Visszaállított középkor: a Budai Várpalota újjáépítése a háború után

A budai vár helyzete az utóbbi időkben ismét a közérdeklődés fókuszába került. A vár történetének kevésbé ismert és elismert fejezete a középkori állapot részbeni helyreállítása a második világháború után.

A budai vár lovagterme, jól látszik az eredeti sötét, és az új világos kövek közötti különbség. Kép forrása

A Budavári Palota helyreállításának közelmúltban megjelent látványtervei lázba hozták a sajtót és az érdeklődő közönséget - jogosan, hiszen a grafikákon jórészt a háború előtti, vagyis Ybl-Hauszmann-féle állapotok szerepelnek, amik jelentős (vissza)változást jelentenek az épület mai látványához képest. A látványterveken viszont az is látszik, hogy szerencsére megmaradnak a második világháború után rekonstruált középkori épületrészek is, amik az évszázadok során a szó valós értelmében lekerültek a mai palota alá. Nézzük, mi ennek a szerényen meghúzódó, de az újkori palotánál értékesebb épületrészek története!




"Teleportált" épületek

Ingatlan - már a szó is jól kifejezi az épületek egyik legjellemzőbb tulajdonságát: hogy megingathatatlanul a helyükön maradnak. Sok esetben azonban mégsem ez a helyzet.

II. Ramszesz templomának áttelepítése 1967-ben. Kép forrása

Az épületek legjellemzőbb tulajdonsága a helyhez kötöttség. A sokszor mélybe nyúló alapozáson nyugvó kőszerkezetek nem éppen könnyen mozdíthatók. Mégis, számos példa van "elköltöztetett" épületekre, építményekre, hazánkban is több ilyen található. Az ok legtöbbször a műemlékvédelem. Bizonyos esetekben csak úgy lehet biztosítani a történelmi épületek túlélését, ha másik helyre kerülnek. Az alábbiakban a leghíresebb áthelyezett épületeket mutatjuk be, valamint egy olyan épületet, aminek áthelyezése csupán városi legenda.


Turkálótól a kebabig - a Nagykörút, Pest lezüllött főutcája

Igénytelen környezet, kevés parkolóhely, rugalmatlan nyitvatartás: a Nagykörút továbbra is csak árnyéka egykori önmagának.

Erzsébet körúti életkép. Kép forrása

Budapest egykori elegáns sugárútjai és körútjai, minden ötletelés ellenére mára teljesen lezüllöttek. A vásárlási szokások átalakulása, a plázák megjelenése (amik építése több posztot is megérő várostervezési hiba volt), az üzlethelyiségek mérete, a parkolóhelyek hiánya, de az üzletek üzemeltetőinek hozzáállása miatt is szinte teljesen versenyképtelenné váltak - kevés kivétellel. Az alábbiakban ezeket az okokat és a lehetséges kiutakat mutatjuk be!


A világ legszebb koncerttermei

A komolyzene kedvelőinek az újév Bécsben kezdődik. Az újévi koncert apropóján Európa és a világ legszebb és leghíresebb koncerttermeit mutatjuk be, természetesen szubjektíven válogatva.

Újévi koncert a bécsi Musikverein (zenekedvelők egyesülete) aranytermében. Kép forrása


A hit erős várai: erdélyi erődtemplomok

Karácsony alkalmából

Egy kevéssé ismert a 150-ből: a szászdályai erődtemplom. Kép forrása

Kevés épülettípus van Európában, ami annyire összefonódott volna egy népcsoporttal, illetve aminek annyi többlettartalma lenne, mint az erdélyi erődtemplomoknak. Felépítésük, átalakításuk erőddé, majd az építő közösségek szinte teljes eltűnése igazi közép-európai sorsot mutat. 


Sebezhető örökség: védett (és kevésbé védett) üzletek

Az épített örökség talán legsebezhetőbb csoportját alkotják a belsőépítészeti emlékek, ezen belül is az üzlethelyiségek. Az alábbiakban bemutatunk néhány szerencsés és kevésbé szerencsés sorsú kereskedelmi emléket.

Szövetáru-kereskedésből ingatlaniroda a budapesti Petőfi Sándor utcában. Kép forrása

A műemlékállomány talán legsérülékenyebb elemei a belsőépítészeti elemek és együttesek, hiszen ezek sokszor egy-egy használó vagy funkció speciális igényeire szabva készültek. Ezek közé tartoznak a lakások, kastélyok, villák belső terei mellett az üzlethelyiségek is. Itt ez a probléma fokozottan jelentkezik, hiszen a kereskedelemben szinte csak a változás állandó. Például ma már alig vannak méteráru-kereskedések, pedig egykor ezek a luxusüzletek közé tartoztak, hasonlóan luxus kialakítással. A műemlékvédelem a hetvenes-nyolcvanas években ismerte fel, hogy ezeket a alkotásokat védeni kéne, néhány esetben már későn: pont erre az időszakra esett az államosított kereskedelem működése, és ezek a vállalatok sokszor nagy, ma már jóvátehetetlen barkácsolást végeztek: több Andrássy úti vagy nagykörúti enteriőr, portál ekkor pusztult el. A helyzet a rendszerváltozás után sem sokat javult, sőt, a kereskedelem teljes átalakulásával,  plázák megjelenésével éppen a főbb bevásárlóutcák züllöttek le. Az alábbiakban pár példával mutatjuk be, hogy hol sikerült a megváltozott igényekhez illeszteni a védett berendezéseket, és sajnos hol várat még ez magára, sőt, hol került veszélybe az eddigi műemlék üzlethelyiség.


Kórházak a belváros szélén - a klasszikus modern egészségügyi építészete

A frissen felújított Kútvölgyi Kórház nem csupán egészségügyi intézmény, hanem műemlék is - a két világháború közötti klasszikus modern időszak egyik legjelentősebb emléke.

A felújított Kútvölgyi kórház főbejárata a kissé újrafogalmazva helyreállított mozaikképpel. Kép forrása

A Kútvölgyi Kórház felújításának befejeztével nem csak egészségügyi intézmény, hanem egy műemlék, a két világháború közötti időszak klasszikus modern egyik legjelentősebb kórházépülete is új köntöst kapott. Ennek apropóján megnézzük, miért érdemelt az épület műemléki védettséget, és milyen más hasonló épületek találhatók a fővárosban és szerte az országban. 


Stadionépítészet kezdezdetektől napjainkig

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában a stadionépítészet, illetve a Puskás Aréna kulisszatitkait mutatjuk meg.

A katari futball-világbajnokság apropóján új videónkban a stadionépítészet történetét és jellegzetességeit mutatjuk be. Különlegességként pedig a Puskás Aréna titkait is megismerhetjük, a tervező Skardelli György tolmácsolásában!


Firenze az Oktogonon - Budapest Itália bűvöletében

Európa, sőt a világ nagy része már lassan évezredek óta Itália bűvöletében él. Ez a konyhaművészet és divat mellett természetesen az építészetben is nyomon követhető. Budapest belvárosában is egymást érik az itáliai hatású épületek.

A firenzei Palazzo Strozzi és másolata - az Oktogonon. Képek forrása

A napfényes Itália óriási hatást gyakorolt és gyakorol ma is a világ kultúrájára és mindennapjaira. Ha valaki el akar adni valamit, a jó minőséget akarja bizonyítani, gyakran olaszos csengésű nevet használ, gondoljunk csak a közismert, egyébként német étteremláncra. Építészeti téren a hatás hasonlóan erős már évszázadok óta. Néhol ez csak áttételesen jelenik meg - a Velencébe visszavágyódó egri érsek, Pyrker János a Szent Márk bazilikára hasonlító főtemplomot emeltetett székvárosában. Ybl Miklós átfogalmazva, egyénileg továbbfejlesztve alkalmazta az olasz reneszánsz formáit. Akadtak viszont, akik konkrét épületek másolatát emeltették Budapesten, egyfajta szuvenírként. 


Kis-Prága az Ung partján

Ungvár a két világháború közötti időszakban csehszlovák tartományi székhelyként jelentősen átépült. Ekkor létesült a modernista-art-deco "Kis-Prága", egy reprezentatív lakó és igazgatási negyed.

A városnegyed 1940 körül. Az épületeket ekkor már a magyar közigazgatás használta. Kép forrása

Ungvár nem tartozott a történelmi Magyarország jelentős, illetve urbanizálódott városai közé. 1910-ben csupán 17.000 lakosa volt, a városias épületek, a régi vármegyeháza, az iskolák a kissé zegzugos városközpontban koncentrálódtak. Így mikor 1920-ban Kárpátalja külön tartományként Csehszlovákiához került, a székvárossá váló Ungvár nagyszabású fejlesztését kezdte meg a prágai kormány. A város áttervezésével megbízott cseh építész, Adolf Liebscher meghagyta a régi városközpontot, és attól kissé távolabb, az egykori vásártéren jelölte ki az új igazgatási negyed helyét. Így épült ki a szomszédos rétről elnevezett Galagó-negyed, vagy becenevén Kis-Prága. Ugyanis a városrész építészeti stílusát a jellegzetes, két világháború között kibontakozott cseh építészet határozza meg, ráadásul az idehelyezett tisztviselők nagy része cseh volt, akik a beszámolók szerint egyébként igazi száműzetésként élték meg az akkor fővárossá és nagyvárossá váló Prágából való átköltözést. 


Török módi, kínai divat - egzotikum a 18. századi Európában

A 18. századi Európában valóságos lázként söpört végig az egzotikus építészeti divathullám. Mindenfelé kínai pavilonok, pagodák és török mecsetek épültek.

"Török mecset" 1779-ből a schwetzingeni kastélyparkban. Kép forrása

Az egész Európában megfigyelhető egzotikus divathullám egyértelműen a felfedezések és a gyarmatosítás következtében kezdődött. A távoli tájak termékei, mint a kávé, a tea, a csokoládé, vagy maga a porcelán luxuscikként kerültek a kontinesre, és természetesen az uralkodók, majd az arisztokrácia, végül pedig a köznép is hatalmas érdeklődéssel fordult a "mesebeli" Japán, Kína, később India felé. Sőt, a "török módi" még hazánkban is egzotikus szellemi csemegeként vált divattá, gyakran a török ellen vitézkedő főúurak unokáinak vagy dédunokáinak közvetítésével. A jelenség annyira elterjedt, hogy az építészet - és művészettörténet külön kifejezésekkel, "turqoise", illetve "chinoiserie" néven tartja számon ezeket az emlékeket. Az így létrejött mecsetek, pagodák elbeszélések és metszetek alapján épültek, így legalább annyira tekinthetők kortárs európai alkotásnak, mint hiteles közel - vagy távol-keleti műnek, bár némelyik szinte megtévesztően jól sikerült. A jelenséget a woke-korban akár "kulturális kisajátításnak" is tekinthetnénk, hiszen valós vallási és kulturális funkciójukat nem ismerve, átfogalmazva, sokszor félreértelmezve létesültek ezek a építmények, ez mégis hiba lenne, hiszen építőiket ugyanúgy hajtotta az ismeretlen, távoli kultúrák megismerésének vágya és azok tisztelete is.


Szádvár - díjazott vár, díjazott vármentő közösség

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában a szádvári várat és megmentőit mutatjuk be.

Magyarország egyik legnagyobb alapterületű vára az Aggteleki-karszt egyik csúcsán található Szádvár. Az egykori erődítmény 2006 óta példamutató értékmentő munkák színhelye: a Szádvárért Baráti kör évente többször megrendezi a vármentő napokat, ahol önkéntesek bozótot vágnak, falakat stabilizálnak. A munkákat a hivatalos szervek is támogatják, az elmúlt években nagyszabású felújítási munkák zajlottak, a rom-jelleg megtartásával. A videóban a várbarátok munkáját és az elkészült felújítást mutatjuk be, és természetesen a csodálatos kilátás is feltárul majd. A videó elkészítéséhez köszönjük a NÖF - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. és a Szádvárért Baráti Kör segítségét!

Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.


Triga a levegőben - leemelték a Kúriát megkoronázó szoborcsoportot

Exkluzív képek a Kúria tetejét megkoronázó szoborcsoport leemeléséről!

A leemelés előtti pillanatok. Fotó: Csató Csaba/MTVA

Noha a Parlament árnyékában kevésbé van szem előtt, mégis a főváros egyik legszebb épülete az egykori (és jövőbeli) Kúria, vagyis a Legfelsőbb Bíróság székháza. Az 1896-os milleniumi ünnepségek keretében átadott palotát Hauszmann Alajos tervezte, és egyébként a névadó testület mellett a Budapesti Ítélőtáblának és a Budapesti Főügyészségnek is helyet adott. Hauszmannak különlegesen nehéz dolga volt, hiszen már gyakorlatilag állt a jóbarátja és műegyetemi kollégája, Steindl Imre által megtervezett Országház, amivel érthető módon nem kívánt konkurálni. Az épület funkciója mégis megkövetelte az ünnepélyességet, de a veszély is fenyegetett, hogy bármilyen új épület szinte nevetségesen hat a hatalmas neogótikus mű mellett. A feladat megoldása sikeres volt, az épület úgy sugároz rendkívüli méltóságot és komolyságot, hogy szinte magától értetődő a jelenléte a téren, és a legkevésbé sem zavarja az Országház feltárulását, noha teljesen más stílusban készült. Az épület különlegessége a homlokzati szobrászati elemek egész sora, úgy mint a vádló és a vádlott, az elítélt és a kiszabadult, vagy éppen a törvényt hozó és a törvényt tartó alakja. A főhomlokzatot pedig egy csodálatos, három lovas diadalszekér, a triga koronázza, amint a törvény (más források szerint a felvilágosodás) lángját és a béke pálmáját tartó géniusz hajt. Ezt a szoborcsoportot emelték le a napokban, hogy a palotával együtt szakértő kezek által nyerje el új alakját.


Építészeti gegek a reneszánsztól napjainkig

Az építészet komoly műfaj, ugyanakkor a tervezők gyakran voltak kaphatók egy kis viccelődésre, a néző szemének becsapására, furcsa és szellemes megoldások alkalmazására. Ezekből válogattunk párat a reneszánsz kortól napjainkig.

A római Palazzo Spada Borromini-galériája az optikai csalás leleplezése előtt és után. Képek forrása

Az építészeti geg (az angol 'gag' szó jelentése csattanós, jópofa ötlet, megoldás) már az építészet kezdetétől jelen van. Már a névtelen kőfaragók is szellemes megoldások tucatjait hagyták a középkort humortalannak képzelő utókorra. A jó építészeti geg - ahogy a humor általában - nem öncélú, mindig reflektál, utal valamire, vagy éppen a megoldani szükséges helyzetből fakadóan sikerül kissé furcsára. Mindenesetre a jelenség végigkíséri az építszéttörténetet, íme pár ismert és ismeretlen példa!

A francia Szent-Foy-apátság "kőkiváncsija" 1050-ből. Kép forrása


A Nemzeti Pantheon legszebb síremlékei

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában a Kerepesi temető legszebb mauzóleumait mutatjuk be.

A videó elkészítéséhez köszönjük a Nemzeti Örökség Intézetének segítségét.



Kötöttpályás városfejlesztés

A francia "villamosreneszánsz" során már 27 városban éledt újjá a kötöttpályás közlekedés, az adott várossal együtt.

Orléans főutcája napjainkban és 2009-ben. Képek forrása

Franciaországban a villamosfejlesztés nem önmagában álló és önmagáért való közlekedési projekt: minden esetben komplex városfejlesztési programba illeszkedik, aminek ugyanúgy része a belváros élettel való megtöltése, mint a - gyakran súlyos szociális válságokkal terhelt - elővárosok elszigeteltségének csökkentése. A francia "villamosreneszánsz" kezdete, az 1980-as évek vége óta 27 városban indult el, vagy indult újra a kötöttpályás közlekedés, további három városban terveznek rövid időn belül villamost. Az építkezést mindenhol a csatlakozó közterületek teljes megújítása kíséri, felértékelődnek a környező ingatlanok, ami azt is jelenti, hogy a villamos olyan eszköz, amivel az adott városban történő ingatlanfejlesztések irányíthatók és megfelelően koncentrálhatók (a városfejlesztésben a közlekedési alapú beavatkozásokat TOD-nak, vagyis transit oriented development-nek nevezik). Nem mellékes, hogy az ország jelentős villamosgyártó, a francia városokban szinte kizárólag Alstom-szerelvények közlekednek, jelentősen segítve a hazai ipart (érdekes módon ezellen még nem volt kifogása az uniónak). Ráadásul ezek a villamosok nemcsak kényelmesek és akadálymentesek, hanem valóban kímélik a légkört, hiszen az ország energiaellátása nagyrészt atomerőművekből történik. Lássuk hát a legszebb és legjelentősebb példákat!


Színes középkor - a felújított bodrogkeresztúri templom

A csupasz kőfalakat látva nem is gondolnánk, hogy a középkorban milyen színes, derűs tereket alkottak az építőmesterek. A festett falak gyakran évszázadokig rejtőznek a szürke vakolat alatt, hogy előbukkanjanak - ahogy Bodrogkeresztúron is történt.

A  szentély helyreállított falképei, a nap, a hold és a csillagos égbolt ábrázolásával. Kép forrása

A bodrogkeresztúri templomról már a felújítás előtt sejtették, hogy jelentős leleteket tartogat: a nagyméretű, elegáns épület jól mutatta, hogy jómódú, borászkodó mezővárosi polgárok megbízásából épült. Gondosan mérlegelt arányai, a kőfaragványok minősége, az ablakok mérművei alapján biztosan kijelenthető, hogy képzett, rangos építőmesterek dolgoztak itt, akik talán a közeli nagyvárosok, Kassa vagy Miskolc nagy építkezései miatt kerültek erre a vidékre. Az elmúlt évszázadok alatt a templom viszont szó szerint elszürkült: a belsőt vastag, szürke festés takarta, a külsőt egy felújítás során rózsaszínűre vakolták. Ráadásul domboldalról hosszú idők során lemosódott a talaj, mintegy 70 centiméterrel feltöltve az épületet kívül-belül. A 2017-ben induló kutatómunka mindenkit meglepett: szinte teljes egészében előkerült a szentély falfestése és a hajóban is nagyméretű, összefüggő darabok kerültek elő. Nem csak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló, hogy ilyen autentikus, nagyméretű kifestés került elő ennyi évszázad után. A belső megdöbbentően vidám és szinte játékos hangulatú: a középkorban igen kedvelték az élénk színű, geometrikus, perspektívikus jellegű díszítéseket.


Olimpia a romokon

Az 1972-es müncheni olimpiát a városból kihordott törmelékhalmokból kialakított parkban rendezték.

Az olimpiai tó a sportcsarnokkal és az olimpiatoronnyal. Kép forrása

Az 1972-es müncheni olimpiát a szervezők több szempontból is jelképesnek szánták: a '36-os berlini játékok után egy felszabadult, könnyed ország képét akarták sugározni. Maga a helyszín is szimbolikus volt: a háború után tízmillió köbméter (!) törmeléket hordtak ide a rommá lett városból, több dombot alkotva, ami közül a legmagasabb az aljától számítva 56 méter magas volt. Ezt a csupasz és szomorú tájat töltötték meg élettel a tájépítészek és az építészek (Günther Grzimek és Günter Behnisch), kialakítva egy egészen különleges parkot, ami már a kissé avítt hetvenes évek hangulatát árasztja, de ennek ellenére rendkívül közkedvelt és szép helyszín. (Sajnos az igyekezet más okok miatt, de teljes kudarcba fulladt, hogy az olimpia nem hozta meg a várt sikert, hanem minden idők talán legszörnyűbb emlékű versenyévé vált) 


Kastély a rónán

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt mutatjuk be.


Bazár és rendezetlenség, kevés kivétellel: a budapesti portálok

A budapesti portálok rendezésére számos ötlet és terv született már, de a helyzet semmit sem változott: egykor elegáns főútjaink inkább emlékeztetnek egy balkáni város bevásárlóutcájára, mint egy nagyvárosi bulvárra.

Budapest is lehetne, de mégsem az: a lipcsei körút üzletportáljai. Kép forrása

Az üzletportálok - és általában a belvárosi épületek földszinti sávja - alapvetően meghatározza a városképet, ugyanis a legtöbb városhasználó, turisták és helyiek egyaránt itt szerzi legtöbb benyomását az adott településről. Ezért is alapvető ennek a zónának a rendezettsége, igényessége. Sajnos Budapest ezen a téren rendkívül rosszul áll. Átépített nyílásrendszer, egész homlokzatrészeket betakaró portálszekrények, rikító színű és sokszor átfestett, cserélt táblák láthatók mindenfelé. Ráadásul sok az üres üzlethelyiség, vagy a rossz színvonalú, igénytelen bolt még a legkiemeltebb helyeken is. Utóbbi nagyrészt gazdasági kérdés, viszont a szabályozás az adott önkormányzat feladata - lenne, hiszen sok helyen a szabályozásban is tiltják például épülettagozat takarását, csak a betartásra nincs igény és/vagy lehetőség. 


Városfejlesztés szobrászokkal

Székesfehérvár nevezetességei közé tartoznak a mesterien elhelyezett szobrok. Ez nem véletlen, arra is akadt példa, hogy 1:1-es makettel állították be a legmegfelelőbb pozíciót.

A 10-es huszárok emlékműve a városháza előtt. Kép forrása

A várostervezésnek már évezredek óta fontos eszköze a köztéri szobrászat. A kiemelt pontokra elhelyezett emlékművek és szobrok esztétikai, városszervező erővel is bírnak, és természetesen mögöttes művészeti és politikai tartalommal is rendelkeznek, emellett sokszor többet mondanak a szoborállítókról, mint az ábrázoltakról.  Így napjaink szobrászatára főleg a különösebb jelentéstartalom nélküli, szelfikészítésre viszont kiválóan alkalmas zsánerzsobrok, vagy éppen a zavaros mondanivalójú és esztétikájú emlékművek jellemzők. A két világháború közötti időszakban a szobrászat jóval magasabb művészi színvonalon és átgondolt program mentén működött, városesztétikai szempontok figyelembe vételével. Ennek legjobb példája Székesfehérvár, ahol főleg az 1938-as Szent István évhez kapcsolódva törekedtek a város nagyrészt elveszett múltjának visszaidézésére, valamint az akkori közelmúlt, főleg az első világháború áldozataira való emlékezésre. Az ekkor elhelyezett szobrok mindegyike remekmű, amit a gondosan megkomponált elhelyezés még inkább kiemel. Így városfejlesztés történt - szobrászokkal.



Kéregbe zárt történelem: hazánk nevezetes fái

Környezetkultúránkat az idős famatuzsálemek éppúgy meghatározzák, mint az évszázados épületek. Ezek a példányok biológiailag épp olyan értékesek, mint történelmi kötődéseik okán.

A keszthelyi páfrányfenyő őszi pompájában. Saját felvétel

A fák ültetése, gondozása ősidők óta része az emberi kultúrának (maga a "kultúra" szó is növénytermesztést jelent). Egy korábbi posztban már bemutattuk a történelmi Magyarország jellegzetes, történeti értékű fásításait, a Milleniumi-erdőket, a hősök ligeteit, vagy az olimpiai tölgyeket, az alábbiakban az egyes nevezetes fákat mutatjuk be a fővároson kívül. Budapest nevezetes fáival ősszel jelentkező vlog-epizódunkban foglalkozunk majd.


A leghitelesebb Szent István-szobor? A bambergi lovas legendája

A középkori szobrászat egyik remekművét a hagyomány szerint István királyról mintázták. A koronás, elgondolkodó arcú ifjú eltér a szent király megszokott idős-szakállas ábrázolásaitól.

Szent István király szobra? Kép forrása

A frankföldi Bamberg székesegyházában, nagyjából félúton Nürnberg és Türingia között látható az egyik legszebb középkori szobrászati alkotás. A "Bamberger Reiter", vagyis a bambergi lovas a város jelképe, egyben a legkorábbi fennmaradt lovasszobor az antikvitás utáni időkből. A hetvenezer fős, gyönyörű városban máig él a hagyomány, hogy a lovas Szent István királyt ábrázolja. Ha ez igaz, az 1225-ben elkészült, és ma is eredeti helyén álló szobor hitelesebb ábrázolása első királyunknak, mint a megszokott portrék. Már csak ezért is érdemes részletesebben megismerni ezt a csodálatos alkotást.



Egy amerikai kertváros Zalában

Egy amerikai olajcég kertvárost épített munkatársai számára - 1942-ben, Nagykanizsán.

Tisztviselőházak az Olaj utcában. Kép forrása

Kényelmes, tágas családi házak, hatalmas kertek, fasorok. Ezek a képek élnek bennünk az "amerikai álom" korszakának kertvárosairól. Érdekes módon az egyik legautentikusabb, máig építéskori állapotát őrző amerikai típusú kertváros éppen Magyarországon, Nagykanizsán található. Az igazi városépítészeti kuriózumnak számító negyedet az akkor felfedezett zalai olajmezőket kitermelő Standard Oil leányvállalata, a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. építtette munkatársai számára (a cég Bázakerettyén is felépített egy egész "amerikai kisvárost"). A máig MAORT-telepnek hívott városrészben a cég mérnökei, adminisztrációs vezetői és munkásai éltek. Az "olajváros" a belvárostól délre, a vasúton túl helyezkedik el, két, egymással párhuzamos utcára, és az arra merőleges rövid bekötőútra szerveződik (Olaj utca, MAORT-utca és Vécsey utca). A háború miatt az építkezés félbeszakadt, addig mindegy 40 villaszerű ház és a munkásházak készültek el. Sok magyar teleppel ellentétben a kanizsai olajtelep szerencsés sorsú volt: a háború után a jogutód vállalat jó gazdája volt az épületeknek, és a város viszonylag korán felismerte a telepben rejlő hatalmas értéket és 1992-ben védetté nyilvánította. Az azóta privatizált "olajváros" máig Nagykanizsa kedvelt és gondozott lakónegyede.


Panelek

A paneltechnológia az egyik legellentmondásosabb építési mód: a sokak által utált épületekben lakik a magyar lakosság mintegy húsz százaléka.

Panelház bontása Magdeburgban, háttérben a gótikus székesegyház. Kép forrása

A panelházakat sok tévhit és heves indulat övezi. Sokan - nem ok nélkül - az építészet végét látják ezekben az épületekben, mikor a tervezőknek nem volt más feladata, mint lakógépet gyártani, amit a várostervezők csupán a kivitelezési szempontokat szem előtt tartva rendeztek óriási, monoton városnegyedekké. A technológia sajátos módon a szocializmushoz kötődik, noha Nyugat-Európában is rengeteg paneles városnegyed épült, ezekben általában sokkal súlyosabb a szociális problémák, mint térségünkben. Az alábbiakban a paneltechnológia történetét, az azt övező tévhiteket tekintjük át, valamint, hogy az egyes országok mit tudnak kezdeni ezzel a sok szempontból nehéz építészeti örökséggel.



Egy darab Pannónia a Jászságban

A Jászság - érthető módon - nem dúskál római kori emlékekben. A mai napon viszont egy valódi ritkaság került elő a jászberényi templom régészeti feltárása során.

Jászberény barokk temploma. Kép forrása

A Jászberény főterén álló katolikus templomról régóta sejthető volt, hogy középkori eredetű, azonban a mai napon igazi különlegesség került elő a régészeti feltárás során. A Jász Múzeum bejegyzésében olvasható, hogy az egyik barokk kori oszlop alapozásban egy nagyméretű és igényes kidolgozottságú, jó állapotban fennmaradt római kő került elő. 


Lánchidak

A magyar építészet egyik büszkesége, egy egész korszak jelképe: ez a "mi Lánchidunk". Viszont a tervező, William Clark több hidat is tervezett Nagy-Britanniában, amik rendkívül hasonlítanak a dunai testvérükre.

A London melletti Marlow lánchídja. Kép forrása

Amikor Széchenyi nekiállt egyik legnagyobb alkotásának, a Lánchíd építésének megszervezéséhez, el kellett dönteni, milyen technológiával és főleg kinek a tervezésében épüljön meg az új átkelő. A korábbi évszázadokban hagyományos, kőből készült boltozott szerkezetekkel hidalták át a folyókat, mint Prágában vagy Regensburgban, ahol az egyetlen állandó Duna-híd is állt. A széles folyómedret így azonban nem lehetett keresztezni, ezért új megoldás után kellett nézni. Az ipari forradalom idején a Brit birodalomban kifejlesztették a lánchidakat, amikkel nagy távolságokat lehetett áthidalni. A két pilon közé kifeszítették a láncot, és erre függesztették fel az útpályát és a járdákat. Ennek a hídfajtának egyik legnagyobb szakértője a William Clark volt.  Így mikor Széchenyi mérnököt keresett az új hídhoz, szinte magától értetődő volt, hogy Clarkra essen a választása, hiszen ő volt Nagy-Britannia egyik legelismertebb hídtervezője. Ekkor már három lánchídja állt országszerte, ebből kettő a Temzét, egy pedig az Adur-folyót ívelte át. A hidak jellegzetességei a diadalív szerű pilonok, amik jól illettek a korszak klasszicista ízlésvilágába.


Königsberg, a porosz Atlantisz

A hírekben (a történelemben már nem először) ismét sokat szerepel az egykori Königsberg, a mai Kalinyingrád városa és annak környéke. A város a huszadik században példátlan átalakuláson esett át, az egykori német metropolisz helyén ma egy igazi szovjet hangulatú szovjet település áll.

A város egyik főutcája a várkastéllyal 1925-ben és a helyszín 2012-ben. Képek forrása

Poroszország egykori fővárosa, Euler, Kant és Hoffman városa a második világháborút követően teljes demográfiai és építészeti átalakuláson-átalakításon ment keresztül. Az egykori német nagyvárosból szovjet, majd orosz város lett, nagyrészt a hadsereghez kötődő lakossággal. Egyfajta porosz Atlantisz ez, vagy akár porosz Karthágó, hiszen a vesztes fél városát szinte sóval hintették be. 


Miért utáljuk a későmodern építészetet?

Nem készültek átfogó felmérések, de elmondható, hogy kevés területen van olyan közmegegyezés, mint a későmodern építészet elutasítottságában. Mi ennek az oka?

A Birmingham főterén álló városi könyvtár 1983-ban. Az épületet szabályos közgyűlölet övezte, 2013-ban lebontották. Kép forrása

A későmodern építészetet átfogó elutasítottság és számos félreértés övezi. Az egykori szocialista országok lakói általában "szocreál kockának" nevezik az ilyen épületeket, ami nem fedi a valóságot. A korszakban a nyugati nagyvárosokban ugyanolyan módon építkeztek, legfeljebb az építőanyagok és a kivitelezés minősége volt jobb. Bár természetesen értékes épületek is készültek a korszakban, azonban elmondható, hogy ezt az építészeti irányzatot kifejezett utálat övezi. Az alábbiakban ezen utálat valószínűsíthető okait elemezzük a városépítészeti léptéktől a belsőépítészeti megoldásokig. Természetesen az egyes pontok között vannak átfedések, a példaként hozott épületek "többrendbeli bűncselekménynek" is minősíthetők.  



A világ legrégibb szociális lakótelepe: az augsburgi Fuggerei

A lakótelep 1521-ben épült a város szegény polgárai számára. Funkcióját ma is betölti, ráadásul a lakbér azóta sem emelkedett, jelenleg 88 cent évente. A "város a városban" máig az egyszerű, szép és praktikus lakóházépítés mintapéldája.

A lakótelep főutcája. Kép forrása

A közhiedelemmel ellentétben a középkori városokat fejlett szociális infrastruktúra jellemezte: kórházak, szegényházak álltak a rászorulók rendelkezésére, Németalföldön sajátos intézménye alakult ki az özvegyek öngondoskodásának. A szegény sorsú, de - mai szóval - még nem lecsúszott rétegek lakáshoz jutásáról is gondoskodtak a legtöbb városban, azonban ezek közül kevés maradt fenn. Legrégebbi ilyen alapítvány az Augsburgban található Fuggerei, ami 1521-es alapítása óta változatlan formában működik. A várost, sőt egy időben egész Közép-Európát gazdaságilag uraló család (tőlük ered a magyar "fukar" szó is) létesítette. A "városka a városban" 67 házból, ezen belül 140 lakásból áll. A lakbér egy rajnai forintnak megfelelő összeg évente (ez ma 88 cent) plusz rezsi, valamint naponta egy Miatyánk, egy Üdvözlégy és egy Hiszekegy az alapító Fugger-család lelki üdvéért. 


Új kilátók, régi kilátások - mai magyar kilátóépítészet

Az elmúlt években hazánkban sorra épültek az új kilátók, vagy egészültek ki a régiek. A kilátóépítészet igazán hálás műfaj, szinte korlátok nélkül szárnyalhat az építészek fantáziája. Összeállításunkban a leglátványosabb tornyokat mutatjuk be.

A többszörösen díjazott Galya-kilátó. Kép forrása

Az elmúlt évtizedet akár a magyar "kilátóreneszánsznak" is tekinthetjük. Sorra épültek, vagy épültek át a hegycsúcsokon álló kilátók. Maga az építészeti műfaj elég érdekes, hiszen a lényeg egy ilyen helyen maga a kilátás. Emellett fontos, hogy maga a torony önmagában is attraktív cél legyen, azt üzenve, hogy érdemes a csúcsát megmászni. Ráadásul kilátók esetében a közvélemény olyan formabontó megoldásokat is elfogad (sőt, elvár), amiket más épülettípusok estében nehezen fogadna. Magyarországon a történeti kilátóknak is nagy hagyománya van, elég csak az 1913-ban átadott Írottkő-kilátóra, vagy a fantasztikus Sasbérc-kilátóra gondolni a Cserhátban. Összeállításunkban viszont nem ezeket, hanem a legújabb magyar kilátókat mutatjuk be. Az irásnak az ad aktualitást, hogy ma adták át a legújabb kilátót Balatonberényben. 



Szebb, mint volt - újjáépített városok Szegedtől Lisszabonig

Egy város elpusztulása amellett, hogy óriási katasztrófa, egyben lehetőség az újrakezdésre, a réginél korszerűbb, szebb újjáépítésre.

Az 1879-es árvíz után újjáépített Szeged. Kép forrása

Tűzvész, földrengés, árvíz, háború - a történelem során gyakran teljesen városok semmisültek meg, hogy aztán főnixként újjászületve a korábbinál szebb állapotban éljenek tovább. Az európai városépítészet történetében egymást érték az elemi és hadi csapások, amik során sokszor óriási értékek pusztultak el, de egyben lehetővé vált a fejlődés is. A legtöbb város, ha más formában is, de megőrizte szépségét, igaz, a középkori ódon hangulatot a barokk pompa váltotta fel, ahogy a kanyargós és szűk utcákat a széles, egyenes sugárutak. Ráadásul vannak olyan városok, ahol egy elemi csapás hosszú távon kifejezetten hasznos volt, az adott város előnyére alakult át, olyan rendezett állapotot ért el, amit az adott katasztrófa nélkül sosem lett volna képes. 


Középkor a mai Budapesten

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában a mai Budapest középkori emlékeit mutatjuk be.

Budapest nem tekinthető olyan jellegzetesen középkori városnak, mint Prága, vagy akár Sopron, de mégis számos középkori emléke maradt fent. Ezek rejtettebbek, építészetileg kevésbé jelentősebbek, mint az említett városokban, de mégis érdekes és értékes középkori nyomok találhatók a magyar fővárosban is. Az architextúra vlog legújabb epizódjában ezek egy részét mutatjuk be!


Kultúrharc az Újpiac-téren: a drezdai belváros újjáépítése

A drezdai belvárosban a kétezres évek elején valóságos kultúrharc bontakozott ki: egy, drezdai polgárok által alapított egyesület elkezdte szervezni a hatvan éve üresen álló városnegyed újjáépítését, viszont ezt a progresszív építészcsoportok próbálták megakadályozni. A harcot az egyesület nyerte, az újjáépítés a végéhez közeledik.

Életkép trabanttal a drezdai Újpiacon 1988-ban, és a helyszín napjainkban. Képek forrása

Az 1945 februári légitámadásban a máig meghatározatlan áldozat mellett Európa egyik legszebb barokk városa is megsemmisült. A korábban már bemutatott Miasszonyunk-templom és a királyi palota mellett főnemesi paloták, polgárházak, villák egész sora tűnt el, teljes utcák, városnegyedek váltak felismerhetetlenné. A keletnémet állam az újjáépítéssel nem tudott megbirkózni, a városközpontot évtizedeken át romok, majd azok eltakarítása után "városi préri" uralta. A német egyesítés után indult, nagy viták övezte újjáépítések rendkívül látványosak, magas színvonalúak és hitelesek, de a munka még nem zárult le, a városban még mindig óriási beépítetlen területek várnak hasznosításra.


A megújult Rákóczi-kastély Borsiban

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában a megújult borsi Rákóczi-kastélyt és szülőházat járjuk be.

A pusztulás szélén álló várkastély és nevezetes szülőház megújulásáról korábbi posztunkban már beszámoltunk. Sőt, a vlog készítése óta eltelt időszakban a kastély, és ezzel együtt természetesen a tervezők és a megbízók rangos műemlékvédelmi díjban is részesültek. 


Hétszáz év-hat perc-hetven év: a drezdai királyi palota újjáépítése

Napjainkban is zajlik egy jelentős, második világháborúban elpusztult királyi palota újjáépítése - Drezdában.

A királyi palota romjai 1980 (!) körül és napjainkban. Képek forrása

A drezdai fejedelmi, majd királyi palota 1468-tól volt a Szászországban uralkodó Wettin-család fő rezidenciája. A város közepén álló, folyamatosan bővített, fejlesztett együttes a hírhedt, hat percig tartó 1945 februári  légitámadás során kiégett és jórészt összedőlt. A jóvátételek és a sok egyéb újjáépíteni való épület miatt elszegényedő Kelet-Németországban gondolni sem lehetett a nagy költséget és szakértelmet igénylő rekonstukciós munkákra, amihez még az ideológiai okok is hozzájárultak. Ez utólag visszatekintve még szerencsének is tekinthető, hiszen az épületet nem bontották le, és nem is újították fel - átalakítva, elépítve sok helyreállítható részletet, mint Budán. A felújítási munkák csak a nyolcvanas években indultak meg, majd a német újraegyesítés után vettek lendületet. 


Selyemgyár, főoltár, kastély - az idei ICOMOS-díjas műemlékfelújítások

Az UNESCO műemléki szervezete, az ICOMOS magyar bizottsága minden évben kiosztja a legszínvonalasabb műemlék-felújításoknak járó díjat. Tekintsük át a díjazott munkákat, illetve azok tervezőit, megrendelőit!

Az egyik díjazott, a mohácsi Selyemgyár kulturális központ. Kép forrása

A tavalyi díjazottak után idén is bemutatjuk a magyar ICOMOS-díjas műemlékfelújításokat. A szervezet négy projektet talált kitüntetésre méltónak, és két citrom-díj is született: a MOL-székház, illetve a Szentháromság téri diplomata-ház bontása miatt. Ezek jogossága természetesen mind a közvélemény, mind a szakma részéről vitatott, ezért most koncentráljunk a díjazottakra:


Az utolsó szocialista város

A csernobili katasztrófa miatt kitelepítettek számára rohamtempóban létrehozott település az utolsó szocialista város, egy haldokló birodalom utolsó építészeti vállalkozása.

Szlavutics látképe. Kép forrása

A csernobili katasztrófáról szóló sorozat egyik kulcsjelenete az erőmű kiszolgálására épült Pripjaty város kitelepítése. Az esemény valóban így történt, a várost azóta is egyfajta szovjet atlantiszként személhetik a csökkenő sugárzási szint miatt megjelenő (katasztrófa)turisták. Kevéssé ismert azonban az "új-Pripjaty", az erőműtől biztonságos távolságban felépített Szlavutics városa, ami az utolsóként felépített szovjet és egyben szocialista város. A települést még 1986-ban alapították, hiszen a kitelepített 50 ezer embernek lakást kellett biztosítani, ráadásul az erőmű utolsó blokkjai 2000-ig működtek, és a leszerelési-karbantartási feladatok máig többszáz embernek adnak munkát. A ma 25 ezer lakosú Szlavutics így egy több szempontból is különleges hely, egy meghatározó várostípus utolsó képviselője.


Az újjászületett Szent István-terem

Az Architextúra vlog harmadik epizódjában az újjászületett Szent István-termet mutatjuk be.

A termet az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták, ezt követően építették be a várpalotába. A második világháborús ostrom során elpusztult, majd egy jellegtelen múzeumi helyiség létesült a helyén. A helyreállítás tervezése 2015-ben indult, az eredetivel a legapróbb részletekig megegyező termet 2021 augusztus 20-án nyitották meg újra.


Egy polgárváros múzeuma: a soproni Lenck-villa

Sopron viszonylag kevéssé ismert műemléke a Lenck-villa, hazánk talán legpompásabb polgári villaépülete. Több évtizedes bezárás után a közelmúltban nyitott itt újra a Soproni Múzeum.

Az újjáépített télikert és hűlt helye a felújítás előtt. Képek forrása

A soproni belváros és a pályaudvar között a 19. század végén épült ki a város új negyede. A területen végighúzódó, parkosított Deák téren és az onnan nyíló utcákban reprezentatív bérházak, közintézmények és villák épültek. Ezek közé tartozik a kereskedő Lenck-család által építtetett "nyári lak", ami valójában a történelmi Magyarország egyik legpompásabb nagypolgári villája. A nyári lakot nem sokáig élvezhette a  család, ugyanis 1907-ben egy bankügylet miatt csődbe mentek, és a házat kénytelenek voltak eladni a Soproni Régészeti Egyesületnek. Az Egyesület nagy gondossággal alakította át a villát múzeummá, a kertben a város középkori, reneszánsz és barokk kőemlékeit gyűjtötték össze. Az azutáni évtizedekben a villa-múzeum állapota fokozatosan romlott, végül 2006-ban életveszélyessé vált, és be kellett zárni. A felújításra 2018 és 2020 között került sor, így ma újra a Soproni Múzeum működik az épületben.


Fellner és Helmer: egy színháztervező multicég története

48 színházépület Zürichtől Odesszáig, Kecskeméttől Salzburgig - egy 19. századi tervezőiroda lenyűgöző művei.

12 színházépület a negyvennyolcból: Odessza, Szeged, Nagyvárad, Budapest-Vígszínház, Fürth, Bécs, Wiesbaden, Kecskemét, Zürich, Zágráb, Gießen, Prága. Képek forrása

Az építészet fejlődésével és bonyolultabbá válásával kialakultak a specializálódott építészirodák. Ezek közül talán leghíresebb a bécsi Fellner és Helmer cég, ami Közép-Európa szinte mindegyik nagyvárosában összesen 48 színházépületet tervezett. Sikerüket egy rendkívül jól működő terv kifejlesztése alapozta meg, ami egyszerre volt elegáns, jól üzemeltethető, tűzbiztos és nem utolsósorban olcsó. Ezt az alaptervet a telekadottságokhoz, befogadóképességhez igazítva "gyártották" a színházterveket. Térségünkben szinte kivétel az olyan nagyváros, ahol nem a cég tervezte a színházat: Kolozsvártól Pozsonyig, Odesszától Salzburgig, Fiumétól Prágáig állnak az általuk tervezett épületek. A jó tervet ráadásul kiváló üzleti ötletekkel vegyítették: már a nevük - Ferdinand Fellner és Hermann Helmer -  is úgy hangzott, mint egy frappáns álnév (mindkét építésznek ez az igazi neve), ráadásul a pályázatokon rendszeresen éltek azzal az eszközzel, hogy a terveik megvalósításának idejét és és a kivitelezés árát felültervezték, majd a kellemesen meglepődött városok olcsóbban és jóval korábban vehették át a kész színházépületeket. A cég története szinte egybeesik az Osztrák-Magyar Monarchiával: 1871-ben társult a két frissen végzett építész, majd a negyvenéves virágzásnak az első világháború vetett véget: megrendelések hiányában az iroda csődbe ment, majd az akkor már idős alapítók is elhunytak, gyerekeik nem vitték tovább a vállalkozást. Hátramaradt viszont egy rendkívül gazdag életmű. A legendák szerint a 48 színház nem csupán kiválóan sikerült, hanem olcsó is volt: összes bekerülési költségük is kevesebb volt, mint a párizsi opera építésének összege.


Műemlékek ostrom előtt - Kijev építészeti emlékei

A híradások egyik főszereplőjévé vált ukrán főváros Európa egyik legrégibb városa, számos értékes történelmi épülettel.

Az 1011-ben alapított Szófia székesegyház, amit a bizánci Hagia Sophia riválisának szántak. Kép forrása

Noha Kijev a látszólag végtelen Kelet-európai-síkságon fekszik, valójában fontos határok mentén alakult ki. A városnál húzódik a füves puszta (sztyeppe) és a lombhullató erdők határa, ami itt keresztezi a hatalmas szélességű Dnyeper folyót. 882-ben a folyó magas partjára épült város lett a Rusz nevű állam székhelye és névadója, amit mind az ukránok, mind az oroszok előd-államuknak tekintenek. Az ezt követő évszázadokban épültek fel a keleti kereszténységet felvett állam legfontosabb templomai, amik remélhetőleg a várossal együtt elkerülik majd az ostromot.