A világ legszebb koncerttermei
Újévi koncert a bécsi Musikverein (zenekedvelők egyesülete) aranytermében. Kép forrása
Bécs, Musikverein (1870, Theophil Hansen)
Az épület a híres dán építész, Ybl Miklós mestere, Theofil Hansen tervei alapján épült a nagy körúti átépítési projekt keretében, ami egész Közép-Európa városépítészetét befolyásolta. Maga az épület nem a Ringen, a körúton, hanem attól egy háztömbbel beljebb, a Karsplatzon áll. A Gesellschaft der Musikfreunde, vagyis a zenebarátok társasága építette és üzemelteti azóta is az épületet, aminek nagytermében 1939 óta tartják az újévi koncerteket (való igaz, nem túl jó ómen, hogy az 1939-es esztendőt köszöntötték először a rendezvénnyel). A neoreneszánsz terem akusztikailag és esztétikailag is kiváló, Hansen olyan, úgynevezett cipősdoboz alakú teret alkotott, amit a mai számítógépes tervezés korszakában is legmegfelelőbbnek számít.
London, Royal Albert Hall (1871, Francis Fowke)
Skyfall filmzene-koncert a nagyteremben. Kép forrása
A londoni Royal Albert Hall, noha már több mint 150 éves, igazi modern multifunkcionális rendezvényterem. A hatalmas, eredetileg 9000 nézőt befogadó nagyteremben komoly - és könnyűzenei koncerteket, filmpremiereket, divatbemutatók, állami ünnepségeket, sőt, box és teniszmeccseket is rendeznek. Az épület az "Albert-kultusz" egyik példája, a gyászoló Viktória királynő emlékművek és intézmények egész sorát alapította 1861-ben meghalt férje emlékére. A ma is bravúrosnak és impozánsnak számító nézőtér egy korai vasszerkezetű tetőszerkezetnek köszönhetően épülhetett ilyen hatalmas méretekben, tulajdonképpen egy fedett amfiteátrumról van szó. A rendezvény jellegétől függően a "küzdőtéren" székeket vagy éppen egy boxringet helyezhetnek el. A kiváló akusztikájú és a világ egyik legnagyobb orgonájával rendelkező termében Richard Wagner és Szergej Rahmanyinov vezényelte saját műveit, de itt mutattak be négy James Bond filmet és itt boxolt Muhammad Ali, itt tartott beszédet Einstein és Churchill is.
New York, Carnegie Hall (1891, William Tuthill)
A nagyterem koncert idején. Kép forrása
Az 1891-ben megnyitott koncertterem máig a legendás alapító, Andrew Carnegie nevét viseli. A szegény skót munkásfiú 12 éves korában vándorolt ki az Egyesült Államokba, és az építés idején a világ második leggazdagabb embere volt, John D. Rockefeller után. A koncertterem az acélmágnás hatalmas jótékonysági programjának részeként épült, több egyetem, könyvtár és koncertterem mellett. Az épületet ötnapos fesztivállal nyitották meg, a vendégkarmester Csajkovszkij volt. A későbbiekben itt volt a premierje Gershwin, Bartók és Richard Strauss több művéne is. Az olasz neoreneszánsz stílusú épület ma már New York városának tulajdonában van.
Budapest, Zeneakadémia (1907, Korb Flóris, Giergl Kálmán)
Zenekari próba a nagyteremben. Kép forrása
Az 1907-ben megnyitott épület a Zeneakadémia harmadik otthona. A szecessziós épület kívül-belül igazi összművészeti alkotás, a lépcsőházakban különleges Zsolnay-kerámiaelemek, az előcsarnokokban a gödöllői művésztelep alkotóinak falfestései, a főhomlokzaton szobrok egész sora található. A ház nemcsak művészetileg, hanem technikailag is érdekes, ugyanis ez az ország egyik legelső vasbeton szerkezete. Különösen merész a nagyterem mélyen belógó első emeleti erkélye. A szerkezetterveket Zielinski Szilárd, a vasbaton első magyar alkalmazója készítette. A nagytermet az épülettel együtt 2011 és 2013 között felújították, ekkor állították vissza a korábbi felújítások során kissé átalakított színvilágot is.
Barcelona, Palau de la Música Catalana (1907, Lluís Domènech i Montaner)
A nagyterem. Kép forrása
A barcelonai Orfeo Catalá kórust 1891-ben alapították, a katalán újjászületési mozgalom részeként. A kórus megbízásából épült a zenepalota is, ami építészetileg is magában hordozza a nemzeti újjászületés eszméjét. Építésze, Lluís Domènech i Montaner alkotta meg azt a Modernisme Català-nak nevezett nemzeti stílust, amit Antoni Gaudí is követett. Ez az irányzat régióra jellemző gótikus építészetből, a szecesszió áramlataiból és a modern szerkezetek és alaprajzi elvek alkalmazásából állt össze. A zenepalota épületén is megfigyelhetők mindezek, különösen a nagytermen, ugyanis maga a ház két keskeny belvárosi utca sarkán áll, így kevésbé észrevehető. A belső térben viszont szinte zavarbaejtően hullámzanak, kavarognak a gótikus és szecessziós elemek, miközben - ahogy a képen a mennyezeten is látszik - az épület már korszerű módon, acélgerendákból és vasbetonból épült.
Sydney, Operaház (1973, Jørn Utzon)
Az operaház koncertterme. Kép forrása
A Sydney Operaház, nevében ellentétben rendezvénytermek egész sorát rejti. Az 1500 férőhelyes színházterem mellett többek között egy 2.700 férőhelyes koncertterem is található a "vitorlák alatt". Az operaház épülete egy külön írást is megérne, az 1957-ben kiírt pályázatot a dán Jørn Utzon nyerte különleges, vitorlákra emlékeztető tervével. Az építkezés mind idejét, mind költségeit tekintve is bőven kinőtte a kereteket: az operaház a tervezett 7 millió dollár helyett 102 millió dollárba került (!) és a tervezettnél tíz évvel később, 1973-ban avatta fel II. Erzsébet. Utólag visszatekintve a projekt mégis sikertörténet, hiszen a világ talán legismertebb és legszebb modern épülete készült el a Sydney-öbölben. Hasonlóan máig kiállják az idő próbáját a belső terek is, ami a korszak kevés épületéről mondható el.
Budapest, Művészetek Palotája (2005, Zobóki Gábor, Russel Johnson)
Előadás a Nemzeti Hangversenyteremben. Kép forrása
A 2002 és 2005 között épült Müpa nagyterme sokak szerint a világ egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme. Formája ugyanolyan "cipősdoboz", mint a Hansen tervezte bécsi Musikverein nagyterméé, de itt külön akusztikai tervező is közreműködött, az amerikai Russel Johnsohn, akinek cége koncerttermek tucatjait tervezte Szingapúrtól Anglián át Svájcig. Az így elkészülő termek valamennyire hasonlítanak is egymásra (különösen a luzerni hasonlít leginkább a budapestire), de természetesen ezek a koncerttermek mindig illeszkednek az adott épület építészeti arculatába, amit jelen esetben Zobóki Gábor tervezett. A teremben egyébként 1563 ülő és 136 állóhely található.
Pécs, Kodály központ (2010, Építész Stúdió, Hőnich Richárd, Keller Ferenc)
A Pannon Filharmonikusok koncertje. Kép forrása
A központ a 2010-es kultúrális főváros program keretében épült, a belváros és a Zsolnay-negyed közé, részben városfejlesztési céllal, de a város régóta fennálló "koncertterem-hiányát" is orvosolni kívánták. A nagyterem közel ezer férőhelyes, emellett további két kisebb terem van az épületben. A kiváló akusztikájú helyiségben azóta komoly - és könnyűzenei koncertek sorát rendezték, de konferenciákat is tartottak itt. Az intézmény tehát jól működik, a városfejlesztési szándékot - a Zsolnay-negyed és a belváros összekötését, a környező terület felértékelését viszont sajnos kevéssé váltotta valóra eddig.