Bazár és rendezetlenség, kevés kivétellel: a budapesti portálok

A budapesti portálok rendezésére számos ötlet és terv született már, de a helyzet semmit sem változott: egykor elegáns főútjaink inkább emlékeztetnek egy balkáni város bevásárlóutcájára, mint egy nagyvárosi bulvárra.

Budapest is lehetne, de mégsem az: a lipcsei körút üzletportáljai. Kép forrása

Az üzletportálok - és általában a belvárosi épületek földszinti sávja - alapvetően meghatározza a városképet, ugyanis a legtöbb városhasználó, turisták és helyiek egyaránt itt szerzi legtöbb benyomását az adott településről. Ezért is alapvető ennek a zónának a rendezettsége, igényessége. Sajnos Budapest ezen a téren rendkívül rosszul áll. Átépített nyílásrendszer, egész homlokzatrészeket betakaró portálszekrények, rikító színű és sokszor átfestett, cserélt táblák láthatók mindenfelé. Ráadásul sok az üres üzlethelyiség, vagy a rossz színvonalú, igénytelen bolt még a legkiemeltebb helyeken is. Utóbbi nagyrészt gazdasági kérdés, viszont a szabályozás az adott önkormányzat feladata - lenne, hiszen sok helyen a szabályozásban is tiltják például épülettagozat takarását, csak a betartásra nincs igény és/vagy lehetőség. 


Portálok az Erzsébet körúton. Kép forrása

Az elmúlt években számos elképzelés született a helyzet megoldására. 2009-ben egy grafikuscsoport elkészítette a Kossuth Lajos utca üzletsorának új tervét. Az üzletek feliratai, logói egységesen, visszafogottan, mégis jól felismerhető módon jelentek volna meg, de kiszabadításra kerültek volna a rátett portálszekrények alatt rejtőző épülettagozatok, amik természetesen az épület homlokzatának szerves részét alkotják. 2016-ben az akkori fővárosi önkormányzat elindította a nagykörúti portálprogramot - ez a Kossuth utcai elképzelésekhez hasonlóan szintén hamvába holt. 

Az Andrássy úton valamennyivel jobb a helyzet. Kép forrása

A város főbb útvonalait tekintve elmondható, hogy legrosszabb állapotban (egyébként is) a Rákóczi út van, de a nagykörúton is elég rémes a helyzet. Az Andrássy úton nagyságrendekkel jobb a kép, ez a kerületi főépítészi hivatalnak köszönhető, valamint annak, hogy az ott megtelepedő magas (ár)színvonalú üzletek nem engedhetik meg maguknak a szedett-vedett utcaképet. Bár hiba lenne azt gondolni, hogy a rendezett portál a luxusüzletek kiváltsága. Hasonló program indult pár éve a Bartók Béla úton is - az eredmények ott is láthatók.

Üzletportálok a bécsi skót-templom (Schottenkirche) mellett. Kép forrása

A szigorúan szabályozott portálok ellen gyakori érv, hogy akkor az egyes üzleteknek nem lesz megfelelő helyük a feliratok számára. Jól látható, hogy ezt is meg lehet oldani, Bécsben még barokk házakon is viszonylag nagy méretű feliratokat lehet elhelyezni, de ezek mégsem zavarók, ugyanakkor nagyon jól láthatók.

Az egykori Hiradó-mozi az Erzsébet körúton a hatvanas években. Kép forrása

A budapesti portálok építészeti átalakítása már az 1920-as években elindult, az akkor nyíló mozik, színházak, éttermek és üzletek számára a historizáló épületek viszonylag kis földszinti nyílásai nem voltak már megfelelők, és az akkori építéstechnológia lehetővé tette a nagyobb távolságok áthidalását. Az ekkor készült, építészetileg magas színvonalú és elegáns portáljainak egyik legszebb példája az egykori Hiradó mozi bejárata az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkán. A különleges kialakítás valóban szétzilálja a fölötte látható visszafogott neoreneszánsz homlokzatot, azonban eredeti állapotában és megvilágításával valóban a körút egyik látványossága volt. 

A Kossuth Lajos utca portáljai. Kép forrása

A legtöbb belvárosi főútvonal állapotára egyszerűen nincs mentség. Erre legszemléletesebb példa a város tulajdonképpeni tengelyének, a Kossuth utca-Rákóczi út vonalának állapota. Az ízléstelen és igénytelen portálok között szinte oázisként bújik meg a patinás budai cukrászda első pesti fióküzlete. Ez a házsor az Erzsébet-hídhoz kapcsolódó városrendezés során épült ki, mikor az utcát mintegy hat méterrel kiszélesítették. Az ekkor elkészült bérpaloták már két szintes üzletekkel, tágas portálokkal épültek fel, hasonlóan a címlapon látható lipcsei épületekhez. Az épületet tartó masszív szegecselt acélgerendákat a cukrászdában meg is lehet tekinteni falatozás közben. Jól láthatóan ez a környék egyetlen olyan üzlethelyisége, ami máig tágas, két szint belmagasságú, mindenfelé átépítések, átalakítások láthatók. Sok kétszintes belvárosi üzlet emeletén szükséglakásokat alakítottak ki, ezeket a későbbiekben kiadták, átépítették, vagy éppen üresen állnak. 

A Kossuth utcai Ford-szalon 1927-ben és napjainkban. Képek forrása

A Kossuth utca virágzását és tönkremenetelét jól szemlélteti a cukrászdával szomszédos épület sorsa. Az egykor parádés, két emeletes autószalon a húszas évek egyik legszebb pesti üzlete volt. Sokáig üresen állt (ahogy az alsó képen is látható), ma egy butik üzemel itt, viszont az emelet továbbra is üres. A legtöbben nem is sejtik, hogy ez a két szint egykor egybetartozott, erre már csupán az elegáns, a ház bejáratával egybeépített portál oszlopai utalnak. 

Deák Ferenc utcai portálok. Kép forrása

Egységes és rendezett portálok Budapesten csak egy helyen, a Deák Ferenc utcában találhatók összefüggően, egy korábbi ingatlanfejlesztési projektnek köszönhetően. Az utcában csak felső kategóriás boltok működnek, ezek logói és feliratai egységes, arany színben jelennek meg a fekete háttér előtt. Luxusüzletek, nekik telik ilyesmire - legyinthetnénk, de valóban igaz a régi megállapítás, hogy az igényesség és ízlés nem pénztárca kérdése, hiszen egy egyszerű kis üzlet is kialakíthat rendezett portált - különösen, ha ezt az építési hatóságok is előírják.