A helyszín: Magyarország
A Szeressétek Ódor Emíliát című film forgatása a szabadkígyósi kastély tetején, 1968. június 25-én. MTI fotó: Farkas Tamás
Április 30-a magyar film napja. 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, ami mutatja, hogy a mozgókép igen korán elterjedt hazánkban és a magyar kultúra egyik meghatározó ágává vált. Ezzel együtt számos filmhelyszín vált közismertté és szinte legendássá, elég csak az Egri csillagok várára gondolni - Pilisborosjenőn. Az alábbiakban a talán legérdekesebb, közismert és kevéssé közismert helyszíneket járjuk be, természetesen szubjektív válogatásban.
A táncz (1901)
Az első magyar film forgatási és bemutatási helyszíne: az Uránia. Kép forrása
Az első magyar film, az 1901. április 30-án bemutatott "A táncz" tulajdonképpen egy ismeretterjesztő alkotás, ami 24 jelenetben mutatja be a tánc történetét az ókortól napjainkig - vagyis a készítés idejéig. A filmben a Nemzeti Színház olyan sztárjai is szerepet kaptak mint Blaha Lujza vagy Fedák Sári. Maga a film mára sajnos megsemmisült, viszont a képeslapokként árusított filmkockák alapján és a forgatókönyvből kiindulva rekonstruálható a történet: az ógörög és bibliai zsidó táncok után következett a középkor, majd a reneszánsz és a barokk időszak, de japán gésatánc, afrikai tánc (a ma már botrányosnak számító blackface-módszerrel), végül a magyar táncok, a palotás, a verbunkos és a csárdás. A némafilmet zenekar kísérte. A jeleneteket az Uránia Tudományos Színház megrendelésére forgatták az épület tetőteraszán. A Schmahl Henrik tervezte velencei-mór neogótikus épület így többszörösen méltóvá vált a Nemzeti Filmszínház funkciójára: az első magyar film forgatási helyszíne és bemutatóhelye is egyben.
Meseautó (1934)
Vera (Perczel Zita) átveszi álmai autóját. Kép forrása
Kedves-romantikus történet, sztárszínészek, ma is nevettetően ható poénok: a lassan kilencven éves Meseautó máig szórakoztató film. Ráadásul szinte népszerűsítő módon szép helyszíneken játszódik, ami azért is különleges, mert akkoriban még ritkán vettek fel külső helyszíneket. Vera és "sofőrje" (annyit elárulhatunk, hogy nem is igazi sofőr) a frissen nyert Horch cabriolettel (az Audi egyik előd-cége) elutaznak Lillafüredre, körbekocsikáznak a háborús pusztítások előtti Budapesten, ahol a régi Erzsébet-híd lábánál állnak meg. Így a film nem csak szórakoztató, hanem dokumentum-jelentőséggel is bír. A Palotaszállót alig egy évvel korábban avatták a Trianonban elveszett hegyvidéki üdülőhelyek pótlására, így a filmbeli megjelenítése tulajdonképpen egy promóció.
A lillafüredi Palotaszálló, részlet a Meseautó című 1934-es filmből. Kép forrása
Liliomfi (1954)
Mariska (Krencsey Marianne) és Liliomfi (Darvas Iván) a Balaton-felvidéki forgatási helyszínen. MTI fotó: Gink Károly
A Liliomfi a magyar történelem egyik legnehezebb időszakában készült, ennek ellenére (vagy éppen ezért) máig szórakoztató, vicces alkotás. Az eredeti, 1849-ben kiadott, Szigligeti Ede-féle vígjátékban Kolozsvár a helyszín, ezt a filmben a Balaton-felvidékre tették. Ez nem vált a látvány hátrányára, egymást érik a szebbnél-szebb szabadtéri jelenetek, bár jelentős részben stúdióban forgattak, ami mai szemmel már kissé furcsán hat. A történet központi helyszíne a Badacsonyban álló Szegedy Róza-ház, az egyik legszebb kisnemesi barokk magyar épület. Szegedy Róza Kisfaludy Sándor felesége volt, így a költő sokat tartózkodott a festői domboldalon fekvő és még festőibb balatoni kilátást nyújtó épületben.
A Badacsony oldalában álló Szegedy Róza-ház. Kép forrása
A tanú (1977)
Pelikán és Bástya elvtárs az uszodai jelenetben. Kép forrása
Az 1969-ben rendezett, de csak tíz évvel később bemutatott Tanú talán a legismertebb, legtöbb szállóigét ihlető magyar film. A jeleneteket figyelve egész sor érdekes helyszínt vehetünk észre: a magyar narancsot a Budatétényi Rózsakertben termeszik, a munkásmozgalmi szórakoztató operettet az Operaházban játszák, és Bástya elvtárs a margitszigeti sportuszodában úszik gyanútlanul, mikor a látogatók bevetik magukat a vízbe. A "viccpark vagy vidámpark" természetesen önmagát alakítja, az ottani jeleneteket a városligeti intézményben vették fel. A bírósági jeleneteket a mai Fővárosi Törvényszék Alkotmány utcai palotájában rögzítették.
Mephisto (1981)
Hendrik Höfgen az előadás után "jópofázik" a hatalmasokkal. Kép forrása
Az első magyar Oscar-díjas film története szerint Hamburgban és Berlinben játszódik, a jeleneteket azonban Budapesten vették fel. A karrierista, baloldali elveit feladó és a náci párthoz besoroló színész történetének így az Operaház, a Műszaki Egyetem aulája valamint az architextúra blogban már bemutatott közkedvelt filmhelyszín, az Igazságügyi palota központi csarnoka ad hátteret. Az utóbbi helyet nagyon kedvelik a filmesek, ami nem is csoda, hiszen a pompás historizáló tér lenyűgöző méreteivel impozáns jeleneteket eredményez. Így az aula már volt Buenos Aires-i elnöki palota az Evita című filmben, vagy épp partihelyszín a Kém című vígjátékban.
Az Igazságyügyi palota központi csarnoka. Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu
Dögkeselyű (1982)
A film egyik jelenete a Margit-hídon. Kép forrása
A Dögkeselyű minden bizonnyal az eddigi legjobb magyar bűnügyi film: ötletes, fordulatos - és rendkívül nyomasztó. Ezen kívül fontos dokumentumértékkel is bír, hiszen a korabeli francia vagy akár amerikai filmekkel felérő autós jelenetek közben szinte teljes képet kapunk a korabeli Budapestről. Szürkeség és szegénység, ugyanakkor a mainál nagyobb tisztaság és egyfajta "szocialista rend" figyelhető meg. A főváros rajongóinak ezért külön érdemes megnézni ilyen szemmel is a filmet. A filmben egyébként több szellemes ötlet is megfigyelhető, az egyik jelenetben a már bemutatott Meseautó című filmet játsza a tévé, amiben az itt is fontos szerepet kapó Perczel Zita szerepel.
Csinibaba (1997)
Mancika (Nagy Natália) és Bajkon úr (Safranek Károly) az Orczy-kerti tó partján. Kép forrása
A maga idejében szintén nagyhatású, ma már kissé a retró retrójának számító filmet is budapesti helyszíneken forgatták. A szemfüles nézők az Orczy-kert, hazánk egyik első tájképi parkjának 1996-ban még meglehetősen szocialista arculatú tavát, vagy a józsefvárosi MÁVAG-kolóniát is felfedezhetik a jelenetek hátterében. Utóbbi egy igazán különleges "város a városban", a Magyar Királyi Állami Vas-Acél és Gépgyárak építette munkásai számára 1908-ban. A különleges hangulatú negyed a Csinibaba "városa", itt laknak a szereplők, sőt, a válogatóversenyek is a nagyteremben kaptak helyet. Ez a munkások szórakozását szolgáló központi épület, az egyik legkorábbi magyar vasbetonszerkezetű ház. Földszintjén rendezvényterem, alatta fürdő, tekepálya, klubszobák kaptak helyet.
A MÁVAG-kolónia, a Csinibaba "városa". Kép forrása
Ruben Brandt, a gyűjtő (2018)
Mimi és Ruben a film egyik jelenetében. Kép forrása
A rendkívül egyedi képi világú animációs film szinte mindegyik kockája egy-egy festőművészeti alkotást rejt. A filmet több kategóriában is Oscar-esélyesnek mondták, de nem kapott díjat, a rajongók őszinte bánatára, akik különböző videókban már többszáz művészeti utalást gyűjtöttek össze. A film legnagyobb részben Párizsban játszódik, de mikor a világ legnagyobb múzeumaiból kell műtárgyakat eltulajdonítani, természetesen a Szépművézeti Múzeum és az ott őrzött Velasquez-festmény is szóba kerül:
A Szépművészeti Múzeum "Ruben Brandt"-os megjelenésben. Kép forrása