A Kálvin tér átváltozása

Kevés budapesti tér változott meg annyira az elmúlt száz évben, mint a Kálvin tér. Sajnos ez a változás a lehető legrosszabb irányú volt: az egykori városépítészeti remekmű ma csupán egy átszállóhely utált épületekkel.

A Kálvin tér fénykorában és ma. Képek forrása

Az egykori Kecskeméti kapu előtt kialakult vásártér a 19. század hatvanas éveitől vált elegáns nagyvárosi területté. A tér olyan volt, mint egy Ybl portfolió: a mai Korona-szálló helyén állt a Geist-ház, az irodaház helyén a Pesti Takarékpénztár bérháza. A tér közepén ráadásul szintén egy Ybl-mű, az 1883-ban felavatott Danubius-kút állt. A két épület elpusztult az ostromban, a súlyosan sérült kutat az Erzsébet térre helyezték, a térből pedig közlekedési csomópont lett, ahol a gépjárműközlekedés meghatározó. 

A Geist-ház és utóda, a Korona-szálló. Képek forrása

Az 1863-ban épült Geist-ház a város egyik első háromemeletes épülte volt. Az ostrom során súlyosan sérült ház helyén sokáig üres telek árválkodott, végül csak a rendszerváltás idején, 1988 és 1990 között épült fel a Korona szálló. A Kecskeméti utca torkolatának szemközti telkén álló szecessziós ház helyét is elfoglalja az épületegyütes, amit egy utcahíddal köttek össze. A híd az egykori Kecskeméti kaput szimbolizálja, viszont a térről kitakarja az egykor jól látszódó egyetemi templom tornyait. Az épület paneles technológiával épült, ráadásul akkoriban divatos "eper-pisztácia" színei mára roppant kínosan hatnak.

A Pesti Takarékpénztár bérháza és a helyén álló irodaház. Képek forrása

Hasonlóan nagy veszteség a Pesti Takarékpénztári ház pusztulása. Az épület Budapest egyik első négyemeletes háza volt, ez jól mutatja, hogy a Kálvin tér mennyire frekventált része volt a városnak. Sokáig maga Ybl is ebben a házban bérelt lakást. Az ostrom alatt kiégett épület helye 2004-ig üresen állt, ekkor épült fel az alul látható irodaház. 

A Danubius-kút az egykori Hollandi-udvarral. Képek forrása

A két Ybl-épületet jól kiegészítette a Hollandi udvar. Keskeny formája külön jellegzetessé tette az 1870-ben épült bérházat, amit 1911-ben vásárolt meg a Magyar-Hollandi Biztosító. A házat a pestiek ekkortól nevezték Hollandi-udvarnak. Az ostrom alatt az épület tér felőli vége sérült súlyosan, és csak ezt a részt bontották le. Maga a ház, díszeitől megfosztva ma is áll, itt működik a Kakas presszó és a Vörösmarty mozi is. Az épületcsonk helye 2004-ig állt üresen, ekkor épült fel a szomszédos irodaház "kistestvére".

Molnár József festménye a térről. Kép forrása

Ma a téren állva a metrópótlók és a fagyiszínű panelszálloda között senki se gondolna arra, hogy meg kéne festeni a látványt. Pedig egykor a teret többen is megörökítették, a legismertebb és legszebb Molnár József festménye 1885-ből, ami nyüzsgő, de mégis hangulatos városi életet ábrázol.