ház többfunkciós volt: a földszinten és a félemeleten a takarékpénztár helyiségei, az emeleteken pedig elegáns bérlakások kaptak helyet. Az épület igazi különlegessége viszont a fedett üzletutca, vagyis passzázs volt, ami átlósan szeli át az épületet összekötve a Ferenciek terét a Petőfi Sándor utcával. A házat 1909-ben adták át, ahogy arra a sarokbejárat feletti mozaik is utal.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Az épületbe belépve különleges világ tárul elénk. Schmahl jellegzetes formanyelvet fejlesztett ki, az arab-mór stílus és a velencei gótika egyéni keverékét. Hasonló formanyelv figyelhető meg az általa tervezett többi épületen is, így az Uránián, a Rákóczi úti bankszékházon, vagy akár a veszprémi könyvtáron is.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A passzázst különleges fényvisszaverő üvegtető fedi, ami a Haas és Somogyi cég saját fejlesztése volt. A kettős tető fölött a ház udvara helyezkedik el. A passzázsból nyílnak a lépcsőházak is, amik az egykori bérlakásokhoz vezetnek.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A belvárosi kereskedelem hanyatlása a házat is érintette, a rendszerváltás után a passzázs legtöbb üzlethelyisége üresen állt. Egyedül az utcai frontra néző Jégbüfé működött, egyfajta szocialista időkapszulaként a 2016-ig.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Az épület felújítása 2016-ban kezdődött, a szálloda 2019-ben nyílt meg. Azóta a passzázs nem szolgál közforgalmi célokat, hanem a hotel halljaként üzemel.
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu
A homlokzat kerámia elemeit a pécsi Zsolnay gyár szállította, azonban a passzázs kialakításakor német cégeket kért fel Schmahl Henrik, aki a visszaemlékezések szerint mindig kissé fellengzős idegenként viselkedett hazánkban. Így a belső padló és falburkolatokat külföldről szerezték be, aminek írásos nyomait ma is láthatják a szemfüles vendégek.