Bethlenszentmiklós pusztuló reneszánsz kastélya. Kép forrása

A hét végén rendezik a Kulturális Örökség Napjait, ami tulajdonképpen a műemlékek, az épített örökség ünnepe. Most szombaton és vasárnap egy sor, egyébként zárt, vagy kevésbé látogatható épületbe lehet bejutni, érdemes kihasználni a nyárvégi hétvégét és egy kirándulással egybekötve felkeresni valamelyik kastélyt, vagy akár budapesti épületet. Viszont most kissé ünneprontó, ellenben figyelemfelhívó módon végpusztulás határán álló erdélyi műemlékeket mutatunk be. 

Egyenes meder helyett élő, szigeteket alkotó folyó. Képek forrása

A folyószabályozásokat a 18. századtól jogos igények hívták életre: akkoriban minden négyzetméter szántóföldre égető szükség volt, az árvízveszély elleni védekezés, az egészségtelen, maláriás mocsarak megszüntetése elsődleges volt. Ezek természetesen ma is érvényes feltételek, viszont látható, hogy a folyóvizek szabályozásában kissé átestünk a ló túloldalára. Jellegzetes magyar jelenség a burkolt mederben nyílegyenesen futó "patak", ahol még fák se nőnek, nőhetnek a parton. Napjainkban, a csapadékviszonyok szélsőségessé válásával pedig hol tele van a meder, hol alig csordogál valami a betonlapok között. A rendkívül ingerszegény állapotot, ami sem a szemlélőnek, sem az élővilágnak nem kedvező meg lehet haladni. Pontosabban vissza lehet térni a természetközelibb állapotokhoz. Kifejezetten riasztó idegen szóval ez a renaturalizáció, vagyis a "visszatermészetesítés". 

A sopronbánfalvi Kárpáti-malom a felújítás előtt és után. Képek forrása

Az Architextúra vlog legújabb részében egy utolsó pillanatban újjászületett barokk malmot, egy rangos műemlékvédelmi díj történetét és nem utolsó sorban egy elhivatott tulajdonost mutatunk be. Előzetesként következzen pár kép, felújítás előtt és után!

A Nemzeti Múzeum kupolacsarnoka. Kép forrása

Pollack Mihály életművét bemutató sorozatunk utolsó részében a főművet, a Magyar Nemzeti Múzeum épületét mutatjuk be. Ez nem csupán főmű, hanem Pollack egyik legkésőbbi épülete is, így szinte az egész életpályája ebben sűrűsödik: a milánói tanulóévek, a szekszárdi vármegyeházánál megismert praktikus elrendezés és a dégi kastélynál kifejlesztett lenyűgöző térsor, ami tudatosan vezeti a látogatót. Pollack a sorozatban bemutatott épületek mellett még rengeteg egyéb alkotással ajándékozta meg az országot: az alcsúti kastély, a pesti régi vigadó (redout), a Sándor-palota, vagy a Ludovika Akadémia, a mai NKE-főépület származik tollából. De most következzen a Nemzeti Múzeum épülete!  

A dégi kastély kerti homlokzata. Kép forrása

Székesfehérvártól délre, sík vidéken uralja a tájat Pollack legnagyobb kastélyépülete. A dégi kastélyt a Nemzeti Múzeum előtanulmányának szokták tekinteni, de az épület emellett is több különleges megoldást rejt. 

A szekszárdi Vármegyeháza. Kép forrása

Sorozatunk mai részében két Pollack-középületet mutatunk be. Az egyik beruházás "sima ügy" volt, Pollack megkapta a megbízást, közmegelégedettségre elkészítette a terveket, amik alapján - néhány költségcsökkentő megoldástól eltekintve - elkészült az épület, ami ma is teljes pompájában áll. A másik eset jóval kalandosabb, az épületet úgy tekintik a Pollack-életmű részének, hogy elvileg nem is ő készítette a végleges terveket. A helyi építőmestert, jószándékú megfogalmazással "megihlette" Pollack terve - tehát minden bizonnyal plágium történt.

Lombardia? Veneto? Nem, Fejér vármegye, Vajta. Kép forrása

A szakértők szerint ez Pollack legolaszosabb épülete. Ráadásul a kastély azért is különleges, mert 108 évvel a tervek elkészítése után készült el, sőt a tervezett helytől távol, az ország másik részén. Ami változatlan maradt, az az építtető család: 1815-ben bízta meg Zichy János Pollackot egy kastély megtervezésével a Komárom melletti Szőnybe. Végül csak 1923-ban készült el az épület Zichy Aladár megbízásából a Fejér és Tolna vármegyék határán álló Vajtán.

A milánói Villa Reale, vagyis a királyi villa, a Leopoldo Pollack műve. Kép forrása

Milánó a 18. század végén már évszázadok óta a divat és az építészet vezető városa volt. A Habsburg birodalomhoz tartozó Lombardia fővárosában működött Leopoldo Pollack, a város vezető építésze, aki elsősorban az uralkodóház és az elit számára tervezett. 1792-ben magához hívta 22 évvel fiatalabb (!), frissen végzett építész öccsét Bécsből, hogy bevezesse a szakma gyakorlati fortélyaiba. Így kezdődött Pollack Mihály pályája, ami máig meghatározza a Magyarországról alkotott képet.

Az egyik legkorábbi modern mimikriépület: a teáskanna a Washington állambeli Zillah-ban, 1922-ből. Kép forrása

Az elképzelés, hogy egy épület formailag is utaljon a benne árult termékekre, vagy szolgáltatásokra, alapvetően egy reklámfogás, ami - nem meglepő módon - az Egyesült Államokból származik. Bár korábban is emeltek mimikriépületeket, azok általában ideiglenes, főleg kiállítási célú építmények voltak (például  az 1813-ban megnyilt elefánt alakú kilátó Párizsban). A modern mimikri, vagyis utánzó építészetet az autózás elterjedése hozta létre. Egy feltűnő hamburgeresre vagy benzinkútra jobban felfigyeltek a hosszú út során elfáradt vezetők. Később az effajta építészet lázadást is jelentett a modern építészet sivársága, egyformasága ellen. Ahogy azonban egy vicc sem hatásos a századik elmesélés után, úgy egy mimikriépület is ötletes és jópofa egy-két alkalommal, de a sokadik esetnél már kész városképi kasztrófa. 

A múzeum főhomlokzata. Kép forrása

A Székely Nemzeti Múzeum több szempontból is szimbolikus intézmény és épület. A székelység tárgyi emlékeit őrző múzeumot 1875-ben alapította egy igazi harcos amazon, Csereyné Zathureczky Emília, aki a 1848-49-ben katonákat ápolt, majd szabadságharcosokat bújtatott és szervezte menekülésüket. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény új állandó otthonát 1912-ben avatták fel - pár évvel később már katonai járványkórházként üzemelt. A román betöréskor Budapestre menekített gyűjteményt 1922-ben visszaszállították, azóta is őrzik és gyarapítják, bár a történelem gyakran közbeszólt: az 1944-ben vasúton menekített múzeumi anyag nagy részét Zalaegerszegen lebombázták, így sok pótolhatatlan emlék megsemmisült. A múzeum alapítóokirata szerint a székely nép elidegeníthetetlen tulajdona, fenntartója a négy székely vármegye és Sepsiszentgyörgy városa volt. Ami számunkra talán legérdekesebb, az a frissen felújított épület, ami teljes egészében tükrözi Kós Károly magyar nemzeti építészetre vonatkozó, máig példamutató koncepcióját. 

Az atlétikai központ Budapest legújabb hídjával. MTI fotó: Máthé Zoltán

A Nemzeti Atlétikai Központ Budapest későbbi fejlődésének talán legmeghatározóbb pontjára épült. A Csepeli-szigetcsúccsal szemközt, a Soroksári-Duna kiágazásánál, a Kopaszi-gát és a MOL-székház túloldalán. Megannyi rozsdaövezeti fejlesztés és további, eddig kiaknázatlan területek határolják tehát. Nemzetközi és egyre több hazai példa is mutatja, hogy a jó elhelyezkedésű rozsdaövezeteket egy-egy hasonló nagyberuházással lehet életre kelteni, amit további,  többnyire magánerős beruházások követnek. Erre talán legjobb példa a 2012-es londoni olimpia, aminek helyszíneit szándékosan hasonló övezetben helyezték el. Az Atlétikai Központ területéhez több tervezett (egyelőre félbemaradt) fejlesztési terület csatlakozik: az új gyalogoshíd túloldalára, a szigetcsúcsra tervezik a főváros legújabb nagyterületű parkját, és a Soroksári-Duna mentén a Diákváros/Fudan Egyetem fejlesztéseit az art deco-modernista Nagyvásártelep épületének felújításával. Maga a soroksári ág is nagy jövő előtt áll: a jelenleg még feliszapolódott, nem megfelelő vízminőségű folyóág Budapest egyetlen olyan Duna-szakasza, ahol nem kell árvízi védekezésre kényszerülni, ennél fogva a part szabadon formálható. És akkor még nem is említettük a csatlkozó Külső-Ferencváros alulhasznosított egykori iparterületeit. 

A Brandenburgi-kapu a fal idején és manapság. Kép forrása

A második világháború után a négy-, majd kétrészre osztott Németországon keresztül is leereszkedett a vasfüggöny. Ezen csak egy rés volt, a szintén kettéosztott Berlin városa, ahol - nyilvánvaló okokból - nyitva maradt a határ, a város egyes negyedei között viszonylag szabad volt az átjárás. Ezt kihasználva óriási számban menekültek át a keletnémetek nyugatra, a 17 milliós lakosságból 2,6 millió fő települt át a háború és a fal felépülése között, nagyrészük egyszerűen átsétálva az egyik berlini utcasarokból a másikig. Ezt megelégedve a keletnémet államvezetés felépítette a valaha volt talán legbizarrabb határzárat: a berlini falként emlegetett komplex határőrizeti rendszer belvárosi utcákat, metróállomásokat, tereket vágott ketté. Képtelenségét legjobban a ma érthetjük meg, hiszen hihetetlennek tűnik visszatekintve, hogy a fal milyen helyszíneken haladt végig. 

A képzőművészet és az alkalmazott grafika sajátos ága a bankjegytervezés. A papírpénzek formavilága és az ott megjelenített személyek köre sokat elárul egy adott ország értékrendjéről, arról, hogy kik a hősei. Bizonyos esetekben ezek a hősök építészek, az olasz, svájci vagy német bankjegysorozatok általában tudósokat, művészeket és így építészeket ábrázoltak. A magyar forint bankjegyein (aminek mai kiadása nem mondható kifejezetten szépnek) hagyományosan uralkodók és államférfiak szerepelnek. A hatvanas évektől kibocsátott harmadik szériában művészek is megjelentek (Petőfi, Ady, Bartók), azonban építészek még sosem voltak láthatók. Kik lennének erre érdemesek? Ybl Miklós, aki magyarrá tette az olasz reneszánsz formáit, Lechner Ödön, aki sajátos magyar építészetet keresett, vagy Kós Károly, aki ötvözte a modern építészetet a hagyományos formavilággal? A kérdés persze költői, ezért nézzük inkább, hogy mely országok bankjegyein szerepeltek eddig építészek!

Zórád Ernő: a régi Kakukk vendéglő (1930 körül), kép forrása

Kedélyes hangulat, képregényszerű jelenetek, hű ábrázolásmód: Zórád Ernő képei sokaknak egyet jelentenek a Tabánnal, és a Tabán, az elveszett városrész sokaknak egyet jelent Zórád Ernő képeivel. A huszonéves festő a szinte az utolsó napokban örökítette meg a lebontásra ítélt negyedet, ami talán az ő képein volt a legszebb. Nem érezni a csatorna - és penészszagot, még az utolsó dohos viskó is bájos hangulatot áraszt. Az utcákon békés kisvárosi élet zajlik, de sok az elegáns ruházatú városi sétáló, úrvezető (és úrmotoros) is - a budapestiek számára az időkapszulaként a nagyvárosba szorult negyed szinte egzotikus kirándulóhely volt. Mindez a képek készítése után pár évvel eltűnt, a Tabánt lebontották, helyét parkosították. De Zórád képei máig őrzik ennek a különleges városrésznek a hangulatát.

A bécsi Hofburg a tokiói császári palota kerti homlokzata (1909, Katayama Tōkuma). Kép forrása

A 19. században alapvető változások zajlottak Kelet-Ázsiában. Az elszigeteltségben élő, önmagába forduló Japán egyre kétségbeesettebben figyelte, hogy a közeli Kína belecsúszik a "szégyen évszázadába" és a különböző nyugati hatalmak prédájává válik. Mikor az amerikai hadiflotta 1853 júliusában, majd fél év múlva ismét megjelent a Tokiói-öbölben, az ország vezetése rádöbbent, hogy lépniük kell, ha el akarják kerülni a szomszéd birodalom megalázó sorsát. 1867 nem csak a magyar történelemben meghatározó év: ekkor indult a császárról elnevezett Meidzsi-restauráció, ami következtében Japán nemhogy elkerülte a gyarmati sorsot, hanem pár évtizeden belül maga is - igen brutális - gyarmatosítóvá vált. Az átalakítás az élet minden területére kiterjedt, így természetesen az építészetre is. Először európai építészeket hívtak, majd japán diákokat küldtek nyugati építészeti akadémiákra és műszaki egyetemekre tanulni, végül elindult helyben is a korszerű építészképzés, a nyugati építészetet elsajátító diákokkal. Japán a távolról érkezett kíváncsiságával és ösztönösségével vette át a nyugati formákat, majd jellemző módon másolta le tökéletesen. Így bécsi paloták, német villák és amerikai típusú városi házak épültek szerte az országban Fukuokától Szapporóig. 

A római eredetű tatai Öreg-tó a gimnáziummal és a templommal

A Kárpát-medence táji átalakítását - ahogy a mondás is tartja - már a rómaiak elkezdték. Az általuk is kedvelt tó, a Pelso (vagyis a Balaton) vízfrissítését, szabályozását a Sió-csatorna kiásásával és az első zsilipek megépítésével oldották meg. Szintén római eredetű, de mesterséges a tatai Öreg-tó, amit az évszázadok, sőt évezredek után már mindenki természetesnek hisz, ráadásul nemzetközileg is védett madár-pihenőhely, nem is szólva a partjára épült, műalkotásnak is beillő városról. A tájrendezési munkák, a mesterséges vízduzzasztások a török idők után vettek új lendületet. Az átalakító vízrendezési munkák a huszadik században folytatódtak, a két világháború között, majd a szocialista időszakban egy sor mesterséges tó, illetve víztározó létesült. A jót könnyű megszokni - az így létrejött tavak közkedvelt pihenési célpontok, és a tatai tóhoz hasonlóan az élővilág paradicsomai. Ezek a munkák jól mutatják, hogy megéri nagyban gondolkodni, az egész környéket átalakító vízrendezési-tájépítészeti munkákat végrehajtani. A duzzasztás, a tavak létesítése jó kiegészítése lehet a mostanában ideálisnak tekintett re-naturalizációnak, vagyis a folyók és patakok lehetőség szerinti "visszatermészetesítésének". Ezek a tavak a mostanában gyakoribbá váló villámárvizek kezelésében is segíthetnek, nem is szólva a mikroklímára gyakorolt kedvező hatásról, valamint az adott terület ökológiai gazdagításáról. És végül, de nem utolsósorban a mesterséges tavak téli-nyári kikapcsolódást, pihenést kínálnak. Most nézzük a történelmi Magyarország legjellegzetesebb és legszebb mesterséges tavait! Ezeket különböző okokból létesítették, de mindegyik gyönyörű a maga nemében.

A drezdai újvárosi piac ma és a háború előtt egy különlegesen jó minőségű színes felvételen. A mai állapot (igen, a mai állapot) 2021 óta műemléki védelem alatt áll. Kép forrása

A korábbi posztunkban már bemutatott, igen sikeres drezdai városvédő egyesület folytatja a küzdelmet a város visszaépítéséért. A helyszín ezúttal a folyó túlpartján lévő újváros, annak is a főtere. A heves kultúrharc nem nélkülözi a bizarr fordulatokat, ráadásul jelenleg is zajlik. Nézzük, melyik ez a helyszín és mivel érvelnek a szembenálló felek!

Napnyugta, más címen Az aranyhíd (1935 körül), kép forrása

Ahogy a sorozatban elsőként bemutatott Mácsai István Budapesthez, úgy kötődik Egry József a Balatonhoz - ő a "Balaton festője".  A balatoni kötődés történelmi és magánéleti események sorozatából fakadt: az 1883-ban, Zalaújlakon született festő első világháborús balesete (beszakadt alatta a jég és tbc-t kapott) után egy badacsonyi hadikórházban lábadozott. Itt ismerte meg mindkét szerelmét: későbbi feleségét, aki ápolónőként dolgozott, valamint a Balatont. Egry, aki szegényparaszti származása ellenére Párizsban, Brüsszelben és Budapesten tanult festeni, itt talált rá élete témájára: a Balatonra és a különleges fényhatásokra. Onnantól kezdve szinte már csak a magyar tengert és az azt körülvevő párás fényt, vagyis az aranyhidat festette.

A Római birodalom jelentősebb fennmaradt amfiteátrumai. Kép forrása

Az amfiteátrum szó azt jelenti, hogy megkettőzött színház. A rómaiak tulajdonképpen megtükrözték a görög színházat, így eltűnt a színpad, viszont középen létrejött a küzdőtér, ami a szórakozás széles palettáját biztosította a birodalom lakóinak. Az arénákban gladiátorjátékokat, egyéb harci bemutatókat, sőt, akár vízi ütközeteket, állatviadalokat, de egyes helyeken és időpontokban rabszolgák, vagy keresztények vadállatok elé vetését is meg lehetett tekinteni. Vagyis meglehetősen véres jelenetek zajlottak ezekben az épületekben, kissé hasonlók kertrecharcos és pankráció meccsekhez.

Périgueux, román kori székesegyház. Kép forrása

Franciaország az európai civilizáció leggazdagabb épített örökségével büszkélkedhet - Olaszország után. Az ismert és jelentős székesegyházak mellett százasával találunk olyan kevésbé ismert templomokat, amilyenekből a történelmi Magyarországon csupán egy-kettő maradt meg. Vagyis elmondhatjuk, hogy a francia nép hatalmas gazdagságot örökölt. Sajnos már a kérdés leginkább az, hogy hogy tudja ezt az örökséget megőrizni, fenntartani, hiszen az országban nem csupán az elővárosi autók és boltok vannak veszélyben. A teljes francia (és európai) kultúra támadás alatt áll. Szinte jelképes, hogy a legutóbbi, Annecy városában elkövetett támadás elkövetőjét egy olyan fiatal férfi állította meg, aki épp zarándoklaton volt - a francia katedrálisokat látogatta végig. Most tekintsünk meg ezekből a csodálatos és önmagukon túlmutató épületekből pár ismeretlen, mégis rendkívül jelentős alkotást, Franciaország kimeríthetetlen örökségéből.

A Duna és Váci utca sarkán álló Takáts-ház kupolával és anélkül. Képek forrása

Budapest, mint historizáló építészetű város meghatározó elemei voltak egykor a sarokkupolák. A huszadik század elejére szinte minden kiemelt utcasarkot, illetve jelentős teret vagy utat ilyen tetődísz hangsúlyozott. Ezek a kupolák (amik építészeti értelemben valójában tornyok, mert nincs alattuk megnyitott tér) elsősorban az építtető rangját, gazdagságát hirdették, hiszen gyakorlati funkciójuk nem volt. Épp ezért üldözték ezt a jelenséget a modernista építészek, megfeledkezve arról, hogy sokszor gyakorlati haszonnal nem bíró dolgok adják az élet, illetve a városkép sava-borsát. A második világháborús ostrom, de főként az azt követő újjáépítés alaposan megritkította ezeket a tornyokat. Korábbi posztunkban már bemutattuk a legjelentősebb, leginkább hiányzó tetődíszeket, most a kevéssé ismert, de mégis jelentős példákat vesszük sorra. Mindezek apropója egy jó hír, a Steindl Imre program keretében visszaállítják az ELTE központi épületének kupoláját.

A Kárpátia Étterem belső terei 1925-ben készültek. Kép forrása

Az Architextúra blogon korábban már bemutattuk az épített örökségünk talán legveszélyeztetettebb csoportját képviselő üzlethelyiségeket, felújításuk, újfajta hasznosításuk néhány jó példáját. A védett üzletekből - szerencsére - igen sok van Magyarországon és főleg Budapesten, viszont megőrzésük, éppen jellegükből fakadóan gyakran nem biztosított. A legfrissebb hírek szerint az egykori Hauer cukrászda helyén edzőterem nyílik, ami még a legjobb szándék mellett is komolyan veszélyezteti az eredeti berendezést. Ezt a veszélyt felismerve indította a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum folyamatosan bővülő interaktív oldalát, hogy felhívja a figyelmet ezen értékek fontosságára és veszélyeztetettségére. Az alábbiakban ezekből a védett és kevésbé védett egységekből mutatunk párat ízelítőként - már csak azért is, mert a legtöbb egység étterem vagy cukrászda. 

A pesti gang, vagyis körfolyosó több mint egyszerű építészeti elem. Budapesttel szinte teljesen egybeforrt a gangos bérház épülettípusa. A fővárosban többezer gangos ház található, elegáns és szerény, igényesen felújított és omladozó egyaránt. Korábbi posztunkban már közöltünk ezekből egy válogatást, de a típus jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az Architextúra vlog legújabb epizódjában a legszebb gangos bérházak közül válogatunk!

Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu

A pesti gang, vagyis körfolyosó több, mint egyszerű építészeti elem. Budapesttel szinte teljesen egybeforrt a gangos bérház épülettípusa. A fővárosban többezer gangos ház található, elegáns és szerény, igényesen felújított és omladozó egyaránt. Korábbi posztunkban már közöltünk ezekből egy válogatást, de a típus jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért videóit is készítettünk a legszebb gangos udvarokból, ami hamarosan látható lesz a hirado.hu youtube-csatornáján!

Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu

A pesti gang, vagyis körfolyosó több, mint egyszerű építészeti elem. Budapesttel szinte teljesen egybeforrt a gangos bérház épülettípusa. A fővárosban többezer gangos ház található, elegáns és szerény, igényesen felújított és omladozó egyaránt. Korábbi posztunkban már közöltünk ezekből egy válogatást, de a típus jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért videóit is készítettünk a legszebb gangos udvarokból, ami hamarosan látható lesz a hirado.hu youtube-csatornáján!

Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu

A pesti gang, vagyis körfolyosó több, mint egyszerű építészeti elem. Budapesttel szinte teljesen egybeforrt a gangos bérház épülettípusa. A fővárosban többezer gangos ház található, elegáns és szerény, igényesen felújított és omladozó egyaránt. Korábbi posztunkban már közöltünk ezekből egy válogatást, de a típus jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért videóit is készítettünk a legszebb gangos udvarokból, ami hamarosan látható lesz a hirado.hu youtube-csatornáján!

Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu

A pesti gang, vagyis körfolyosó több, mint egyszerű építészeti elem. Budapesttel szinte teljesen egybeforrt a gangos bérház épülettípusa. A fővárosban többezer gangos ház található, elegáns és szerény, igényesen felújított és omladozó egyaránt. Korábbi posztunkban már közöltünk ezekből egy válogatást, de a típus jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért videóit is készítettünk a legszebb gangos udvarokból, ami hamarosan látható lesz a hirado.hu youtube-csatornáján!

Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu

A pesti gang, vagyis körfolyosó több, mint egyszerű építészeti elem. Budapesttel szinte teljesen egybeforrt a gangos bérház épülettípusa. A fővárosban többezer gangos ház található, elegáns és szerény, igényesen felújított és omladozó egyaránt. Korábbi posztunkban már közöltünk ezekből egy válogatást, de a típus jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért videóit is készítettünk a legszebb gangos udvarokból, ami hamarosan látható lesz a hirado.hu youtube-csatornáján!

Sokan szeretnének a Lánchídból Károly-hidat, de látható a két átkelő közötti alapvető különbség. Képek forrása

A Lánchíd felújítási munkái (több év csúszással) a végéhez közelednek, az átkelő forgalmi rendjének meghatározása azonban még nem véglegesedett. Bár sokan egyfajta Károly-hídként képzelték el hazánk első állandó Duna-hídját, jól látható, hogy a gyalogoshíddá alakítás teljesen értelmetlen, hiszen az osztott szerkezet miatt a belső oldalon a kilátás nem élvezhető. A legújabb forgalmi rend-tervezet szerint a buszok, a kerékpárosok és a taxik használhatják csak a hidat a gyalogosok mellett. 

Kisdörgicse, templom(rom) 2022-ben és 2023-ban. Képek forrása

A történelem során a nemzeti identitást meghatározó fontos épületeink váltak semmivé. Így pusztult el szinte nyomtalanul a "magyar Westminster", a székesfehérvári koronázótemplom, Kalocsa, Nagyvárad, Esztergom székesegyházai, a középkori Budavár nagy része. A török háborúk alatt települések százai tűntek el épületeikkel együtt, máig tartó hatással a Kárpát-medence demográfiai helyzetére. Ezért is fontos jelképek a megmaradt, illetve az újjáépített középkori templomok. Emléket állítanak az egykori településeknek, emellett azt üzenik, hogy minden viszontagság ellenére megmaradt a magyar nemzet. Az alábbiakban ilyen szimbolikusnak is tekinthető templom-újjáépítéseket tekintünk át.

A Corvin áruház "bedobozolva" és felújítva. Képek forrása

Egyre másra tűnnek el Budapestről és az ország más településeiről is a letisztult, magas színvonalú, de sajnos nem értékelt későmodern alkotások. Ezúttal egy újabb elegáns és finom formákat tartalmazó ikonikus doboztól vagyunk kénytelenek búcsút venni - olvashatjuk a modoros blogon. 

Badacsonyörs, nyarló (Benczúr – Weichinger Studio, 2019). Kép forrása

Egy-egy jellegzetes, évszázadok óta alkalmazott helyi építőanyaga alapvetően meghatározza egy-egy szűkebb vagy akár tágabb tájegység építészeti arculatát. És itt nem csak a hagyományokról, a történeti építészetről van szó: az effajta anyagok mai használatával is alkothatók korszerű, akár a dizájnlapok címoldalára kívánkozó épületek is. Ugyanakkor a jellegzetes anyagok határozott karaktert adnak és egyfajta kapcsot is teremtenek az adott régió történeti és mai házai között. Az ilyen helyi "ízek" egyre fontosabbá válnak a mindinkább globalizálódó és egyformává váló építészeti környezetben. 

A segesvári vár fokán álló Petőfi-szobor. Kép forrása

A szobordöntés, ahogy napjainkban is látható, fontos identitáspolitikai üzenet. A trianoni döntés után egész sor magyar történelemhez és kultúrához kapcsolódó szobrot és emlékművet döntöttek le és távolítottak el a közterekről, így jelezve az adott település lakosságának és a nagyvilágnak is, hogy "ki az úr a háznál". Az alábbiakban, a trianoni diktátum, illetve a nemzeti összetartozás napján ezek közül mutatunk be néhány, talán kevéssé ismert esetet.

Az Európa-Liga-döntő apropóján ismét áttekintjük a stadionépítészet izgalmas történetét. 

Téli hangulat a Röser-udvarban. Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu

A Károly körúton járva az autóban vagy a villamoson ülve bizonyára sokaknak feltűnt az egyik épület homlokzatát díszítő feliratos mező: "Röser bazára 1884", de a mögötte lévő átjáróházat viszonylag kevesen ismerik. Pedig ez a pesti belváros különleges hangulatú része, a város legrégibb, folyamatosan működő átjáróháza. 

Vásári hangulat az udvarban. Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában Budapest legszebb, legérdekesebb átjáróházait mutattuk be. Ezek közül a leghosszabb és talán legismertebb az erzsébetvárosi Gozsdu-udvar.

A hangulatos, mégis üresen álló passzázs. Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában Budapest legszebb, legérdekesebb átjáróházait mutattuk be. Ezek közül a legutolsó békebeli passzázs kevéssé ismert, a Párizsi utcát és Petőfi Sándor utcát köti össze.

Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában Budapest legszebb, legérdekesebb átjáróházait mutattuk be. Ezek közül a leghíresebb a Ferenciek terén álló Párisi udvar.

Az Unger-ház udvara. Fotó: Bobovszky Dániel/hirado.hu

Az Architextúra vlog legújabb epizódjában Budapest legszebb, legérdekesebb átjáróházait mutattuk be. Ezek közül a legrégebbi az Unger-ház, Ybl Miklós korai műve 1853-ból.

Az Izraeli Nemzeti Múzeum kétezer négyzetmétes makettje az ókori Jeruzsálemről. Kép forrása

A tervek megfelelő szemléltetésének igénye, lehetőleg háromdimenziós formában valóban szinte egyidős magával az építészettel. A korai maketteket és látványterveket, vagyis gondosan kiszerkesztett festményeket a tervezők elsősorban a megrendelőknek és a nagyközönségnek szánták, és gyakran ők is igényelték, hiszen így lehettek biztosak, hogy a pénzükért a megfelelő eredményt kapják. A modern makettek gyakran ideológiai okból, illetve és oktatási szemléletformálási célból készülnek, vagy éppen az ingatlanfejlesztők és befektetők számára. Az alábbiakban a leghíresebb építészeti maketteket mutatjuk meg.

A füzérradványi kastélyhoz vezető feketefenyő-fasor. Kép forrása

Egy ország, egy vidék arculatát nem csupán az épített elemek, hanem a növényzet, különösen az ültetett növényzet is formálja, ami által az ember jelentősen és előnyösen is formálja a tájat. Ahogy az építőmérnökök "vonalas infrastuktúrának" nevezik az utakat, vasútakat, vezetékeket, úgy a fasorok is egyfajta "vonalas zöldfelületnek" tekinthetők. A fasorok ültetésének, ezt a mai időszakban nem is kell hangsúlyozni, nem csak esztétikai funkciója van. Védi, árnyékolja az utakat, védve az utazókat és a burkolatot a hőségtől, széltől, hófúvástól. Ez nem csak a régi földutak esetében, hanem a mai burkolatoknál is fontos, főleg az utóbbi évek forró nyarain. Mint oly sok modern vívmányt hazánkban, a fasortelepítést is Mária Teréziának és tanácsadóinak köszönhetjük: az uralkodónő kötelezően előírta az országutakat kísérő fasorok telepítését, a kellemeset a hasznossal összekötve. Ugyanis elsősorban eperfákat ültettek, aminek leveleit a selyemhernyók fogyasztják, így egyszerre a textilipart is fellendítették az intézkedéssel (persze felmerül a kérdés, hogy milyen képet nyújtott egy hernyórágta fasor). A fasortelepítésnek később önmagán túlmutató jelentősége lett, ahogy a faültetéseknek vagy a nagyobb területek fásításának is. Szerencsére a szép fasorok nem csupán történeti emlékek csupán, az elmúlt időszakban számos újat is ültettek, országutak, kerékpárutak mentén.

A Szeressétek Ódor Emíliát című film forgatása a szabadkígyósi kastély tetején, 1968. június 25-én. MTI fotó: Farkas Tamás

Április 30-a magyar film napja. 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, ami mutatja, hogy a mozgókép igen korán elterjedt hazánkban és a magyar kultúra egyik meghatározó ágává vált. Ezzel együtt számos filmhelyszín vált közismertté és szinte legendássá, elég csak az Egri csillagok várára gondolni - Pilisborosjenőn. Az alábbiakban a talán legérdekesebb, közismert és kevéssé közismert helyszíneket járjuk be, természetesen szubjektív válogatásban.

A sopronbánfalvi Kárpáti-malom a felújítás előtt és után. Képek forrása

A tavalyi és tavalyelőtti díjazottak után idén is bemutatjuk a magyar ICOMOS-díjas műemlékfelújításokat. A szervezet három projektet talált kitüntetésre méltónak, mindegyik valóban példamutató a maga szűkebb területén. 

A Baross tér fénykorában... Kép forrása

A Baross tér a hetvenes évektől kezdődő elhibázott város - és közlekedéspolitikai koncepciók talán legdurvább budapesti áldozata. Ráadásul a legutóbbi felújítás sem segített a helyzeten, hiszen éppen a legnagyobb hibákat nem tudta orvosolni. De milyen is volt a tér fénykorában és mi történt tulajdonképpen, hogy ennyire lezüllött a környék?

A palota központi csarnoka. Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu

Legutóbbi videónk készítése során bejártuk az egykori, illetve jövőbeli Kossuth téri Igazságügyi palota belső tereit. Hauszmann Alajos alkotása 1945 után több intézménynek, például a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott (annak ellenére, hogy erre a funkcióra szinte teljesen alkalmatlan volt). Jelenleg a rekonstrukció előkészítő munkái zajlanak, a belső terekben a restaurátorokra váró ajtók, bútorok és rácsok vannak felhalmozva. Korábban már bemutattuk az oromzatot díszítő triga, vagyis háromlovas diadalszekér leemelését. Most a belső tereket jártuk végig. 

A selmecbányai kálvária. Kép forrása

A kálvária sajátos, jellegzetesen katolikus építészeti műfaj. Eredetileg azt a jeruzsálemi dombot jelenti, ahol Krisztus kereszthalált halt (héber neve golgota), de a 17-18. században építészeti köznévvé is vált: azokat a kápolnákat, és az ahhoz vezető keresztúti állomásokat jelenti, ahol a hívők felzarándokolva átélhették, átérezhették a nagypénteki történéseket. A kálváriák az ellenreformáció idejének jellegzetes építményei, amikor, főleg jezsuita hatásra nagy hangsúlyt fektettek a drámaiságra, a személyes átélésre, és ezeknek kellett megteremteni az építészeti kereteit. A kálváriák gyakran valóban nagyon festőiek, általán a legmeredekebb, környező tájból leginkább kiemelkedő dombokra építették ezeket, vagy ahol sík volt a terep, kis dombszerű építményeket létesítettek. A kálváriákat a keresztút 7 vagy 14 állomása (stációja) és a keresztrefeszítés szoborcsoportja alkotják (Jézus a két latorral, néhol Szűz Mária és János apostol alakjával). Sok helyen külön Szent-Sír kápolna is épült, szintén a jeruzsálemi előkép alapján. Nagyobb városokban ezt kápolnákkal, sőt, remetelakokkal is kiegészítették, utóbbiak lakói az együttesek fenntartását, gondozását végezték. A történelmi Magyarország szinte minden katolikus településén van kálvária, így a válogatás nem volt könnyű.