A legszebb magyar kálváriák
A selmecbányai kálvária. Kép forrása
A kálvária sajátos, jellegzetesen katolikus építészeti műfaj. Eredetileg azt a jeruzsálemi dombot jelenti, ahol Krisztus kereszthalált halt (héber neve golgota), de a 17-18. században építészeti köznévvé is vált: azokat a kápolnákat, és az ahhoz vezető keresztúti állomásokat jelenti, ahol a hívők felzarándokolva átélhették, átérezhették a nagypénteki történéseket. A kálváriák az ellenreformáció idejének jellegzetes építményei, amikor, főleg jezsuita hatásra nagy hangsúlyt fektettek a drámaiságra, a személyes átélésre, és ezeknek kellett megteremteni az építészeti kereteit. A kálváriák gyakran valóban nagyon festőiek, általán a legmeredekebb, környező tájból leginkább kiemelkedő dombokra építették ezeket, vagy ahol sík volt a terep, kis dombszerű építményeket létesítettek. A kálváriákat a keresztút 7 vagy 14 állomása (stációja) és a keresztrefeszítés szoborcsoportja alkotják (Jézus a két latorral, néhol Szűz Mária és János apostol alakjával). Sok helyen külön Szent-Sír kápolna is épült, szintén a jeruzsálemi előkép alapján. Nagyobb városokban ezt kápolnákkal, sőt, remetelakokkal is kiegészítették, utóbbiak lakói az együttesek fenntartását, gondozását végezték. A történelmi Magyarország szinte minden katolikus településén van kálvária, így a válogatás nem volt könnyű.
Selmecbánya
A kálvária-együttes. Kép forrása
A selmeci kálvária a nagymúltú bányászvárossal szemközti hegyen található, igen festői hatást kelt, ahogy az a Csontváry-festményen is látható. Az együttes a helyi jezsuiták kezdeményezésére épült 1744 és 1751 között, a város tehetős polgárainak adományaiból. A hegyen két templom (alsó- és felső), 19 stáció-kápolna található, valamint egy fedett "szent lépcső", ami a jeruzsálemi helytartói palotát imitálja. Ezen keresztül lehet feljutni Pilátus "udvarába", ahol a fogságba vetett Jézust bemutatták a tömegnek. Az együttest ezen kívül számos szobor is kiegészíti, valamint a gyönyörű, idős fák egy rendkívül különleges építészeti-tájépítészeti alkotássá teszik.
Pécs
A város fölé emelkedő Kálvária-domb. Kép forrása
A pécsi kálvária kisebb méretű, de építészeti színvonalában és drámai elhelyezkedésében nem marad el a felvidékitől. A belváros fölötti meredeken kiemelkedő sziklatömbre 1701-ben épült kálvária, szintén a jezsuiták kezdeményezésére. Az itt álló épületet több, mint száz év múlva, 1812-ben cserélték le, ekkor épült a klasszicista kápolna, a Szent-sír barlang és a stációk. Ez hazánk egyik első klasszicista épületegyüttese. Az építkezés finanszírozója Ábel József, jómódú takácsmester volt, aki végrendeletében jelentős összeget hagyott erre a célra. Igen gyakori, hogy adományozók, végrendelkezők által biztosított forrásokból épültek a kálváriák. A stációk elől az egész városra lenyűgöző kilátás nyílik, az együttes szépségét a stációk közé telepített mandulafák is fokozzák.
Kismarton, Hegytemplom, másnéven Hadyn-templom
A különleges épület a városközpont felől. Kép forrása
A történelmi Magyarország legkülönlegesebb kálváriája, sőt egyik legkülönlegesebb épülete a kismartoni Hegytemplom, amit az ott eltemetett zeneszerző miatt Haydn-templomként is emlegetnek. Az épület tulajdonképpen egy mesterséges domb, aminek tetején egy külön kápolna helyezkedik el. A kápolnához "föld alatti" (valójában mesterségesen felépített) barlangszerű folyosókon lehet feljutni, itt helyezték el az egyes stációkat. A különleges együttest 1707-ben építtette Esterházy Pál herceg. Haydn-t 1820-ban temették el az egyik kápolnában, földi maradványai számára 1932-ben épített külön kápolnát az eredeti építtető névrokona, V. Esterházy Pál herceg.
Stáció a "barlangban". Kép forrása
Tata
Az együttes a geológiai bemutatókert felől. Kép forrása
A tatai kálvária-domb különleges, többféle okból is védett terület. Egyrészt természetesen maga a barokk kálvária miatt, amint Fellner Jakab, a magyar barokk egyik legjelentősebb mestere tervezett. A kápolna egy középkori templom maradványainak felhasználásával készült, így egy korai leletmentésnek is tekinthető. A domboldalban ráadásul komoly geológiai és régészeti emlékek láthatók, ugyanis már az őskorban kőbányaként használták a területet és az akkor ipari tevékenység nyomai máig láthatók. A dombról ráadásul csodálatos kilátás nyílik a városra, az Öreg-tóra és a Gerecsére.
Vác
A kálvária és a remetelak látványos együttese. Kép forrása
A Vác fölötti dombtetőn álló, igen hatásos kálvária szintén fogadalomból épült: 1723-ban Schlick János váci kereskedő, a császári hadsereg élelmiszer-beszállítója (már ebből is sejthetően igen módos ember), felesége halála után építette a különleges emléket, valószínűleg egy korábbi erőd helyén. Mivel a Szentírás hangsúlyozza a Golgota domb-jellegét, ezért a síkvidéki városokban is igyekeztek a lehető legmagasabb helyre építeni a kálváriákat, vagy ha már végképp nem volt erre lehetőség, akkor mesterségesen alakították ki a magaslatot. Az így létrejövő terasz alatt alakították ki a Szent-Sír kápolnát, szintén bibiliai utalások alapján. Hasonló "emeletes" kálvária épült Szentendrén, Gödöllőn és Pesten is.
Budapest, Epreskert
A kálvária 1893 óta áll az Epreskertben. Kép forrása
Pest egykori kálváriája a már említett teraszos-kápolnás módon épült fel a mai Kálvária téren. A gyönyörű építményt Mayerhoffer András, a már említett Fellner Jakab mellett a magyar barokk egyik legjelentősebb mestere, többek között a gödöllői kastély és a pesti egyetemi templom tervezője alkotta. Az emelvényre felvezető íves lépcsősorok valóban inkább egy barokk palotára hasonlítanak, mint egyházi emlékre. A mai Kálvária téren álló építményt 1893-ban helyezték át a képzőművészeti akadémia (ma Képzőművészeti Egyetem) szoborkertjébe, az Epreskertbe, de már szobrok nélkül. Ekkor a józsefvárosi kálváriát is pótolták, az eredeti helyhez közel, így állt elő az a kissé érdekes helyzet, hogy Józsefvárosban szinte egymás mellett van a Kálvária tér és a Golgota tér. Ez az új kálvária is viszontagságos sorú volt, a kápolnát elbontották, a stációkat áthelyezték, viszont a tavalyi nagyhétre elkészültek a felújított-rekonstruált állomások.
Kőszeg
A kálvária a város utcáin járva is jól látható. Kép forrása
Hazánk egyik legszebb városának utcáiba szinte "bekukkant" a szőlőhegyeket megkoronázó kálvária. Ez az együttes is fogadalomként épült, az 1709-10. évi pestisjárvány emlékére. A polgárok megfogadták, hogy a járvány elvonulása után templomot építenek a város fölötti szőlőhegyen. Maga az építkezés is szinte vallási esemény volt, ugyanis az építőanyagot kézzel hordák fel, tekintet nélkül korra, nemre vagy anyagi helyzetre. A templomhoz stációk vezetnek fel, az együttest remete gondozta. A dombra megéri felmászni, igaz, még építőanyagok nélkül is kissé fáradságos túra, de a kilátás igazán megéri:
Kilátás a kálváriatemplom elől a városra. Kép forrása
Baja
A klasszicista kálvária-együttes. Kép forrása
Nem csupán a látványos dombokkal-hegyekkel rendelkező városok, hanem az alföldi települések is igyekeztek a legméltóbb kálváriát kialakítani, gyakran a szinte mikrodomborzat segítségével. Baja kálváriája egy alig pár méter magas halmon áll, mégis kellően impzáns látványt nyújt a klasszicista kápolnával (tervezője valószínűleg Hild József) és a felvezető lépcsőkkel és stációkkal. Az együttes hatását a jegenyenyarak tovább fokozzák.
Magyarpolány
A falu látképe a Kálvária-dombbal. Kép forrása
Kálváriákat nem csak a módos városokban, hanem a katolikus falvak szinte mindegyikében létesítettek. Különösen a svábok lakta településeken építettek kálváriákat különös gonddal (hiszen ezekben valójában nem protestáns svábok, hanem főként katolikus bajorok, vagy hesseniek laktak). A Bakonyalján fekvő Magyarpolányban a faluközpont melletti hegy szinte adta magát, hogy hazánk egyik legszebb kálváriáját építsék fel rajta. A stációk még barokk koriak, a kápolnát viszont csak 1910-ben építették neogótikus stílusban. Az együttest a lépcső alján álló amerikai-kereszt egészíti ki, amit a kivándorolt falusiak adományaiból állítottak. A kálvária alatt áll továbbá a falu plébániatemploma, és az odavezető utcát is megmaradt és példásan gondozott parasztházak szegélyezik, így Magyarpolány egyike a legszebb, legautentikusabb arculatú magyar falvaknak.
A kálvária az amerikai kereszttel. Kép forrása
Bakonyszücs
A kálváriaegyüttes és környezete. Kép forrása
A bakonyszücsi együttes egy külön típust alkot, amit minden bizonnyal a közeli Pápa kálváriája inspirált. Ebbe a csoportba tartozik még a közeli Gyarmat község kálváriája is. Tulajdonképpen ez is egy "síksági" kálvária, ahol a dombot a teraszos kápolnával pótolták, viszont ez az epreskerti és pest környéki kálváriáknál jóval egyszerűbb. Itt a kápolna két oldalán, egyenesen vezetnek fel a lépcsők, díszes kőfaragványok nincsenek. Fent látható a keresztrefeszítés-szoborcsoport, körben pedig a stációk. A falu vallásos sváb lakossága kezdeményezte az építkezést a 19. század végén, a birtokos Esterházyak biztosították hozzá az anyagi fedezet jelentős részét.
Ásványráró
A kálvária a százéves nyárfával. Kép forrása
A szigetközi falu kálváriája valószínűleg hazánk első háromszög alakú építménye. A falu földesura, Apponyi Lázár építtette, valószínűleg a győri Wittwer Márton Athanáz szerzetes-építész tervei szerint. A kálváriával szemben áll a hatalmas méretű, már régóta százévesnek nevezett fekete nyárfa.
Fertőszéplak
A "hármashalom" egyikén álló kálvária. Kép forrása
Fertőszéplak arculatát a birtokos Széchenyi-család építkezései határozták meg. A kastélyukkal szemben álló dombra hatalmas korabarokk templomot építtettek 1728-ban. Pár évvel később a templommal szemben, szimmetrikusan két halmot emeltek. Egyikre a kálváriát, a másikra a szent-szív emlékművet állították, Széchenyi Ferenc nevelőanyja, Barkóczy Mária megbízásából. Az együttes nagyon magas színvonalú, Bécsben is dolgozó kőfaragókat, díszműkovácsokat bíztak meg a munkákkal. Az együttes mindhárom eleme frissen felújított, ráadásul a falu főutcája is az eredeti állapotot őrzi, fűrészfogasan sorakozó módos gazdaházaival.
Bóly
Az egyszerűségében is megkapó együttes. Kép forrása
A sváb-német lakosú városka kálváriája a Marienberg, vagyis Mária-hegy nevű dűlőben épült 1821-ben. A kápolna mintegy húsz évvel későbbi, de még mindig a 18. századi, barokk formák szerint építették. A kálvária kissé távol esik a várostól, az összekötő utat Emmausz-útnak is nevezték, az ószövetségi város után. Az évek során szokássá vált, hogy a húsvéti szertartások után a környékbeli pincék gazdái megvendégelték egymást és a város többi lakosát. Ezért ezt az eseményt húsvéthétfői Emmausz-járásnak is nevezik.
Palotabozsok
A palotabozsoki kálvária. Kép forrása
A szintén baranyai sváb falu, Palotabozsok kálváriája meghatóan egyszerű, ugyanakkor lenyűgöző. A rendezett falu feletti temetődombon áll az együttes, ami csak a falazott stációkból és a keresztrefeszítés szoborcsoportból áll. Előbbiek olyanok, mintha a falu meszelt-cserepes parasztházainak miniatűr változatai lennének. A kálvária példásan rendben tartott, az évszázadok során elkopott stáció-képek helyett a legutóbbi felújítás alkalmával Stekly Zsuzsanna zománcképeit helyezték el.
Szeged
Az 1968-ban lebontott kápolna. Kép forrása
Nem mindegyik magyar kálvária vészelte át a történelmi megpróbáltatásokat. A szegedi kálváriát az 1879-es árvíz elsodorta (szó szerint), helyére 1884-ben épült a neobarokk stílusú utód. Ez a kápolna is a "síkvidéki" típusba tartozott, vagyis a hiányzó dombot maga a kápolna pótolta, a lépcsősorok vezettek a keresztrefeszítés szoborcsoporthoz, míg alul a sír kapott helyett. Ez az épület az ideologikus rombolás áldozata lett, bár hivatalosan lebontását az azóta elbontott benzinkút létesítése indokolta. A szegedi városvédők, egyházi és civil szervezetek mindenesetre szeretnék rekonstruálni az egykori kápolnát, a tervek szerint 2028-ban, lerombolásának 60. évfordulóján a szegedi kálvária újra állni fog.