Az ördöglovas megújult kastélya

A kastély udvara. Kép forrása

A Sándor-grófok, noha nem tartoztak az ország legkiemelkedőbb vagy épp leggazdagabb arisztokratái közé, mégis "köznévvé váltak": budai palotájuk ma a köztársasági elnök hivatalának ad otthont. Emelett egy - a közeljövőben szintén felújításra kerülő - esztergomi palotát és a Komárom megyei Bajnát birtokolta a család. A leghíresebb, vagyis inkább leghirhedtebb Sándor gróf Móric, az "ördöglovas" volt: lovával falakat, szekereket ugratott át, sőt  még a kastély emeleti erkélyéről is leugratott, ami a ló halálát okozta. A mutatványok egészen 1850-ig tartottak, amikor is Linz mellett egy rosszul sikerült ugrás során Móric súlyos sérüléseket szenvedett, fejsérülése miatt elméje teljesen elborult (ha ugyan addig nem volt őrült). Ezután a döblingi elmegyógyintézetbe szállították, ahol 1878-ig élt. Ami a kastély szempontjából érdekesebb, hogy a gróf felesége Metternich Leontina, a híres-hírhedt kancellár lánya volt. Az előkelő házasság miatt építette át az ördöglovas a korábbi szerényebb épületet, Hild József tervei alapján. A hosszas elhanyagoltság után történt felújítás még az átadás előtt rangos műemlékvédelmi díjban részesült. 

A kastély kerti homlokzata, a hagyomány szerint innen ugratott le Sándor Móric. Kép forrása

A nemes arányú, egyszerűségében is elegáns kastélyt egy egyemeletes főépület és az ahhoz aszimmetrikusan csatlakozó földszintes szárnyak alkotják, amik egy díszudvart képeznek (a nyitóképen látható). A kastély déli oldalához narancsház csatlakozott, legfőbb belsőépítészeti értékei az olasz díszletfestők által készített falfestéses termek voltak. A magyar "kastélysors" évtizedei gyors állagromlást és ennek következtében statikai problémákat okoztak, amiknek éppen ezekre a festésekre nézve volt komoly következményük. A kastély felújítása már évtizedek óta tart, az intenzív munkák 2018-ban kezdődtek, ezek zárultak le a napokban. A munkák tervezője végig Erő Zoltán és Szilágyi Klára volt. 

Az etruszk-terem a munkák megkezdése előtt és az átadáskor. Képek forrása

A kastély legnagyobb problémáját a statikai gondok jelentették. A képpár alsó felén is látható, hogy a boltozatok fölötti feltöltést kihordták, hogy tehermentesítsék azt, ami persze csak ideiglenes megoldásnak volt jó. A zárófödémet is el kellett bontani a sérülések és a sorozatos beázások miatt. Ráadásul így komoly értékek sérültek meg, vagyis sérültek volna meg, ha lelkiismeretes szakemberek nem lépnek közbe.

A Raffaello-terem mennyezetfestése 124 darabban a földön és visszahelyezve. Képek forrása

A legkalandosabb sorsa a díszteremnek volt, amit nevét onnan kapta, hogy a milanoi Scala díszletfestője, Alessandro Sanquirico Raffaello festményei alapján festette ki a mennyezetet. Ez a festés, illetve a felette lévő födém 1974-re olyan rossz állapotba került, hogy Illés János-Szentesi Róza restaurátor-házaspár leválaszotta és 124 darabra vágva otthonukban megőrizték. Most, 46 évvel később fiúk, a Boromisza Péter restaurátor végezte a helyreállítást, a darabok "összerakását" és visszahelyezését (a munka kulisszatitkairól rövid film is készült).

A földszinti előcsarnok. Kép forrása

A korábbi évtizedekben megszokottól eltérően a mostani kastélyfelújítások már a belsőépítészeti munkákra, a berendezésre is kiterjednek. Bajnán is berendezett, "élő" termeket láthatunk, sőt, a konyha és a történeti kiszolgálóegységek, mint a fűtőfolyosók is megtekinthetők. 

A kápolna a felújítás előtt és után. Képek forrása

Az épületegyüttes a dombos tájban. Kép forrása

A mostani átadással még nem ért véget a munka: a kép jobb szélén lévő narancsház - és pálmaház felújítása még hátra van, ahogy az előtte lévő kertrész rekonstrukciója is csak most következik. 

Frissítés: a kastély állapota jól tanulmányozható az 1978-as Ménesgazda című film itt játszódó jeleneteiben: