Szende András
Szende András

tájépítész

Beton helyett barokk: Frankfurt új óvárosa

Az egykori épületek újjáépítésére, vagyis a rekonstrukcióra gyakran úgy tekintünk, mint egy provinciális kelet-európai jelenségre, aminek segítségével a történelem vesztes oldalára került népek "sosem volt dicsőséget hazudnak maguknak". Ez természetesen nem igaz, ahogy számos nyugat-európai példa is bizonyítja. Az utóbbi évek legnagyobb, egész városnegyedre kiterjedő ilyen beruházása Frankfurtban történt.

Az 1974-ben épült és 2009-ben lebontott új városháza, és a helyére visszaépített piactér. A gif elemeinek forrása.


A Majna-parti Frankfurtot, a német-római császárok koronázóvárosát - a többi német városhoz hasonlóan - szinte teljesen lerombolták a második világháború bombázásai során. A város közepe, a Römer-domb, ahol a koronázási ünnepségeket és felvonulásokat tartották, gyakorlatilag teljesen megsemmisült, ugyanis az itt álló középkori épületek favázas szerkezettel épültek. A háború utáni évtizedekben több épületet is helyreállítottak, azonban az egyik legnagyobb üres területre egy olyan "szörny" került, ami ellen már megépülése idején is hevesen tiltakoztak a frankfurtiak.

Az új városháza, mögötte a gótikus székesegyház. Kép forrása.

A brutalista stílusú épület a hetvenes éveki lakótelepek hangulatát csempészte a város közepébe. Ráadásul épület tervezőjének jó szándékú próbálkozásai is balul sültek el: a középkori árkádokat megidéző átjárók - a panelházak sötét zugaihoz hasonlóan - ideális terepet jelentettek az utcai bűnözőknek. Az épületet végül a negyvenedik évét sem élte meg: 2009-ben lebontották, hogy helyére visszaépítsék az ott állt utcákat-tereket. Az újjáépítésre kiírt városrendezési pályázaton fontos szempont volt a korábbi óriási épület helyén a kisméretű, zeg-zugos telkek kialakítása, és azokon vegyes használatú épületek építése, az emeleten lakásokkal, a földszinten üzletekkel.

A területet mutató térkép. A sötétebb épületeket eredeti formájukban építették vissza, a világosabbak "utánérzések". Kép forrása.

A visszaállított negyed a középkori városokba hagyományosan "bekukkantó" gótikus templomtoronnyal. A képen jobbra látható barokk épület rekonstrukció, vagyis az ott egykor állt épület mása. A többi épület csak a régi hangulatot - egyébként nagyon sikeresen - idéző, de egyértelműen mai formálású épület. A kép jól mutatja, hogy az utcakép, a városszövet helyreállításához nem feltétlenül szükséges az összes épületet eredeti formájában visszaépíteni. Kép forrása.

Az újjáépített  "arany mérleghez-ház" szinte még cementporos állapotában 2018 őszén. A negyed több híres - és a XIX. század végén egyébként az utolsó szögig dokumentált - épületét rekonstruálták, így a képen láhatón kívül az olyan költői nevű házakat, mint "a hajfonathoz", "az arany bárányhoz" vagy a "vörös ház". Kép forrása.

A "három rómaihoz" ház földszintje. Itt azt a rekonstrukciós módszert követték, hogy az eredeti reneszánsz épületből megmaradt díszesen faragott köveket visszahelyezték, de az azonos anyagból készült új kiegészítéseket simán, "faragatlanul" hagyták. Kép forrása

Rekonstrukció - másképpen. A képen látható tömbben visszaállították az eredeti telkeket, az épületek az korábban itt állt épületek szintszámát, tetőkialakítását követik. Még a felhasznált anyagok is a vidékre jellemzők, vörös homokkő és terméspala. A részleteket megfigyelve viszont egyértelműen látszik, hogy ezek új épületek. Kép forrása.

A városnegyed építés alatt a dóm tornyából 2017 tavaszán. Kép forrása.

A projekt az egyes épületek újjáépítésének kérdésénél jóval több. Még a rekonstrukció elvi ellenzői is elismerhetik, hogy az így létrejött környezet kellemesebb, valódi, többfunkciós város lett, szemben a korábbi állapottal, ami a második világháború utáni (város)építészet szinte összes problémáját magán hordozta. A projekt egyébként gazdaságilag is sikertörténet, bár ez a világ egyik legprosperálóbb városában nem meglepő: a városi területen csak a kialakított 65 lakás eladása 90 millió euró bevételt jelentett az önkormányzatnak. A negyedet 2018 szeptember végén két napos ünnepséggel nyitották meg, már az első napon 250 ezer ember sétálta végig a régi-új utcákat.

Frankfurt látképe a Majna túlpartjáról. Jól látszik, hogy a városháza "ikertornyai" mennyire nem illeszkedtek a városképe (ahogy a folyóparti, szintén háború után épült lakóházak igen). De már ez a kép is történelem... Kép forrása.